Eger - hetilap, 1871
1871-10-05 / 40. szám
314 által elrendeltetnek — kötelessége ; a nép- s egyéb társulati gyűlések tartása körül első sorban rendelkezik, adja az építészeti engedélyeket s kezeli a tűzoltási rendőrséget. 12) Végre a szolgabiró eljár hatáskörén belül, s fenálló törvények szerint hol közvetlen, hol közvetve. A járásban találtató megyei ingó s ingatlan vagyonról leltárt vezet, s azt évenkint az alispánnak felterjeszti. A szegényügv, koldulás és eselédügy országos elintézéséig a fenálló rendeletek és megyei határozatok szerint jár el. A járási szükségletekre nézve az év harmadik negyedében költségvetési irányzatot tartozik az alispánhoz beterjeszteni. Sajtó, hirlapügy, különféle társas egyletek, az időközben felmerülendő népszámlálás ügye körül kötelességét a törvény, megyei határozatok s alispáni utasítások szerint teljesiti. Letétköny- ,vet vezet, a 100 ftot meghaló értéket 24 óra alatt megyei letéti pénztárba szállítja. — Gondoskodik, hogy a műemlékek, kincsek régészeti tárgyak a nemzet számára megtartassanak s rondeltetésök helyére érkezzenek, stb. Előadtuk ezek szerint főbb vonásokban a leendő közigazgatás járási első mozgató erő működési s hatáskörét ; látszik tehát a fentiekből, hogy a szolgabiró kötelességének szabatos teljesítéséhez a törvény ismerete, józan Ítélő fő, erélyes s tapintatos eljárás s ember-ismeret a főkellék. A megye választási jogát nem sokára gyakoroland- hatja, tőle függ tehát, hogy közigazgatásunk gépezete teljes öszhang- ban működjék, s hogy leendő szolgabiráinkbaR a nép, a közvélemény ne egyes megyei hatalmasok felhasználható teremtményét, hanem a törvény, a rend s közbiztonság őrangyalát tisztelje s becsülje. Legyen ágy! L'órinczfy János. Megyei élet. Heves és K.-Szolnok t. e. megyék 1871. okt. 2-án tartott havi bizottmányi üléséből. A m. kir. igazságügyrainiszter f. é. 3702 sz. a. arról értesíti a megye közönségét, hogy az első folyamodásu kir. bíróságok és kir.-4 T Á R f 1871. szept. 30. Ismét egy derék polgárt vesztett városunk. Streim melvő- ger Mihály, az egri főegyház építésének igazgatója, vezetője, mondhatjuk mestere, nincs többé. Szeptember 30-án meghalt. Csak kevesen vagyunk már, kik őt foglalkozásának magasán ismertük, és még kevesebben, kik működését vizsgálva, bírálva szemléltük, és csaknem bámultuk mesteri találékonyságát, melylyel a szép remekmű szilárdságát megteremté. Igaz ugyan, hogy a főegyház alaprajza s beosztása az én tervem szerint készült ; a felső-épitmény pedig Hild József pesti építész páratlan classicus Ízlése után épült ; de hogy a mű szilárdan áll és létezik,egyedül Streimmelvőger érdeme, mert Hild tervezete aanyira merész, hogy ha az nem úgy hajtatik végre, mint ahogy épülve van, főegyházunk már régen a pest-lipót-városi basilica sorsára jut, mig az egri rendületlenül áll annyira, hogy — hajói emlékszem — az 1836-iki nagy fölingást is sértetlenül kiállotta. Ez, ismételve mondom, egyedül a boldogult építészi tudományának és előrelátásának érdeme. Az avatatlan bámulva tekinti, mint képesek azon sugároszlopok ama roppant terheket, melyek reá épit- vék, megbirni? és még inkább bámulna, ha tudná hogy azon sugároszlopok mindegyike 20—25 darab egymásra rakott kőlapokból áll, melyek közül ha csak egy is hibás volna, s a nagy súly által összemor- zsoltatnék, az egész építmény lerogyna. Csak én, aki az épület minden részleteit ismerem, ki annak építését kezdettől végig folytonos figyelemmel kisértem, tudom azt, mily előgondoskodást és kiváló rai- veletet takar azon vakolat, mely a remekművet elborítja. Streimmelvőger Mihály született 1797. szept. 