Eger - hetilap, 1872

1872-04-11 / 15. szám

X. éri folyam.

15. szám.

Április 11-én 1872.

Előfizetési dij :

Egész évre . félévre Negyedévre . Egy hónapra Egyes szám

5 i't — kr. 2 ft 50 kr. 1 ft 30 kr.

— 45 kr.- 12 kr.

EGER.

Hirdetésekért :

minden 3 hasábzott petit sorhely után 4, bólyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 10 kr fizettetik.

Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön.

Xiad-hiratal : a lycenmi nyomda, Klftlizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Széchenyi-utca 84. sz.) J en t s eh 0. könyvkereskedése s minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért elre lizetend : egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogad Mosse R. Bécsben.

Eger város tisztikara.

Városi képviselőtestületünk által e f. hó 9-én tartott tisztválasztó közgyűlés alkalmával Eger város tisztikara választás utján következőleg alakult meg : Polgármester : T a- vasy Antal; főjegyző: Dusárdy József; rendőr-kapitány: Murányvári János; mezei rendőr-kapitány:

Des per Antal; tanácsnokok: L ef e vr e Antal, Desper Ferenc; ügyész: Kern pel en Béla; árvaszéki ülnök: Fekete Sándor; levéltárnok, egyszersmind aljegyző: Czakó Pál; állami pénztárnok : Juhász Szilárd; ellenőr: Kupfer Jakab; házi pénztárnok: Plank Kálmán; ellenőr: Piszkor Antal; számvevő: Be ne János;

gyám: Kozma Ignác; alkapitány Köm ley ferenc; nyilvántartó: Bajzát h Gábor; főorvos: Barth a Endre; alorvos: Kotriba Nándor; gazdasági felügyelő: Petrovich F eren c ; rendőrhadnagy : U r b á n Károly ; szállásmester: Mayer Ferenc; hegybirák : Holczer Mihály, és ifjú Nagy Pál.

Tavaszi szőlő-munkák.

(Folytatás.)

III.

A ki tavaszon szőlőt akar ültetni, annak a munkát ebhez, előbbi •öszszel kell vala kezdeni. A szőlő-ültetés, ha óhajtjuk a mielőbbi termést, tudni való, hogy sok fáradságot, s tetemes költséget igényel : de tapasztalásból látjuk, hogy a jói felforgatott talaj második sőt első évben is hoz gyümölcsöt, mig a régi rendszer szerint ültetett szőlők 4-ik, 5-ik évre hoznak fürtöket. Minthogy pedig bebizonyult dolog, hogy az elvénült szőlő, melynél a termelő alig kap a növelésre fordított költségnél többet vissza, nem érdemel egyebet a kivezetésnél, mert a realitásban fekvő tőke-értékre nem marad semmi kamat, ■és a termelő nem teszen mást, mint értékének gyarapodás nélküli forgatását, — nincs más mód, mint újból kezdeni, a régi helyébe uj szőlőt ültetni.

Ezen eset beáll, midőn a szőlőnek földje végkép és annyira kimerült, hogy már a trágyázással sem lehet annak erejét elegendöké- pen visszaadni; mert tudjuk, hogy a trágya csak a mi veit földben működik ; s hol a föld igen kötött, hol a levegő behatása gátoltatik, ott a trágya nem fejtheti ki erejét, de különben is a trágya csak a fölréteget javitja, az alsó réteg inkább csak a nedvesség által beszivárgott légenyt nyújtja a szölögyökerek táplálatára, de ha a föld nagyon megfekszi magát, a nedvesség sem szivároghat kellő mélységig, és igy táplálék hiánya miatt, elsatnyulnak a tőkék, terméketlenné válnak, s végre ki is vesznek.

Úgy látszik, hogy a forgatás, mely sajátlag a földnek szellőztetése, csak egy olyatén termelési tényező, melyet a föld hosszabb idő múlva épen úgy megkíván, mint megkívánja rövidebb időszakokban a trágyázást.

Elaggott szőlőinket tehát ne döntés, hanem újbóli ültetés által készítsük újból. Bármit mondjanak a merő gyakorlat emberei a döntés célszerűsége mellett, s bármennyire legyen is szőlőinknek e javítási módja hazánkban átalában elfogadva, meggyőződésből állitom,

hogy a döntés (bujtás) a szőlőnek csak bizonyos koráig alkalmazható haszonnal.

