Eger - hetilap, 1871
1871-07-20 / 29. szám
228 bízatott ; de e tekintetben van egy körülmény, mire a t. választmány figyelmét fölhivni, kötelességének tartja. Ugyanis Boroviczényi jószágigazgató a f. hó 3-án tartott ig. vál. ülésből, a választmány által kijelölt rozs vágathatása iránti engedély nyerése végett küldött táviratra szintén táviratilag válaszolt, s tudatja, hogy e tekintetben az itteni gazdatiszt Papp János utasítással el van látva. Tudva azt, mily felelősség terheli e tekintetben az illető tisztet, nem kivánhatja, hogy az egyedül reá háramoljon : fölszólítja tehát a választmányt, hogy jelentse ki, miszerint a múlt ülésben tett azon nyilatkozatot, mely szerint az általa kijelölt rozst a vágatásra alkalmasnak találja, — jelenleg is magáévá teszi, s hogy e tekintetbeni véleménye azóta nem változott. Mindezt az illető tisztviselöség megnyugtatása végett kívánja újabban is kinyilatkoztatni. A mi a közgyűlést illeti: miután az ig. vál. szükségesnek tartja, hogy az ügyek vezetéséről a kültagok is tudomással bírjanak, — azt, az évi jelentés nélkül megtartatni nem kivánja, s ő annak elhalasztását minden áron óhajtja ; ennélfogva közgyűlésre újabb határnap kitűzését véleményezi, s annak megtartására f. év aug. hó 20. délelőtti ]0 órájának kitűzését javasolja. A mi továbbá a kijelölt rozs vágathatása iránti nyilatkozatot illeti : miután az idő az érést azóta nemcsak nem hátráltatta, sőt inkább előmozdította, — jelenleg is magáévá teszi, s a vágatásra teljesen alkalmasnak nyilvánítja, azon esetre, ha eső nem következik be ; mibe a jelenlévő érseki számtartó, Papp János is ezen föltétel alatt beegyezvén, az aratógép-versenynek eső nem létében ottani megtartása elrendeltetett; eső esetében pedig — mint azt az elörajz is tartalmazza, a legközelebbi száraz napra halasztatik. 61. A jelen jegyzőkönyv hitelesitésére Farkas János és Kür- thy Sándor vál. tagok kérettek föl. Kelt, mint főn. Hitelesiték : Farkas János, Kürthy Sándor. Jegyzetté : Rigó Antal, titkár. Hevesmegye és a Jászkerület gazd. egyesülete részéről Gyöngyösön 1871-ik év jul. hó 6-án, Kovách László elnöklete alatt, számos tag jelenlétében tartott rendes évi közgyűlés jegyzőkönyve. Elnök, a szép számmal egybegyült tagok üdvözlése után, az ülést megnyíltnak nyilvánítván, röviden előadja, hogy a mainap tartott ig. vál. ülés — miután az elnökök által, egyik az ügyek vezeté- sébeni részt nem vétel végett, másik egészsége helyreállítása miatt fürdőbe történt elutazása következtében, évi jelentés nem készíttethetett: a közgyűlést e nélkül megtartatni nem kivánja, sőt elhalasztását véleményezi, s annak megtartására újabb határidő, még pedig f. évi aug. hó 20. délelőtti 10 órájának kitűzését javasolja, kéri tehát a t. közgyűlés ez iránti határozatát. Az ig. választmány azon nézete, miszerint szükségesnek tartja, hogy az ügyek vezetéséről a kültagok is idönkint tudomással bírjanak, mi leginkább az évi jelentés közzétételével érhető el, ennek hiányában tehát a közgyűlést megtartatni nem kivánja — helyeseltet- vén, annak elhalasztása elrendeltetik, s újabb közgyűlési határnapul a javaslóit f. évi aug. hó 20-ának délelőtti 10 órája tűzetik ki; mi a szokott módon közhírré tétetni rendeltetik. Jelen jegyzőkönyv hitelesitésére az alapszabályok értelmében : Fehér Kálmán és Kaszab Albert egyleti tagok kérettek föl. Kelt, mint fönn: Hitelesiték: Fehér Kálmán, Kaszab Albert. Jegyzetté : Rigó Antal, titkár. Kovách László és a gyöngyösi kir. törvényszék. Ámbár egész teljességében osztjuk egy éles kritikai elméjű Írónak azon megjegyzését, hogy az emberek irigy természeténél fogva mindig veszedelmes vala, uj vizeket, ismeretlen földeket keresni, minthogy ők hajlandóbbak, mások tetteit ócsárolni és kicsinyíteni, hogysem dicsérni, vagy csak azok fényét is eltűrni ; és azt is megéri sokszor a világ, hogy Columbus földét Amerikának nevezik el : mégis e napok története, a soraink homlokára tűzött két nevet oly szorosan, a hála pedig oly fényesen fűzte egybe, — hogy egyesek — még a legkitartóhb gyülölség és legszárazfejübb irigységnek is, nem hiszszük, hogy sikerülne azt szétválasztani. A mint a „Budapesti-Közlöny-“ben megjelent, hogy Gyöngyös városa kir. törvényszéket nyert: az örömhír jelzésére taraczklövések tétettek, mire csakhamar talpon volt az egész város, és mint a rajzó méh, zenével és éljenzésekkel rajlott este, mintegy keresve, és minden terv nélkül indulván el, csak az első érzés vezetésére — ezúttal nem találva, kinek örömét és háláját