24-én, Budán. Egerbe 1831-ben jött, hová Hild küldötte őt, mint a székes-egyház építésvezetőjét. Ez időtől fogva állandó lakosa, polgára lön városunknak, s közszeretet és becsülésben állt. Az egri érseki megyében számos templomot épített. A kath. egyháznak régi kegyeletes szokása, hogy azokat, kik annak díszére nagy remekműveket létesítettek, azzal tisztelje meg, hogy emléköket megörökitse. Egri érsek ö excellentiája, mihelyt megtudta a kitűnő mester halálát, azonnal elrendelte, hogy őtet a főügyészségek életbeléptetéséhez szükséges előmunkálatok foganatba- vételével az egri, gyöngyösi és szolnoki törvényszékek területein minist. biztosoknak az illető elnököket nevezte ki ; kiket egyúttal felhatalmazott, hogy ezen munkálatok tárgyában a közönséggel és kiküldöttjeivel közvetlenül érintkezzenek és az e tárgyban netán szükséges bizottsági tárgyalásoknál mindenben öt képviseljék. A megye közönségének különös színben tűnik fel, s nem kis m££jepetésére szolgál azon körülmény, hogy a felolvasott min. rendeletek az illető elnökök neveit tudomására hozni elmulasztják ; bár ezt megjegyzés nélkül nem hagyhatja, mindamellett nehogy a szervezkedési előmunkálatok hátráltassanak, Isaak László 1. alispánt odautasitja: hogy az illető elnökökkel, amint jelentkezni fognak, a ipin. rendeletben érintett előmunkálatokra nézve a bizottmánynak e tárgyra vonatkozólag hozott eddigi határozatai és fölterjesztései szellemében, lépjen érintkezésbe, s azok eljárását a megye jogainak épségben tartása és érdekeinek megőrzése mellett mindenben támogassa, — elváratván ez eljárásáról annak idején hiv. jelentése. Török Sándor, mint a gyöngyösi tszék elnöke, f. é. szept, 25-ről kelt megkeresésében a fogházi szerelvények fegyverek stb. táblás kimutatását kéri ; s egyszersmind az irodai szükségletek fedezésére vonatkozó intézkedésekről tudósítást kér. A felolvasott megkeresés kellő eljárás végett Isaak L. 1-sö alispánnak kiadatik. Barsmegye közönsége a magyarországi czigányok községi és társadalmi rendezése tárgyában a képviselöházhoz intézett kérvényét támogatás végett megküldi. Vecsey Miklós t. esküdt a birói esküt leteszi. Néhány szó a choleráról. Valamennyi hírlap emlegeti a cholerát; azt Írják, hogy a cholera közeledik hozzánk, sőt már hazánkhan is történtek egyes cholera esetek. Időszerű lesz tehát, ha e bajjal kissé közelebbről megismerkedünk, hogy ha megtalál lepni bennünket, ne ijedjünk meg tőle; egyház sírboltjába temessék. Csak sajnálni lehet, hogy a család jeles halottját nem a kiérdemelt helyére, hanem saját családi sírboltjába temetteté. Joó János. Az éjjel. Vájjon mi az éjjel ? Egy kincsgazdag bánya, Boltíve is ezüst-érrel Csillaggal kihányva. S kik benne hevérek? A kik felvirasztnak Fényén fájós szemű mécsnek, Vagy derült csillárnak. Miglen a szerencse Hűtlen sok bányában: Az éjjelnél ér ez re, kincsre Lelnek majd mindnyájan. l£ik imával tűznek Agyán a halálnak, Azok honán a mennyüdvnek Aranyra találnak. Könyv mellett ezüst haj Borul a bölcs főre ; Korhely orrán meg rezet hajt Az égettbor, lőre. Osszeesküdteknek Ólmot vet a fegyver ; S lábukra, kik lovat kötnek, A törvény vasat ver. Bogyai.
