Eger - hetilap, 1871

1871-10-26 / 43. szám

IX. éri folyam.

43. szám.

Október 26-án 1871.

Előfizetési dij :

Egész évre Félévre Negyedévre . Egy hónapra ■Egyes szám .

5 ft kr. 2 ft 5(1 ki. í ft :»« ki.

— 15 ki .

— 12kr.

EGER.

Hirdetésekért :

minden hasábzott petit sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 10 kr fizettetik.

Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön.

kiadó hivatal : a lyceumi nyomda. Előfizetésekéi elfogad : a *zerice*zt. 6 s é q ( Széchenyi-utcza 84. sz.) Jent * c h G. könyvkereskedése s minden k. postahivatcl Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő : egyszeri közzétételért 1 írt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogad Mosse R. Bécsben.

Fölhivás Hevesvármegye és a .1 ászkerület gazdaközönségéhez.

Naprólnapra jobban érezzük szükségét az anyagi és szellemi tökének, mely földmivelésünk és földmivelési iparunk terén hazánkban s legközelebb egyesületünk területén szembeszökő követelésekkel nt az előrehaladásra. —

Hazánk kiválólag füldmivelö ország lévén, e téren kell minden «rönkét megfeszítenünk, ha amiveit Európa egyéb népei megett elmaradni s azok iparának martalékául esni nem akarunk.

Valijuk be őszintén, hogy mi e téren még most is felettéb hátra vagyunk. De meg van bennünk az előretörekvésre való vágy, hajlam, erő és tehetség.

E hajlamot növelni, ez erőt és tehetséget fejleszteni, érvényesíteni hazatíui és polgári kötelességünk.

Minden eszközt meg kell ragadnunk, mely a kitűzött czélhoz közelebb hoz, s ezen eszközök egyike az egyesülés; oly dolgokban, melyekben egyesek ereje megtörik vagy czélhoz nem érhet, az egyesülés meghozza az eredményt.

Hevesvármegye és a Jászkerület területén 14 éve fönáll a gazdasági egyesület, mely gyönge anyagi erővel eddig is nyújtott mindent, amit e téren ily erővel és az adott körülményekhez képest teimi lehetett.

Ha ily egylet területünkön nem léteznék, most kelleneazt felállítani, mi kora gazdasági ipar mindinkább nagyobb követelésekkel lép elénk, mikor a magyar királyi kormány az egyesületeket köze- gei gyanánt választotta, s nem egy alkalommal szellemi és anyagi támogatással buzdítja, serkenti, segíti a közreműködésben.

Eke-versenyeket, arató és kaszáló gép-versenyeket, állat-kiállitá- sokat és díjazásokat biz az egyletekre, közli a fontosabb eseményeket, int és buzdít egy és más újabb, czélszerünek bizonyult intézkedésre, serkenti a gazdaközönséget érdekeinek megóvására, emelésére, előmozdítására.

Most van ideje, hogy az egyesületek a legnagyobb erőfeszítéssel működjenek, hogy megismertessék a mezö-gazdasági ipar minden viszonyait a gazdaközönséggel, hogy megalapítsák a jó és hasznos gépek ismeretét, hogy kimutassák a jó és hasznos tenyész-állatok fajait, s azon forrásokat, melyekből ezekre nézve a gazdaközönség meríthet!— Szóval: most van ideje, hogy gazd. egyleteink nagy erőt fejtsenek, mikor a hatalom nem csak nem vet gátat iparkodásunknak, hanem hatalmasan segíti a magától is törekedni, előre ha tolni iparkodó gazdaközönséget.

Most van tehát ideje, hogy a gazdasági egyesület felhívást intézzen a gazdaközönséghez, arra, hogy a gazdasági egyesülethez tagokul járuljanak s előmozdítsák saját érdekükben azon ügyet, mely az egyesek anyagi és szellemi támogató?a nélkül hatásában megbénul, cselekvésében akadályozva van.

Tizennégy esztendei működése a hevesmegyei és jászkerületi gazd. egyletnek bebizonyította azt, hogy működése nem tűnt el nyom nélkül.

Az egyesület folyó 1871. évi aug. 13 án tartott közgyűlése felni vj a, önt t. gazdatárs, arra, hogy az egyletbe bejönni szíveskedjék akár mint rendes tag évi 5 ft 25 krnak hat évre való kötelezése által, akár mint éves tag egy forinttól fölfelé bármily összeggel, vagy végre mint alapitó, 5 frtnak megfelelő tőkével.

