Eger - hetilap, 1872

1872-03-21 / 12. szám

92

megyeszervezési szabályrendelet értelmében szerkesztettek s annak megfelelőnek találtatván, helybenhagyandónak véleményezi.

Egyszersmind előterjeszti, hogy a m. k. belügyminiszter a f. január és február hónapokra, nem a megye szervezési munkálatnak megfelelő összeget, hanem sokkal csekélyebbet bocsáthat a megye rendelkezése alá, s így hiány mutatkozik, melynek fedezésére a belügyminiszter felkérendő, hogy az 1871-ik évi pénztári maradványt bocsátaná a megye rendelkezésére.

Bemutatja ugyanazon szakosztály a megyeházán tervbe vett, s már részint foganatositott intézked éseket az új berendezés szerint.

Olvastatott ennek kapcsán ugyanazon szakosztály előterjesztése a m. k. belügyminiszternek, az 1871. évi házi pénztári maradványnak az 1870. évi költség előirányzatba leendő felvételére vonatkozó, 2073. s ugyanazon miniszternek a m. évi 716. sz. a. kelt végzés szerint beszerezni rendelt 100 db szék árának az 1872-ik évi költség előirányzat terhére leendő visszaállitását célzó 1160 sz. a. rendeletéire, — mely szerint a m. évi pénztári maradvány ez évi fedezeti rovatba mennyiségben kitéve be nem számítható azért, mert még a múlt évi háztartás terhére többféle tartozások vannak hátra, melyek mind innen fedezendők, mint azt a csatolt pénztárnoki kimutatás igazolja, a kérdéses székek ára pedig még a m. 1871-ik évben utalványoztat- ván már ki is fizettetett. Ezek előterjesztésével véleményezi a szakosztály hogy a m. k. belügyminiszterhez felirat intéztessék.

Mely szakosztályi előterjesztés alapján az 1<S72. évi költségvetési előirányzat ezennel belybenhagyatik, s a bemutatott 2 példányban a m. k. belügyministerhez jóváhagyás végett felterjesztetik.

Ezen felterjesztés mellett egyszersmind felkéreték a belügyminiszter, hogy az előadott indokok alapján a m. évi pénztári maradványt a kiszabott javadalmazáson felül bocsássa a megye rendelkezése alá, úgy a már kifizetett 100 szék árának a m. évi számadás mellé csatolását engedélyezze.

Ami illeti a székháznál tett intézkedéseket, azok jóváhagyatnak, azon hozzátétellel, hogy a kapu alatt levő szoba átalakítására nézve,

a földpályához, hogy ettől csak 4013 mértföldnyire állott. Miután pedig O 1 b e r s, a híres német csillagász ezen üstökösnek észleletéiből, átmérőjét már 1805-ben 4730 mértföldnyinek találta, attól lehetett tartani, hogy ezen testnek egyik része a földpályán belől fog esni, a földpálya belsejébe fog nyomulni, még pedig 1832-ik évi október 29-én ; tehát oly közel fog jönni a földhöz, hogy ezzel okvetlenül össze kellett volna ütköznie, ha a föld a mondott napon pályájának azon pontjában állott volna, melyen az üstökös benyomulásának történnie kellett ; mi azután az üstökösre nézve a legveszélyesebb következményeket okozhatta volna. De a föld csak egy hónap múlva, azaz novemberhó végén érkezett meg e pontba s ennélfogva több mint 10 millió mértfölddel távol maradt a betolakodótól.

Hogy nagy különbség van a közt, ha két világtest pályája közel esik egymáshoz s a közt, hogy magok az ezekben mozgó világtestek egymáshoz közelednek, azt könnyű felfogni. Mind az üstökös, mind a föld pályájában van két pont, melyek egymáshoz legközelebb esnek. De ha a két pálya közel is van egymáshoz, mégis a két világtest csak akkor lesz egymáshoz hasonló közelségben, ha ugyanazon időben, t. i. egyidejűleg állnak pályájuk ezen pontjában. De az üstökösök járása teljesen független lévén földünk mozgásától, igen valószínűtlen, hogy mindketten azon egy időben legyenek pályájuk azon pontjában, mely a másik világtest pályájához legközelebb esik, s igen elhamarkodott következtetés volna, ha valaki abból, hogy két test pályájának bizonyos két pontja egymáshoz közel esik, azt akarná kihozni, hogy maga a két világtest is szintoly közel lesz egymáshoz. Hogy ez ne történjék, erről úgy látszik, a természet fentartó szoros törvényessége eléggé gondoskodott.

Azt kérdezhetné még valaki tőlem, mikép történhetett, hogy O 1 b e r s már 1805-ben határozhatta meg oly üstökös átmérőjének mekkoraságát, melyet Biela még csak 1827-ben födözött fel? Ezen ellenmondás csak látszólagos s azonnal szétoszlik, ha figyelmeztetem az olvasót, miszerint meghatároztatván mindkét üstökös, t. i. az 1805-iki és 1827-iki pályáinak elemei, kisült, hogy a kettő azonos, azaz, az 1827-iki csak új feltűnése volt az 1805 ikinek.

