Eger - hetilap, 1871
1871-07-20 / 29. szám
* — 227 — Ausztria. Rudolf koronaherczeg több napot töltvén Prágában, ezalatt megnézte annak minden nevezetességét, s meglátogatta a tanintézeteket. Jul. 15-én lovaslövészekböl álló diszkiséret mellett, a pompásan díszített nyugati pályaudvarba ment, hol ezernyi népség lelkes éljenzése mellett, az udvari vaggonba ült, s Karlsteinba utazott. Beust gróf f. hó 16-án nyitotta meg Becsben a vasúti értekezletet, mely hivatva van, a szerb és török vasutak csatlakozási pontja fölött tanácskozni. Jelenvoltak: a Porta és Szerbia képviselői, Tisza Lajos magyar kir. miniszter, gr Hohenvarth és Schaeffle osztrák miniszterek is. Nem lesz érdektelen ma, midőn a reichsrath elnapolva van. összeállítania lefolyt működésére vonatkozó adatokat.— A reichsrath ülésszaka 10 hónapig tartott, szept. 11-én ülvén össze, pár nap múlva fölfüggeszté üléseit, s bevárta a csehországi választások eredményét. A második szünetet a Pesten ülésezett delegatiók okozták. Tartott 90 ülést, az urakháza 24-et, a képviselöház 66-ot. Az ülések nagy részét politikai vitatkozás vette igénybe ; két föliratot fogadott el, egyiket Potoczky, a másikat Hohenvarth alatt. Gyakorlati működése néhány vasúti törvényre, a Tramway-vasuti jegyek bélyegmen- tesitésére, jegyzői rendtartásra, telekkönyvi törvényre, s több apróbb, még csak a bizottságokban tárgyalt törvényre terjed. — A tanácskozásra váró fontosabb ügyek a galicziai resolutió, az alkotmánybizottság által kidolgozott választási javaslat és a sajtónovella. A reichsrath mindkét házának bizonytalan időre történt elnapolása nlkalmul szolgált a bécsi sajtó egy részének a közelmúlt és jelen közötti különbség fejtegetésére. Abban megegyezik úgy az al- kotmányhü párt mormogó elégületlensége, mint az egyezkedő és jó reménységgel telt pártok mámoros öröme, hogy Hohenwart ép annyi ügyességgel és éleseszü fölfogással játszotta ki a többséget, mint a mennyi ügyetlenség s rövidlátás párosult ezek részéről a kormány megbuktatására intézett mozgalomban. A dolognak csak egy sajnálatos oldala van, s ez az, hogy a sajtó- és egyesületi szabadságot, mint a beavatott lapok kürtölik, Hohenwarth meg akarja szorítani, ez által pedig a deczemberi törvényeket egyik födiszétől fosztja meg, s csak növeli a működését már ma is nagy mérvben zsibbasztó elég edetlenséget. Politikai hetiszemle. A holt idény lassan-lassan Francziaországban is bekövetkezik, hol eddig még mindig elég változatosan folytak az események. A megyei igazgatás újjászervezését illető törvényjavaslat valószinüleg az utolsó nagy munka lesz, melylyel a nemzetgyűlés Versaillesban foglalkozni fog. A gyűlés aztán még legfölebb a költségvetés néhány főczikkelyét szavazza meg sietve, és bekövetkezik az októberig tartó szünidő. Ha a nemzetgyűlés újra összejö, székhelye akkor kétségkívül nem Versaillesban, hanem Párisban lesz. Ezután pedig a nagy államgépezet újra megkezdi működését Thiers alatt, kinek fölhatalmazása két, vagy mint mondják, három évre meghosszabbittatik. Ezen idő alatt a nemzetgyűlés egy nagy bizottsága uj alkotmányt készitne Francziaország számára. A haditörvényszékek kénytelenek voltak müködésök megkez dését elhalasztani, a foglyok által tett leleplezések következtében. A foglyokról Írják, hogy a vizsgáló bizottmány mintegy 16,000-nek szabadonbocsátását rendelé el a most Versaillesban levő 32,000 fogoly közül, a többi 16,000-böl 2000-en, kik elitéit fegyenczek, vissza fognak küldetni a fegyintézetekbe. Elfogatások újabban is történtek. Az „Opin. Nat.u szerint, a községtanács több kiváló tagja, kiket eddig nem sikerült fölfedezni, már biztonságban van ; igy Vallès Gyula a német örvonalakon át szerencsésen elmenekült, s Londonba érkezett. Ranvier már szintén Londonban lenne, mig Cluseret már Amerika felé vitorlázik. Pyat Felixet barátai naponkint várják Londonba. A franczia nép és a megszálló porosz katonaság közt folytonos súrlódások és véres küzdelmekké fajuló tettlegességek fordulnak elő, minek aztán nemcsak az a következése, hogy a németek igen szigorúan viselik az ily tettlegességekben résztvevő franczia polgárokat, hanem ily helyeken az ostromállapot is kihirdettetik. Párisban is gyakran fordulnak meg német tisztek, kik dölyfös magukvise- lete által maguk ellen ingerük a polgárokat, mire aztán kölcsönös erőszakoskodások következnek; csak közelebb is több ily berzenkedő német tisztet a polgárok jól elpáholtak. Chambord grófnak a minap közrebocsátott újabb manifestuma a ezélzott hatással épen ellenkezőt eredményezett. E manifestum folytán, mely fölött a franczia lapok nem győznek eléggé gúnyolódni, a legitimista párt két töredékre szakadt ; a legtöbben elváltak vezetőjüktől, Chambord