Eger - hetilap, 1871
1871-12-21 / 51. szám
412 «iús Írónk : „A megyei chauvinismust, a meddő pártoskodást a parlamentben, a bocskoros nemesség uralmát csak egy müveit és gazdag nemzeti iparos-osztály leend képes decomponálni. Ha van jövőnk úgy az ezen iparos osztály által lesz." Az ipartanodák Kassa, dec. 24. 1871. Már több ízben volt alkalma az „Eger" olvasóközönségének e lap hasábjain az úgynevezett ipariskolák szükségességéről rövid nyilatkozatokat olvashatni, a melyek, fájdalom, mint sok mások, elhangzottak, ugyhiszem, leginkább azért, mert ezen iskolák érdekében semmi tájékozás, s még kevesebb ismertetés nyujtatott a közönségnek. E sorok írója köteles feladatot vél teljesíteni, midőn a fennevezett tanodák eszméjét e sorokban röviden körvonalozza, és ez által felkarolja eme tanintézetek ügyét, melyeknek létesítésén hazánkban ez idők szerint — eltekintve a magasabb és illetékesebb köröktől — többen — mint fővárosunkban látjuk, — nem sikertelenül fáradoznak. Az ipartanodák eszméje nem uj már hazánkban ; igénytelen személyem is mint olyan, ki a hazai tanügynek állásomnál fogva is barátja vagyok, de a ki ezenfelül az ipartanodák érdekében a m. k. közoktatásügyi minisztériumtól nyert megbízásból Európa legiparosabb nemzeteinek ezen irányban működő tanodáit a múlt tanév alatt ügyszeretettel tanulmányoztam, komolyan foglalkozom ezen tanodák szervezetének hazánk körülményeihez leginkább alkalmazható megállapítására, és azoknak életbeléptetése körül csekély erőm szerint mindent megakarok tenni, hogy gyümölcsözővé tegyem hazánkban a külföldön gonddal szerzett tapasztalatokat. Az ipartanodáknak életrevalóságát és fontosságát bizonyítani e soraimmal nem czélozom. Évtizedek szólnak azoknak az ipar emelését illető üdvös hatásaikról a német-, franczia-, de kiválólag az ipargazdag belga nemzet iparfejlődésének történetében, és hazánkban is hazafiui jóakarat mellett mindenki belátja azoknak kezdetleges állapotú iparunk emelése körüli szükségességét és fontosságát ; ez az oka, hogy ez idő szerint a m. k. kereskedelmi minisztériumban az ipartanodák létesítésén, hallomás szerint, erélyesen dolgoznak, és azoknak okszerű szervezésénél mindent felhasználnak, hogy e tanodáknak üdvös hatását a hazai ipar fejlődésére biztositsák. Addig is tehát, mig a kormány ez ügyben is intézkedik, úgyhiszem, nem lesz fölösleges, ha ezen tanodák ügyéhez egyesek is hozzászólanak és azoknak czélját, szervezetét és hasznosságát a t. olvasóközönséggel megismertetik. Az ipartanodák általában kétfélék :alsóbb és felsőbb ipartanodák. Az előbbiek a munkásosztály műveltségének emelését eszközük és erre igen jótékonyan hatnak, de csak is ott alkalmazhatók, hol a korszellem igényeihez módosított iparrendszer már életbeléptet- tetett ; a mennyiben ez által mind a munka-adó, mind pedig a munkásviszonyai rendeztetnek, és igy lehetségessé válik az utóbbiaknak az iskolai hatóság által meghatározott időben a tanodái előadásokat rendesen és sükeresen élvezhetni. A felsőbb ipartanodák a fenemlitett munkásosztálynak, és igy általában a felnőttebb iparosoknak, valamint a középtanodákat nem teljesen végzetteknek a gyár-ipar egyes ágaiban tovább és teljes kiképeztetésöket czélozzák. Az ilyen felsőbb ipartanodák tehát mintegy szaktanodákká fejlődtek nemcsak belga- és franczia, hanem újabb időben némethonban is, és igen czélszerüen elősegítik azon egyes gyár-ipar-ágak fejlődését, melyek a tanoda vidékén leginkább dívnak, vagy is, nemzetgazdászatilag mondva, a vidék kereseti forrását képezik. A kis Belgium öt millió lakosságának már a múlt évben több mint tizenhat ilyen felsőbb és a vidék iparához alkalmazott ipartanodája volt, melyek a gép- és vasgyáraknak, a kőszén-bányászatnak, a posztó-, vászon- és szőnyeg-szövészetnek sat. hathatós szolgálatokat tesznek, és a melyeknek fentartására a kormány, az illető megyék és községek 270,000 frankot készségesen fordítanak. Elmondjam-e még, hogy ugyanazon kis állam ez időszerint már hatvannyolcz különböző irányú alsóbb ipariskolával rendelkezik, melyekből életbeléptetésök óta a hivatalos kimutatás szerint 28,000 ügyes munkás lépett át a gyakorlati iparos-életbe. Ezek oly példák, melyek valóban megérdemlik az utánozást még pedig késedelem nélkül. Ezeknek alapos ismerete az, mely engemet külföldről visszatérésem után azonnal e térre vezetett, hol a gyakorlati kivitel bizonyítja a vállalkozás életrevalóságát, és a mely, ha a gondviselés úgy akarja mint én, képesít engem már e folyó tanév második felében Kassának és vidékének egy ilyen gépészeti és gyáripari