Az egyletnek 1.870-ik évi működését visszatükröző mellékelt iratokat becses figyelembe ajánlva, azon felhivást intézi önhöz t. gazdatárs, az egyesület, hogy belépési szándékát a mellékelve küldött okmányra jegyezve Rigó Antal egyleti titkárhoz Gyöngyösre küldeni méltóztassék.

Kelt Gyöngyösön az 1871. aug. 15-én tartott rendes évi közgyűlés megbízásából. Kovách László m. k.

egyleti elnök.

Állattenyésztésünk.

(k. 1.) Általánosan elismert dolog, hogy hazánk kiválólag földmivelési ország, nem kevésbbé általánosan elismert folyománya ez állításunknak az, hogy földmivelésünknek alapja az állattenyésztés.

Az állattenyésztés lehet okszerű és lehet okszerűtlen. Az okszerű állattenyésztés minden kétségkívül erős alapot képez, mig az okszerűtlen hasonló kiadások mellett sokkal csekélyebb jövedelmet biztosit, s igy gyöngébb alapot nyújt.

E tételek igazságát vitatnunk teljesen szükségtelen, mert a vita czélra nem vezetne azzal, ki az iránt magával tisztában nincs, hogy azon téren, melyen gazdálkodik, hasonló szorgalom, ügyelem és kiadások mellett nemesebb, jobb s igy hasznosabb állatokat tenyészteni sokkal előnyösebb, mint elcsenvészett. rósz ivadékot nevelni. Legyen az állat bármelynemü, szarvasmarha, ló, sertés vagy juh, minden kétségenkivül áll az, hogy a maga nemében tökéletesebb faj több, biztosabb és nagyobb jövedelmet ad.

A haladásnak biztos zálogát képezi az, hogy hazánkban a silány tenyészállatok jobbakkal pótlása mindinkább erősen érzett szükség gyanánt tűnik elő nem csak, hanem újabb időkben a nemesebb, jobb, derekabb állatok meghonosítását kis és nagy gazdaságokban egyaránt tapasztaljuk.

Ha rövid visszapillantást vetünk az ősrégi, csúfneven more patrio gazdálkodásnak nevezett el járásra, akkor azt látjuk, hogy apáink hasznosabbnak találták bármelynemü szedettvedett jószágnak nyaralását, telelését, melynek feladása volt a tőzeg készítésétől és tüzeléstől megmaradt szalmát, meg egyéb szemetféléket elemészteni és silány trágyává változtatni, mint az úgy csúfolt cziíra tenyészállatokkal való veszödséget. Minél kevesebb értékű takarmányból telelt, és minél roszabb, silányabb mezövei beérte, annál hasznosabbnak tartatott az állat. Ily felfogás mellett azt tartották hogy az állatnak egyéni minősége, jobb, nemesebb, roszabb és silányabb volta kevés, vagy semmi különbséget sem tett; sőt hajlandók vagyunk azt hinni, hogy az oly állatok, melyek különben is minden ápolás és jóltartás nélkül évről évre megéltek, gazdájuknak semmi tőkefektetésébe nem kerültek ; azon reájok nem fordított figyelmet esnem tett áldozatokat pedig valaminthogy nem pótolták, úgy más részt a különben silány jövedelemben mégis tetemes contingenst szolgáltattak.

Ily eljárás mellett természetes, hogy semmi haladás, semmi javítás nem képzelhető, és ily fogalmakkal szemben a mit mondandók vagyunk, teljesen feleslegessé válnék.

Ma azonban, midőn a gazdasági üzlet époly üzletnek tekintetik, mint bármely más társadalmi gyár, vagy kereskedelmi üzlet, melynél a befektetett töke nagyobb vagy kisebb kamatai mind megannyi factorok gyanánt szerepelnek, nem szenved kétséget, hogy az inten- siv gazdálkodás előnyei folyvást tért nyernek.

Ezek szerint azon gazdasági tizlet a legjobb és legjövedelmezőbb, mely bármennyi befektetéssel a befektetett tökének nagyobb kamatait biztosítja és állandóan hozza, s igy a befektetés mennyisége csak a jövedelmezés mennyisége szerint jön tekintetbe.

Például egy 5000 holdas birtok, melynek ára 3 százezer ft., kevés befektetéssel hoz talán 4 kamatot, mig egy hasonló értékű bir-