gróftól, s vagy az Orleansokhoz vagy Thiershez csatlakoznak, úgy hogy ma már a legitimista párt alig létezik többé. Chambord grófból tehát aligha lesz valaha V. Henrik király. A „France“ szerint Franczia- és Olaszország közt loyalis nyilatkozatok váltattak. Favre egy jegyzékében a többi közt azt mondja, hogy Francziaország koránt sem gondol arra, miszerint Olaszországnak nehézséget készítsen, és bármi formában szóba hozza a pápa világi hatalmának kérdését. Francziaország csak azon óhaját nyilváni- tá, hogy a pápa személyes függetlenségét megóva és egyházi hatalmának szabad gyakorlatát biztosítva lássa. Erre az olasz kormány jegyzékében kifejté, a mit Olaszország tett, és még tenni szándékozik, hogy az uj helyezetet a pápa jogaival és méltóságával megegyeztesse, s jelenti, hogy Olaszország minden erre irányzott közvetítő indítványt szívesen fogad. — Favre a franczia nemzetgyűlés f. hó 11-ki ülésében koholtnak nyilvánitá a lapok által közlőit amaz iratot, melyet állítólag Thiers a pápához intézett volna, s melynek lényegestartalmát mi is közöltük. — Egy olasz lap szerint, a pápa bullát ké szit elő, melylyel Róma városára az interdictum fog kimondatni. Mint Géniből távirják, Bazaine franczia tábornagy ellen e hó 16-án merényletet követtek el, de a tábornagynak szánt golyó elté- veszté czélját, s helyette a tábornagy szolgáját találta. A merénylő kilétét a távirat nem említi. Ez aljas tény valószinüleg a politikai szenvedély kifolyása volt. Németországban a magas politika teljesen szünetel. A berlini diadalünnepély a múlt hét folytán Németország több városában ismé- teltetett. Vilmos császár csuzos bántalmaiból föltidülve, Emsbe utazott, hol nagy ünnepélyességgel fogadták, a várost és a szomszédhegyeket tiszteletére kivilágították. Az orosz czár f. hó 5-én elhagyta Emset, s miután Auguszta német cszászárnét Baden-Badenben meglátogatta, 10-én Strassburgba rándult, onnan pedig PYiedrichshafenbe utazott. Pétervárra aug. 4—5-re várják vissza. New-York f. hó 12-én iszonyú esemény színhelye volt. A protestánsok III. Vilmos angol király emlékére, ki Irlandot véglegesen protestáns uralom alá hajtá, körmenetet tartani elhatározták. A rendőrség komoly zavargásoktól tartván, betiltotta a szándékolt vallási demonstratiót ; de a városban e miatt támadt izgatottság folytán kénytelen volt, tilalmát visszavonni, s csak a támadható baj megelőzésére szükséges teendők iránt intézkedett, s valamennyi békeszeretö polgárt a rend föntartására szólított föl. A kath. papság is a szószékből komolyan intette a templomlátogatókat, hogy a körmenetre támadást ne intézzenek. Az irlandiak ennek daczára megtámadták a mindkét oldalról egy sor rendőrség és katonaság által fedezett körmenetet, mire oly utczai harcz támadt, melynek még a beálló est sem vetett véget. Miután a hatóságok minden rendelkezés alatt álló haderőt — a táviratok szerint 12 ezredet — beszólitottak, csak másnap reggel lehetett a fölkelést elnyomni. A helyszínén maradt, a 16 elesett rendőrön és katonán kivül, 60 halott és 150 sebesült, kik legnagyobbrészt katholikusok. Hevesmegye és a Jászkerület gazd. egyesülete részéről Gyöngyösön 1871 ik év jul. 3-án tartott rendes havi ig. vál. ülés jegyzőkönyve. Jelenvoltak: Kovácb László, mint elnök, Béla József, Berecz Fe- rencz, Beököuyi Viktor, Csala Sándor, Farkas János, báró Flöttnig Adolf, Fökövy Antal, Grubiczy György, Kocziánovich József, Kür- thy János, Kürthy Sándor, Papp János, gr. Szapáry Imre, Szávoszt Alfons, Szávoszt Frigyes, Szerelem Géza, Vezekényi István és több tag. 60. Elnök, az egybegyült tagok üdvözlése után, röviden fölemlíti, hogy a jelen ig. vál. ülésnek két czélja van: egyik all órára kiküldött közgyűlés elé netán terjesztendő javaslatok készítése; másik az aratógép-verseny iránti intézkedés. A mi a közgyűlést illeti: miután elnöklő, mint kijelenté, tudva azt, hogy bokros elfoglaltságai miatt ezen reá ruházott szép állásnak úgy, mint azt ö óhajtaná, s az ügy érdeke megkívánná, eleget tenni nem képes, — annak idejében kérte magát az ügy vezetésétől fölmentetni, mit az egyesület meg is tett, azon kijelentéssel, hogy csak a czimet viselje; e szerint ö az ügyek vezetésébe be nem folyván, a közgyűlés elé terjesztendő évi jelentést nem készíthetett ; másrészről a vezénylő alelnök Kürthy Antal egészsége helyreállítása végett fürdőbe utazván, mint tudja, jelentést szintén nem készített; most tehát azon kérdést teszi föl: meg- tartassék-e a közgyűlés évi jelentés nélkül is, s csak a tisztviselők választására szorítkozzék, vagy pedig egy más időre halasztassék ? A másik tárgyra, vagyis az aratási versenyre nézve, a választmánynak nincs teendője, miután annak vezetése a rendező bizottságra