felsőbb ipartanodát állítani rendelkezésére. Vajha egykor Eger városa is utánozná a jó példát, és teljesítené azon szép kötelességét, melylyel a hazai ipar emelésének, kivált a város, határán belől tartozik. Sz .... y József. Országgyűlési tudósítás. A keresk. és igazságügyi minisztériumok költségvetéseinek, & decz. 19-iki ülésben történt befejező tárgyalása alkalmával különösen heves és szenvedélyes vitákat idéztek elő aföldmives iskola és az állatgyógyintézet részére vásárlandó telkek beszerzésére előirányzott költségek. Különösen az állatgyógyintézet kérdésében a vita már-már a személyeskedés terére csapott át, s csak Deák Ferencz nyugodt közbelépése csillapíthatta le a ház ingerült hangulatát. Az igazságügy min. költségvetés tételeinek megszavazása, minden jelentékenyebb ellenvetések nélkül, folyt le ; csupán V á r a d y G. emlegette hosszasabb beszédben a nép elégületlenségét a törvényszékek s járásbiróságok elhelyezése miatt; de a miniszter is azonnal kész volt válasszával. Képviselöházunk a decz. 20-ki ülésben az indemnityre vonatkozó tjavaslatot azon módosítással fogadta el, hogy az február hóra is kiterjesztessék. Ezután határozatilag kimondá, hogy f. hó 22-étől kezdve jövő évi jan. 9-eig szüneteljen, s ezen idő alatt csak a főrendi ház üzeneteinek átvételére és a szentesitett törvények kihirdetése végett tartassák ülés. Napirenden volt a vall. és közokt. minisztérium költség- vetésének tárgyalása, mely alatt Jámbor Pál az érettségi vizsgák és a. tandijak eltörlését sürgette, mig P. Szatmáry Károly arra kérte a kultusz-minisztert, hogy legyen öngyilkossá, vagyis, hogy egy szabadelvű vallási törvény létrehozása által igyekezzék a kultusz-miniszterium. megszüntetését lehetővé tenni. Hoffman J. az egyetemi és gymnasiumi bajokról elmélkedett. K ö r me n dy S. a 15 milliónyi nemzet méltóságához nem illő költségvetést nem szavazza meg. V e c s e y Tamás megszavazza azt, hogy a miniszter bátorságot vegyen a tanügyi reformok kezdeményezéséhez. Végre Orbán Balázs kevesli az oktatásügyi budgetet s azt szaporittatni óhajtja. A vall. és közokt. minist, költségvetésének tárgyalása a decz. 21-iki ülésben lassan haladt elő. Schwa rtzGy. nem helyesli Hoffmannak sem modorát, sem érveit melyekkel az okt. ügyért megtámadja. A gymn. tantervet teljesen rosznak mondja, a népoktatási törvények revisióját sürgeti, s végül oly tjavaslatot kiván, mely az állam és egyház közti viszonyt a vallásszabadság alapján végkép szabályozza. — Nagyobbszerü s kiválóbb érdekű vitára ez ülésben az igazságügyminiszternek a bírósági szervezés életbeléptetésére szükséges átmeneti intézkedéseket tárgyazó tjavaslata szolgáltatott alkalmat. A miniszter e javaslatában az orsz. gyűléstől felhatalmazást kér, hogy a feloszlatandó bíróságok által kitűzött határidők félbesza- kasztására s uj határidők kitűzésére rendeletileg adhasson ki utasításokat. A min. e tervét nemcsak a baloldali kör támadta jmeg heve: sen, hanem Deák F. is felszólalt ellene, s azon indítványt tette, hogy az eddigi bíróságok által kitűzött határnapokra nézve az 1872. jan. 1—16-ig lefolyó idő számításba ne vétessék. Végre az elnök indítványára a Deák által javaslatba hozott határidő január utolsó napjáig terjesztetett ki. A decz. 22-iki ülésben néhány képviselő személyes kérdésben szólalt fel, s a háznak épen most annyira drága idejét oly gyermekes feleseléssel töltötték, mely sem a képviselők állásával, sem a ház méltóságával össze nem egyeztethető. E meddő vita után a közokt. budgetre vonatkozó általános vitát Pauler közokt. miniszter közel egy óráig tartó beszéddel zárja be, melyben mig egyrészt begyözö érvekkel küzdi le az ellene emelt támadásokat, másrészt élénk színekkel rajzolja közoktatásügyünk állapotait, s ama jelentékeny intézkedéseket, miket a kormány e téren eddigelé eszközlésbe vett, s tenni óhajt. Végül, a nemzetiségi izgatások ellen talpra esett, s zajos éljenzésekkel kisért megjegyzései után, kijelenti, hogy állásában melyre ö felsége parancsa hívta, kötelességei pontos, és lelkiismeretes teljesítését életének föfeladataül tekinti. Heves vgye és a Jász. kerület gazd. egyesülete részéről Gyöngyösön 1871. évi decz. 4-én tartott rendes ig. vál. ülés jegyzőkönyve. Jelen voltak : Kürthy Antal mint elnök, Móczár János alelnök, Csala Sándor, Dessewffy Jób, Fehér Kálmán, Freyburg Lajos, Ha- nisz Imre, Szávoszt Frigyes és Vezekényi István vál. tagok. 96. Elnök az egybegyült tagok üdvözlése után, az ülést megnyíltnak nyilvánítván, a múlt rendes haviig, vál. ülés jegyzőkönyve fölolvastatott.
