Eger - hetilap, 1872
1872-03-21 / 12. szám
91 Minthogy a szakosztály jelentésében arról, hogy az általa átvizsgált ügyrendtartási szabályok a régi gyakorlaton alapulnak-e csupán, vagy új eljárási formákat is foglalnak-e magukban ? — nem nyilatkozik ; — a bemutatott munkálat a jelentést tevő szakosztálynak azzal adatik vissza, hogy azt e szempontból is bírálja meg, s erre nézve tüzetes jelentést tegyen. A m. k. pénzügyminiszter f. é. január 26-án 4385 sz. a. az 1872. évi adókivetés megindítása tárgyában a f. é. január 10-én 1364. sz. a. kelt körrendeletére hivatkozva, arra hívja fel a megyét, hogy az 1868. XXII. t. c. 37-ik, és ugyanazon évi XXVI. t. c. 32 — 33 s több következő, úgy 41. és 42. §§-aiban, valamint annak 65. §-ában előirt törvényhatósági teendők iránt mielőbb intézkedjék, s intézkedése eredményeiről az illető pénzügyigazgatóságot értesítse. Az alispán, mint jelentésében elöterjeszté, az adókivetési és felszólamlási bizottságoknál eddig működött tagokat a szolgabirák által már felhívta, hogy a folyó 1872. évben is tovább működjenek, s a mennyiben ezek közül némelyek netán leköszönnének, a szolga- birákat oda utasította, hogy a leköszönt tagok helyett más alkalmas egyéneket hozzanak javaslatba. Ezen intézkedés tudomá3Úl vétele mellett az alispán oda utasit- tatik: hogy a kérdéses bizottságokba, a netán leköszönendő tagok helyett, a szolgabirák által ajánlottakat, vagy az ajánlottak közül a legalkalmasbakat, e határozat erejénél fogva, a törvényhatóság nevében nevezze ki, s azok névsorát, a kérdéses bizottságoknak a f. évre is megmaradt régi tagjainak névsorával együtt, a budai m. k. pénz- íigyigazgatóságnak küldje meg. Miről az alispán, tudomás és alkalmazkodás végett, értesittetik. A m. k. honvédelmi minisztérium f. é. 260/1. ősz. sz. a. az 1871. évi december 28-án 681 sz. a. kelt fölterjesztésre vonatkozólag értesíti a megye közönségét, hogy a sorhad, valamint a m. k. honvédség gyes üstökös pályája kevés gondos észlelet alapján meghatározható ugyan, de arra nézve, hogy az üstökös-pályák mikép vannak a világ - térben feloszolva, hány üstökös mozog egyik, hány másik irányban ? még nem födözhettük fel a törvényt ; s miután az üstökösök a legkülönfélébb irányokban járnak, egy uj üstökösnek véletlen feltűnése alkalmából igen természetesen merülhet fel s közel esik azon kérdés: ha váljon t ö r t ón h e t n é k-e valamikor egy üstökösnek összeütközése a földdel? Halley, a XVII-ik századbeli hírneves angol csillagász ezt nemcsak lehetségesnek, hanem még valószínűnek is tartotta ; de ha kétséget nem szenved is, hogy a lehetőséget tagadni nem lehet, miután ezen jövevények néha a föld vagy más bolygó területébe benyomulnak, ezen lehetőség mégsem jár szükségképen veszedelemmel. Mert mindazok után, miket az üstökösök természeti minőségéről tudunk, alkatrészei oly kevésb- bé szilárdak, hogy mindekkoráig nyomát sem tudtuk felfedezni annak, hogy valamelyike e különös külsejű égitesteknek tekintetre méltó tömeggel birna. Ha ez utóbbi csak némileg jelentékeny volna is, akkor egy üstökös közeledésének okvetlenül változást kellene o- koznia azon planéta-járásban, melyhez közel jött, mi még sohasem tapasztaltatotf, holott megfordítva, a bujdosók a közel mellettük elhaladó üstökösök pályáikat igen lényegesen megháborgatják. Midőn •egy üstökös állócsillag előtt elvonul, mi gyakran megesik, a csillag még az üstökös valószinüleg legsűrűbb részein, fején és magván keresztül is látható, mégpedig világosságának, fényének, vagy épen semmi, vagy épen alig észrevehető fogyatkozásával, mi lehetetlen volna, ha az üstökös alkatrészei szilárdabb süreggel (consistentiával) bírnának. Ha tehát valóban összeütköznék is egy üstökös a földdel, az elsőre nézve mindenesetre a megrongálás, vagy megsemmisülés veszélyével volna összekötve, holott mi az egész eseményből alig é- reznénk valamit. Az 1770-ik évi üstökös Jupiter holdjai között járt és közelükben haladott el a nélkül, hogy az utóbbiak járása csak leg- kevésbbé is megzavartatott volna. A földhöz pedig ugyanezen üstökös annyira közeledett, hogy csak 350000 mfldnyi távolságban vonult el mellette. Ha tömege a földtömegnek csak ötszázadrészét tette volna is ki, vonzereje esztendőnk tartamát 2 másodperccel megváltoztatta volna, holott a legpontosabb észleletek sem mutatnak arra, hogy ez megtörtént légyen, sőt épen az ellenkezőt, vagyis azt bizonyítják, hogy évünk tartama egy hajszálnyival sem változott meg. Igaz, hogy ha olyan üstökös ütköznék össze a földdel, mely jelentékeny, tetemes tömeggel birna, az reánk nézve nagy vészszel járna, mert ha nagy volna, szét zúzná a földet, ha pedig néhány mért- föidnyi átmérővel bírna, mélyen befuródnék a földbe, és