Ha már most meggyőződtünk, az elörebocsátottakból, melyekhez, ha értekezést, s nem hírlapi cikket írnék, még sok bizonyítékot fűzhetnék, hogy nagy tömeggel bíró üstökösök nem létezvén, s pályáiknak igen bölcs elrendezésénél fogva nincs okunk azok egyikéveli összeütközéstől tartanunk, befejezésül még azon kérdést akarom röviden tárgyalni, ha van-e az ismeretes üstökösök közt egy, mely épen a jelen év folyamában megijesztöleg közelednék hozzánk? A visszaha váljon műszakilag keresztül vihető-e? a mérnök meghalgattassék, addig pedig ezen szoba céljának, s az ügyészi hivatal-szobának kijelölésére nézve az intézkedés későbbre halasztatik.

Olvastatott Grósz Adolf bizottsági tag indítványa a virilis jog tárgyában, melyszerint ennek eltörlését kérő felirat az országgyűléshez, pártolás végett pedig a megyékhez, átiratok intéztessenek.

Az indítvány szótöbbséggel elfogadtatván, a kifejtett indokok alapján az országgyűléshez kérvény intéztetik, s ez a többi megyéknek pártolás végett megküldetik.

(Folyt, köv.)

Városi ügyek.

Eger városa részéről 1872. évi martius hó 17-én tartott képviselői ülésben következő ügyek tárgyaltattak:

A f. év martius hó 13-án tartott ülés jegyzőkönyvének észvétel nélküli hitelesítése után, fölolvastatott Heves és K.-Szolnok t. e. vme- gyék alispánjának f. év és hó 13-ról kelt 1562. számú megkeresése, mely szerint az 1871. XVIII. t. c. 47. §-a értelmében, a választás alá eső képviselőknek az 59. §. értelmébeni megválasztására a határidőt f. év martius hó 24-ik napjára kitűzi ; — s egyúttal az idézett törvény 53 ik §-a rendelete értelmében az igazoló választmányba rendes tagokúi : Fekete Károly és Mészáros István, póttagokúi : Nékám Endre és Schönberger Soma bizottsági tagokat nevezi ki, oly kijelentéssel, hogy az elnöki tiszt mindkét esetben Fülöp József törvény- hatósági kiküldöttre ruháztatott.

Tudomásul vétetik s a szokásos módoni közhirrététellel a közig, tanács megbizatik.

Fölolvastatott a f. évi 641. számú végzéssel megbízott választmány jelentése, mely mellett a szavazók névjegyzékét összeállítva 12 példányban bemutatja.

térési időt a következő üstökösökről tudjuk határozott biztonsággal : 1-ször a H a 1 1 e y-f éléről, mely 76 évre terjed, s mely üstökös legutóbb 1835 ben látható volt s 1912-ben fog újra feltűnni. 2-szor : az 1852-ik évi üstökösről, melyet 1921-ben fognak megint látni, 3-szor: a Pons által 1812-ben fölfedezett üstökösről, mely 1882-ben tünendik fel újra; 4-szer az O 1 b e r s által 1815-ik évben fölfedezettről, mely 74 évre terjed, úgy hogy ezen üstököst 1889-ben fogják megint látni ; 5-ször azon üstökösről, melyet de V i c o fedezett fel 1846-ban, s mely pályafutása 73 évre terjedvén, 1919-ben fog megint megjelenni; 6-szor: Az 1847-ben B r o t s e n által felfedezettről, mely 74 év múlva vagyis 1921-ben lesz ismét látható. A hosz- szú keringési idejű üstökösök közöl tehát a jelen év folytában egyiknek feltűnése sem várható.

Azon üstökösök közt pedig, melyeknek keringési ideje rövidebb korszakokra terjed, biztonsággal a következőket ismerjük: 1) Az E n k e - félét, melynek keringése 3 évet és 114 napot vesz igénybe ; mely 1871-ben megjelent s melynek uj megjelenése 1874-ik évben fog bekövetkezni. 2) a Bi e la-félét 6 évi és 269 napi keringési idővel, az egyetlent, mely az ismeretesek közt nagyon közeledhetik nem a földhez, de igenis ennek pályájához, mely 1874-ik évi tavaszán jelenendik meg újra; 3) a F a y e-félét, melynek keringési ideje 7 évre 160 napra terjed s mely 1873-ik évi nyáron várható; 4)a de V i c o-félét 5 évi és 182 napi keringési idővel, mely 1870-ben látható volt, s 1875-ik évi nyáron újra feltünendik, 5) a Brotse n-félét 5 évi és 219 napi keringés-idejével, mely a folyó év nyarán várható ugyan, de mely mindig eléggé jelentékeny távolságban marad tőlünk; végre 6) ad’Árrest félét 6 évi és 146 napi keringési idővel, mely az !876-ik év telén fog ismét megjelenni.

Az ismeretes üstökösök közt tehát egy sincs, mely a jelen évben megijeszthetne minket, azokról pedig, melyek évenkint véletlenül feltűnnek, senki sem jövendölhetett veszélyt, mert ezeket nem ismerheti, még fel nem tűntek, s azért joggal mondám a jelen cikk elején, hogy az egy üstököstől a jelen évben származandó vész- röli hírnek alaptalanságát azonnal fölismertem.

Nem, nem, tisztelt olvasók, üstökösöktől ne féljünk, csak magunk óvakodjunk, hogy erkölcsi, politikai és társadalmi életünket szenvedélyeink, kicsapongó vágyaink, vagy elérhet- len célok utáni hasztalan törekvéseink által el ne keserítsük s elvisel- hetienné ne tegyük, az üstökösök részéről vész sem ez idén, sem jövőben nem fenyeget; ezektől biztonságban vagyunk. Eger, 1872. március 10 én.