Eger - hetilap, 1872
1872-04-25 / 17. szám
X■ éri Col,ram. 17. szám. Április 25-én 1872 Előfizetési dij : Egész érre . Félévre Negyedévre . Egy hónapra Egyes szám 5 ft - kr. 2 ft 50 kr. I ft 30 ki.- 45 kr.- 12 kr. Hirdetésekért : minden 3 hasábzott petit sorhely után 4, bályegadf fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérhen egy petit «őrhelyért 10 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiad-llivata! . a lyccilllli nyomda. S^ííííiíptústíket ^lÍDiíad .* a szerkesztÖ3ég(SzéGhenyi-utca84,sz.)Jentseh G• könyvkereskedése s minden k. posta!,Jv< ol. Hivatalos hirdetésekért c!re fizetem! : egyszeri közzétételért 1 írt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogad MOSSC R. Bécsben. Eger, april 22. 1872. (Sz.) Kettős megyénk ma rendkívüli bizottmányt ülést tartott, melynek tárgysorozatát múlt számunk hozta. A gyűlést elnöklő főispánunk ö mlga következő beszéddel nyitotta meg : Tisztelt közgyűlés ! Örvendez a tisztelt bizottmányi tagokat — átalában a közügy iránti buzgalomnak, jelesül pedig mostani feladatunk jól megértett fontosságának indokából — ily szép számmal összegyülekezve szemlélhetni. A rendkívüli közgyűlés kitűzése alkalmával, annak fő tárgyát már eleve jeleztem, az időt azért előlegezve, hogy a bizottm. tagok magokat tájékozhassák nemcsak, hanem a megjelenési idő rövid volta által korlátozva ne legyenek. Ha valamikor, most van előttünk teljes értéke azon angol közmondásnak hogy „az idő pénzJ! Fillérezve gazdálkodjunk azzal, mert nagy érték megvásárlására forditandjuk, a parlamentáris életfolytonosság fentartására, és a választási jog gyakorolhatásának megóvására. • Sietnünk kell, hogy ki ne fogyjunk az időből, ha az országos költségvetések kellő időbeni megalapításának útját szegői és az által a parlamentális államigazgatás kerekeit megállítani nem akarjuk; kell, hogy az időből ki ne fogyjunk, ha legeminensebb joggyakorlatukban választó polgártársainkat az által gátolni nem akarjuk, hogy a választási határidő az aratás korára maradva, vagy joggyakorlatáról mondjon le, vagy meliüzhetlen első szükségletű kereseti napjait hozza áldozatul. Hazafi szándékunkban sem az egyik, sem a másik nem lehet. A megválasztandó központi bizottmány, reméljük : idejével — a törvény megengedte gazdálkodás mellett — úgy rendelkezendik, hogy a választók joggyakorolhatásának alkalmatlan időre halasztásából az illetőkre sérelem ne szármázhassák. A közgyűlés pedig törvényes feladatát, illetőleg a központi bizottm. megválasztását, a törvényben elöszabott tekintetek szemmel tartásával, és az e termen k i vü 1 álló nagyobb választó közönség irányába ni morális felelősségénél fogva, minden érdekek és pártárnyalatok teljes méltánylatával — teljesitendi. Ezeknek tiszteletteljes előrebocsátása után, a rendkívüli közgyűlést megnyitom és a szólni kívánók feljegyzésére Szederkényi Nándor jegyző urat megkérem. Mielőtt a napirendre átmennénk, van szerencsém a tiszt, közgyűlést örvendetes eseményről értesíteni. Os Budavárában a napokban a királyi család szerényen ült meg egy ünnepet, milyennek a magyar föld évszázadok óta nem volt már tanúja. Gizella cs. k. fohercegasszony, a királyleány Lipót bajor kir. herceggel ott jegyeztetett el. Csendes volt az ünnep, de megtörténtéről Európa fog éutesülni; olyan családi ünnep volt, melyet házi körünkben otthon szokásos megülni. Európának tehát ismét alkalma volt tapasztalhatni, hogy fejedelmünk ős Budavárában otthon van. Magyarország koronájára a bajor föld már két ízben tévé föl a legdrágább ékszert : midőn Istvánnak Gizellát, dicső fejedelmünknek Erzsébetet adta. Amazzal nemzeti életünkben korszak állott be— a kereszténység és mai nyolc százados alkotmányunk megalapításának korszaka. Mit mondjak Erzsébetről? Megújult alkotmányos életünk jelzendi az ő korszakát : 0 vele láttuk háborgó hazánkba beszállni a béke angyalát, és ma is fejedelmünk és országa fölött örzö'angyalként ott lebeg. Minden magyar