kifejezhetné. Másnap, jul. 12-én, rendkívüli városi képviseleti gyűlés tartatott, mely alkalommal Fökövy Antal polgármester indítványára mindenekelőtt a minisztériumnak köszönet szavaztatván, Visontai Kovách László a város díszpolgárává kiáltatott ki. Továbbá határozatba ment, hogy úgy a gazdasági egyletnek városunkban lett elhelyezése, a takarékpénztár alakítása, mint ezúttal különösen a kir. törvényszék megnyerésében kifejtett fáradozásai, befolyása és érdemeiért, a mily nagy hatású, és századokra kiterjedő jótékonysággal vannak ez intézmények a városra — úgy ezek részint alkotójának, részint nagy részben eszközlöjének — legalább a lehetőségig hosszú időre megtartassák e város kebelében emléke — e czélból és ilyen értelemben Kovách László arczképe megsze re ztessék, és örök emlékül a városház tanács-termében e 1 h e 1 y e z t e s s é k. Különben pedig úgy a város, mint az érintett törvényszék által érdekelt egész vidék polgáraiból küldöttség menesztessék V.-Györkre ez érzelmek tolmácsolására és a köszönet kifejezésére. Ezen, valóban monstre-küldöttség, 50—60 kocsival, mintegy 300 főből, vasárnap délután, jul. 16-án jelent meg ott, hol a küldöttek és küldők érzelmeit Mahovszky Antal jelesen fejezte ki. A küldöttség magyar vendégszeretettel történt fogadtatása után visszaindult Gyöngyösre, magával hozván uj díszpolgárát vendégül, hogy mint Lamartine mondja, a hol legjobban lehet, tűzhelyénél ismerje közelebbről polgártársait! E köztüzhely a vaskorona nagy és közterme volt, hol szintén a vendégszeretet jeleivel vártak már a terített asztalok. — Ezalatt beesteledett. — Nemsokára zenehangok hallatszanak, 100 és 100 fáklya ontja világát, és ezernyi tömeg közelit a terem elé. A tisztelgést a helybeli dalárda nyitotta meg, azután Kékesy Kálmán, egy lelkesedéssel fogadott beszédben mondta el a város polgárságának köszönetét, elismerését és háláját. Ezalatt bengáli tüzek világiták meg a fáklyáktól övezett, mintegy 7—8000-nyi imposans tömeget, mely lélekzetével is megmozgatná a levegőt, és lelkes „éljen1' kiáltásaival most valóságos vihart keltett. Innen az ősz, de fáradhatlan ilju erejű polgármester lakása elé vonult a tömeg, ott is leróván háláját és köszönetét, ennek a kir. törvényszék kieszközlése ügyében tett buzgalma és fáradozásaiért. — Mindkét ünnepélyt a vaskorona-teremben egy 100 terítékű banket zárta be. Ha a lelkesedést veszszük tekintetbe, elmondhatom Petőfivel. Bort többé sohase lássak, „Ha életemben párját láttam ez áldomásnak.“ A polgármester ivott : a királyért ; mindnyájan fölkeltek s lelkes éljennel feleltek. Ezután ivott a minisztériumért, és midőn harmadszor fölkelve, azt mondá, hogy uj polgártársunkért akar inni, többet nem szólhatott, taps, fölállás, éljenzés, legyözhetlen áradattal, mintha egy virágerdö indulna meg, hogy betemesse a völgy locsogó forrását. Mérhelyi káplán a polgármesterért emelt a diadal napján poharat, mint oly alvezérért, ki a szükség kevés napja alatt 10,000 küzdőt gyűjtött (aláírási ivein) ; és midőn erre lezajlott az éljenzés, visszaveti a dicsőség fényét azon fővezérre, ki ezen 10,000, csak papírra irt katonával maneuvrirozott, hogy döntő ütközetet nyerjen ! És ezután még ezer toaszt ! Szóval, ha van pohár, mely a lelkesedést megmérje, a lehető legnagyobb e nemű pohár csordultig megtelt, széthabozván rózsaszínű hullámait, melyek a szívben még sokáig megmaradnak. E sorok befejezéséül, teljesen kibékitve e gyönyörű harmónia által az egész világgal, csak mégx. y. z. barátomat akarom megnyugtatni, kit talán tép a lelkiismeret, hogy Kovách László ellen az „Ellenőriben ellödözött pora talán csakugyan kárt ejtett benne; —- meg- nyugodhatik, nem lett i r r e g u 1 a r is; mint láthatja is, Kovách Lászlónak mi baja sincs, a puskapor nem talált ... ö él, és a polgári am- bitiók nagy szobrára mondom, — nem kicsiny dicsőségben és elismerésben él . . és mig annyi kitartás, buzgalom s jóakarattal munkál a közhaza és vidékünk javán ott is, itt is, a polgári hála és elismerés nem kisebb szobrára mondjuk, élni is fog ! Zelemér. Városi és megyei hirek. / — Érsek ö nagyméltósága közelebb a felsö-nánai iskola építésére 200, a pélyi róm. kath iskola építésére 300, a kiséri plébániai lak kijavítására pedig 200 frtot ajánlott saját pénztárából. — Az egri róm. kath. hit felekezeti népiskolákban a vizsgák következő napokon fognak megtartatni: A belvárosban, az I. elemi osztályban jul. 21-én, a II. oszt. 22-én, a III. oszt. 25-én, a IV. oszt. 26-án ; — a Makiár alsó (Pailagí-féle) iskolában