Amint a szőlő e bizonyos kort meghaladta, s a gyökerek pod- vásodni kezdenek : kár minden krajcárért, mely ezen műtétre for- dittatik. S nálunk, úgy hiszem, hogy e kornak határa a laza természetű talajokon legföljebb 30—35, a kötött, agyagos talajokon ellenben 40—50 év. E koron túl, vélekedésem szerint, a szőlőt nem dönteni, hanem teljesen újból kell ültetni és pedig forgatás és trágyázással kapcsolatosan.

A Rajna mellékéről Írják, hogy ott a szőlőnek bizonyos idő múltán való teljes rnegifjitása egészen szabálylyá vált. Ezen eljáráshoz kell folyamodni nekünk is, ha akarjuk elaggott és kifáradt szőlőink ösztövér terméseit jutalmazóbb magaslatra emelni. Terméseink ez utón legalább is megháromszorozhatok, holott a döntések, a régi szőlőkben a termés fokozását egyátalán nem képesek érezhetőié^ eszközölni. Elaggott szőlőben a döntés egy meg nem szűnő sisiphusi munka, mely mindig élűiről kezdve, óhajtott eredményre még sem vezet. *

Járjunk el tehát régi szőlőinkben gyökeresen, s a meddő, döntés általi foltozgatást akaszszuk a szögre. Usak ezen eljárás fogja régi telepeinket uj erőre, diszlésre s haszonra hozni.

De ha azt akarjuk, hogy azon fáradságnak s költségnek, melyet az uj szölöültetés igényel, gazdag kamatját élvezzük, akkor legnagyobb gondot és szorgalmat kell fordítanunk a szőlő földjének elkészítésére ; mert a földnek célszerű s jó megmivelésétől függ a szőlő diszlése és termése. A szőlő gyökereinek egy része igen mélyen hat be a földbe, azért szükséges, hogy ott némi tápanyagokra találjon. Némely főid már természeti tulajdonságánál fogva is, több kevesebb tápanyagot foglal magában, de mégis azt leginkább mivelés által nyeri, sőt hogy azt a levegő s nedvesség fölbontbassa, s az benne kifejlődhessék, mivelésre van szüksége.

Az újból ültetendő szőlőre nézve legcélszerűbben tehetői igy: a tőkék és gyökerektől megtisztított szőlő-csatornának (részlet) belső szélén egyik szögletére áll az ember, s itt egy sik-vonallal oly szélességű főidet, mint egy üres zsák, kijelöl a csatorna hosszában ; s ekkor ennek felületét kapával oldalra hányja ; ezután csákánynyal végig ássa a jelölt darabot, s kihányja a főiásott földet amannak tetejére, melyet előbb kapával félrehányt; ezután ismét a csákánynyal ás egy pásztát egész vonal hoszában, s az ásalékot ismét kihányja az előbbiek tetejére; — s ezt kell ismételni mindaddig, mig nem az előttünk nyúló hosszú gödör 2 láb mély lesz. Midőn ez megvan, ismét fölveszünk oly szélességű földet, mint előbb, az ásott árok közvetlen szomszédságában, és ezen újra fölvett fóldnyelvnek színét lehányjuk az imént ásott bosszú gödör fenekére, és betöltjük hosszában az egész gödröt ezen újon fölvett darabból olyképen, hogy annak szín-tetejére jut, ami a második fölvett hasábkának alul bensejében volt. — A második fölvétel gödrébe jőni fog a harmadik tö-szomszédi hasáb, ugyancsak az előbbi mód szerint ; s igy tovább mindaddig, mignem az egész ültetendő földrész ekkép meglesz fordítva, illetőleg abanseje kifordítva és a külseje befordítva.

E műveletet őszszel jó tenni, hogy az alulról fölforgatott föld a hóviz, s levegő befolyása által megtermékenyülhessen. De ha őszszel elmulasztók e dolgunkat, a hiányt legalább tavaszon kell helyre hozni. S ha a föld kegyetlen murvás, — trágyával kell javítani, melyet hatályosan vágjanak alá a cselédek ; e trágyának azonban a forráson már túl kell lennie, ha netalán az ültetés még azon évben kezdetét veendi.

Ugyanis a fönebbi módon elkészített földre nézve némelyek sürgetik, hogy egy évig — legalább — kapanövény alá kell használni,