polgárnak a fejedelem iránti hűség és tisztelet ősi lovagias tulajdona. Jelesül azon magyar faj, mely az ország megyéi között legnagyobb számarányban ez egyesült megyében honol, az e tekintetbeni fejedelmi bizalomnak legpraegnansabb bizonyítványát bírja abban : bogy az e század háborús elején Bécsböl kiköltóz- ködni kényszerült fejedelem e megye fővárosába, Egerbe vette ideiglenes lakhelyét. Megfeleltünk a bizodalomnak ; és ha a fejedelmi ház szomorú napjaiban osztoztunk, elzárhatjuk-e kebleinket a részvét elől, midőn a fejedelmet boldognak látjuk és látjuk a bájdus anyát, a mint gyermekeinek körében ott áll ragyogva gyönyörében. Midőn tehát a bajor földnek mi is adunk Buda várából egy Gi zellát, Őt azon óhajtással kísérjük, hogy elfoglalandó körében oly áldásos emlékű legyen, mint Gizella, a magyarok első királynője, egyúttal pedig legöszintébben kívánjuk, hogy a királyi szülök úgy mintáz eljegyzett boldog pár számos évekig az emberiség javára állandó boldogságban éljenek !“ E közérdekeltség- s figyelemmel kisért s lelkes éljenek által többször félbeszakított beszéd után, melynek epilogjában az uralkodó magyar királyi házra mondott üdvkivánatokat az összes megye közönsége kitörő lelkesedése osztotta, — a gyűlés teendőinek elintézésére került a dolog (Folyamatát 1. alább „Megyei élet“ rovatunkban). A választási bizottság megalakítására jővén a sor: a baipárt részéről B. F. képviselő indítványozza, hogy a bizottságba száz tag választassák, s egyúttal a pártja részéről kiszemelt tagok névsorát bemutatja. Ugyanekkor a jobbpárt is beterjeszti az általa javaslatba hozott bizottsági tagok névsorát, kellő tekintettel lévén abban az ellenzék érdekeire is, míg a balpárt az általa alkotott névsorban a jobboldalt teljesen ignorálván, annak méltányos igényeit egyátalán figyelmén kívül hagyta. A tagok számára nézve tett indítvány határozatba men- vén, főispán ö mlga, szokott tapintatos és érvteíjes modorával hangsúlyozva a különböző pártárnyalatok egyrészt méltányos, másrészt törvényszabta jogos igényeinek míndkétrészről egyiránt kölcsönösen, kívánatos tekintetbevételét: ezen értelemben, s a beterjesztett lajstromok alapján, a választási bizottmányi tagok egy oly névsorának megalkotását hozza javaslatba, mely a különböző pártárnyalatok jogos igényeire nézve, számarányuk mérve szerint, teljesen méltányos és megnyugtató legyen. Az ellenzék azonban nem tágított. Merev ellenállásának indokolására egyebek közt, felhozta a pozsonyi, s közvetlenül megyénkből, a gyöngyösi eseteket, ho! a többségben levő kormánypárt — állítólag — szintén teljesen figyelmen kívül hagyta az ellenzék érdekeit. Kérdjük azonban : ha valahol, valamelyik megyében politikai hiba, vagy törvényellensóg követtetett el, följogositja-e ez Hevesvármegyét, hogy hasonló hibába, vagy törvényszegésbe essék, a jogtalan praecedens igazolja-e eljárásának helyességét, s van-e abban legkisebb nyoma is a politikai eszélyessógnek, s az annyiszor hangoztatott politikai becsületességnek, hogy Heves megye más vármegyének hibáját önmagán boszulja meg? A feleletet elengedjük. A gyöngyösi eset azonban nem ellenünk, de mellettünk bizonyít. Tény, hogy a gyöngyösi jobbpárt a bizottságba választandó két tag kijelölésével megkínálta az ellenzéket, ez azonban azt visszautasítván, hogy tisztán jobbpártiak lőnek a kijelölt tagok, az ellenzék által követelt szavazás döntötte el. A mai megye- -, bizottsági gyűlés ellenzéki tagjai azonban nemcsak meg nem kínálták pártunkat aránylagos számú tagok kijelölésével, de egyátalán oda erőszakolták a dolgot, bogy a választási bizottságból a jobbpártiak, & politikai ildom és a törvény ellenére, absolute kizárassanak. Hiába szóialt föl pártunk egyik derék tagja, hogy ez ügyben az ellenzék méltányosságát kevésbbé a jobb párt érdeke, — mely, minoritásánál fogva, intentióit úgy sem érvényesíthetné, — hanem főleg a balpárt érdeke követeli, nehogy azon gyanúba essék, mintha a válasz-