nagy területeket megsemmisítene, a föld tengelye más irányt nyerhetne, a sark vidékből forró öv válhatnék, és megfordítva nagy területek, melyeket jelenleg örökös hó föd, mintegy varázsigére viruló térségekké oktatása érdekében megtétettek a kellő intézkedések, s egyúttal arra hivja fel, hogy ha netalán kebelében a felnőttek oktatására vonatkozólag oly javaslatok terjesztetnének be, melyek célszerű voltuknál fogva a honvédségre nézve is jótékony hatással lehetnének, ezeket vele közölje. Tudomásul vétetik. A m. k. belügyminiszter f. é. 3356. sz. a. Maizinger Károly ke- recsendi plébános folyamodványát, melyben a legtöbb adót fizetők közöl történt kihagyatása miatt panaszkodik, s a virilis szavazattal birók névsorába utólagosan leendő felvételét elrendeltetni kéri, a megye közönségének saját hatáskörű elintézés végett megküldi. Ha folyamodó a szervezendő küldöttséghez m. é. September 11-én Írásban beadott, de kellőkép fel nem szerelt felszólamlására hozott elutasító határozatról külön nem értesittetett is : a legtöbb adót fizetők először közzétett névsorából, ha abban neve nem foglaltatott, látható vala, hogy felszólamlása sikertelen maradt, s igy újra még folyamodhatott volna joga érvényesítése végett, mit elmulasztván, most már az év végéig, midőn a legtöbb adót fizetők névsora kiigazít tatni fog, sérelmét, ha valóban azt szenved is, orvosolni a törvény tiltja. Miről folyamodó kérvényének visszaadása mellett Kürthy Ferenc szbiró útján tudomás végett értesittetik. Újvidék szab. kir. város közönsége, 1871. évi december 21 és 22-én tartott közgyűléséből az országgyűlés képviselő házába intézett felterjesztését, melyben az 1871. évi október hó 20-án kebelében történt alkotmánysértéseket megvizsgáltatni s a sértett jognak elégtételt adatni kér — támogatás végett megküldi. Tudomásul vétetik. Olvastatott az állandó választmány pénzügyi szakosztályának hivatalos előterjesztése az 1870. évi megyei előirányzatról, mely is a változnának át, a forró öv lakóit pedig jéghideg lég dermesztené meg. A tengerek kihajittatnának medreikből, s az új egyenlítő felé ömölvén, mindent elsöpörnének, mik útjaikba akadnának, s átalános, vagy helyesebben szólva messzire terjedő áradásokat, új vizözönt okoznának. De ne aggódjál kedves olvasóm, oly tömeggel biró üstökösök, melyekneka földdeli összeütközése ily szomorú következményeket vonna maga után, nem léteznek, legalább eddigelé ilyenek felnem tűnte k, s ha csak magunk túlcsapongó képzelete nem népesíti be a világtért ilyenekkel, a valódilag létező üstökösök tömegei sokkal csekélyebbek, hogysem bármi veszélyt is hozhatnának reánk. De még ha léteznék, is oly nagyobb tömegű üstökös, melynek a földdeli összecsapása ennek veszélyt, sőt szétzúzását okozhatná, még sincs okunk a félelemre, mit azonnal közelebbről be fogok bizonyítani. Feltéve, hogy új üstökös jelenne meg, melyről semmi egyebet nem tudnánk, mint azt, hogy napközele alkalmával közelebb áll a naphoz, mint földünk, hogy átmérője negyedrészét teszi ki a föld átmérőjének, s hogy tömege a földéhez ugyanezen arányban állna, milyen tömegű üstökös eddigi tudomásunk szerint nem létezik, a valószínűségi számolás ezen esetben azt mutatja, hogy 281 millió lehetséges eset közt reánk nézve csak egyetlen egy kedvezőtlen van, vagyis annyi sok eset közt csak egy hozhatná elő a két test összeütközését. De az üstökösök, azt hallom egyik-másik olvasót ellenvetni — nem csupán sűrű magból, hanem kisebb nagyobb mértékben kiterjesztett ködboriték, ködköpenyből és üstökből is állnak, mely utóbbi néha iszonyú távolokra terjed ki. Hátha az ily ködboritékba ütköznék a föld, vagy egy üstökön keresztül menne, mi történnék akkor? Ettől sincs okunk tartani, mert ezt már az 1819-diki évben feltűnt üstökös bizonyitá be. A számadás a legnagyobb valószínűségre emeld azon körülményt, hogy a föld akkor csakugyan a cométa üstökén keresztül ment s mit ártott ez a földnek, mit tapasztaltak az emberek akkor e tekintetben? Semmit, a szó legteljesebb értelmében semmit. Tekintvén azon tetemes nagyságot, melylyel ez üstökösök üstökéi néha bírnak, mindenesetre sokkal valószínűbb, hogy a föld ezekkel ütközik össze, mint az üstökösök szilárdabb, sűrűbb részeivel. Az 1680 ik évi üstökös üstöké közel 10 millió mértföldre terjedt ki; az 1811 -ik. évi üstökösé pedig 20 millió mértföldre és még sem háramlót! reánk valami baj, nem tapasztaltunk semmi rósz következményt vagy kárt. Egy sincs az ismeretes üstökösök közöl, mely annyira közeledhetnék a földpályához, mint az, melyet Biela József ausztriai cs. k. kapitány 1827-ik évi február 27-én fölfedezett vala. Ezen égi test, az 1832-ik évben történt új feltűnése alkalmával, oly közel jött *
