Eger - hetilap, 1871

1871-07-20 / 29. szám

226

kult tornacsarnok szerkezetét. Az épület az ösz-utcza muzeum mögötti részében emelkedik, s külseje azonnal elárulja, hogy középület. Egyszerű, izlésteljes s egyenletes, középen kirugó részszel, mely két emeletnyi magasságú lévén, az egész külsőnek szép homlokzatot nyújt. A sima részek téglavörösre festvék. Baloldalon van a kapu, mely az udvarra visz; középen pedig a főbejárat, melyen át egy 16 □ ölnyi előcsarnokba juthatni, mely egész két emeletnyi magas s fölülről nyer világosságot. Innen minden helyiségbe el lehet jutni. Az ut- czafelöli részben van egy 40 □ ölnyi vivő-terem, könyvtár, tanácskozási terem ; az emeleten nagyobb tanácskozási helyiség és lakosztályok. Az előcsarnokból szemközt lépünk a nagy tornaterembe, melynél csak a berlinit mondják nagyobbnak. A 16 öl hosszú, 9 ölnél szélesebb és 27 lábnál magasabb teremben 150 tornász gyakorolhatja magát, pedig állványok, nyújtók, bakok elég nagy helyeket foglalnak el. A terem világosságát három oldalról nyeri sürü ablakokon át ; ezenkívül szellőztetésre, vagy nyári hőségben a hátsó három nagy ajtót ki lehet tárni. Az ablakok mind a magasban vannak elhelyezve, hogy két oldalt hely maradjon az öltözőknek és szertáraknak, melyekbe jobbról, balról számos ajtó vezet. A bejárat fölött oszlopos karzat emelkedik a néző közönség számára.

A kifejtett okoknál fogva igen óhajtjuk, hogy Egernek is minél előbb legyen tornacsarnoka. Lörinczfy János.

A kir. első folyamodást! bíróságok

szervezése körüli intézkedések megindultak. Az első folyamodásu bíráskodást a törvény értelmében kir. törvényszékek és járásbíróságok fogják gyakorolni, melyek székhelyei, valamint a járásoknak a törvényszéki kerületekbe való beosztása iránti kormányi megállapodást, mint már emlitők, a hivatalos lap f. hó 11-iki száma közié; 12-ik száma pedig pályázatot hirdet a törvényszékeknél szervezett elnöki és ügyészi állomásokra.

Első folyamodásu kir. törvényszék lesz 102 (Pesten kettő : pesti és pestvidéki), járásbíróság pedig 360 (ebből 5 Pesten) ; a járásbíróságok közül 31 telekkönyvi hatósággal is föl lesz ruházva. Bányaügyekben a budai, selmeczi, rimaszombati, lőcsei, nagybányai,

oraviczai és gyulafehérvári törvényszékek, — sajtóvétségek fölött pedig a pesti, pécsi, szombathelyi, aradi, debreczeni, kassai, kolozsvári, nagy-szebeni és marosvásárhelyi törvényszékek fogják a bíróságot gyakorolni.

A pesti második törvényszéket leszámítva, melynek fölállítása az indokok nem ismerése folytán visszásnak látszik — nem állitta- tik föl oly helyen törvényszék, melyet a képviselöház 25-ös bizottsága nem javasolt volna. Különben a beczikkelyezés előtt az ügy még országgyűlési vita alá kerül, a midőn is a felötlöbb hiányokon segiteni lehetend.

Az első folyamodásu kir. törvényszékeknél szervezett elnöki és kir. ügyészi állomásokra vonatkozó pályázati hirdetés három főrészre oszlik : az első rész vonatkozik a Pesten és Budán fölállítandó három törvényszék elnöki és ügyészi állomásaira; a második a többi kir. törvényszékeknél szervezett elnöki, — a harmadik a többi ügyészi állomásokra.

A budai, pesti és pestvidéki törvényszékek mindegyikénél egy elnöki állomás 4000 ft évi fizetéssel és 600 frt lakbérrel, egy alelnöki állomás 3000 ft fizetéssel és 500 ft lakbérrel, és egy kir. ügyészi állomás 2000 ft fizetéssel, 400 ft lakbérrel s 500 frt tiszti pótlékkal fog betöltetni. A többi kir. törvényszékeknél szervezett elnöki javadalmazás 2400 frt fizetés és 200 ft lakbér. Az ügyészi állomások 1500 ft fizetéssel, 200 ft lakbérrel és 300 ft tiszti pótlékkal fognak betöltetni. Kir. ügyész csak a hirdetményben elősorolt 69 törvényszékhez fog kineveztetni. A határnap a folyamodványoknak az igazságügymi- niszteriumnál leendő benyújtására f. é. aug. 15-re van határozva.

Mint a „Hon“ értesül, a többi állomásokra csak az elnökök ki- neveztetésc után fog pályázat hirdettetni. Az ezekre érkező folyamodványok azonban már nem lesznek a miniszterhez intézendök, hanem azon törvényszék alelnökéhez, melynél a folyamodó alkalmaztatni óhajt, és csak az elnök véleményezése után fognak a folyamodványok az igazságügyminiszterhez érkezni.

Az új bíróságok valószínűleg jövő évi január elején fogják mti- ködésöket megkezdeni.-4 T Á R

A növények, az ember szolgálatában.

(Folytatás.)

Midőn a gépekre gondolunk, ismét előtérbe lép a növényvilág, mert a legfontosabbal ez járul hozzá. — Igen, ismét a növényvilág az, mely az embernek iparanyagot, tüziszert szolgáltat, mely által hozatnak működésbe az óriási fonó- s más gépek. Hogy az ösvilág eltemetett növénymaradványáról — a kőszénről van szó, mindenki tudja.

A kereskedő angol haszonleső szelleme fedezte föl ezekben a vagyonszerzés gazdag forrását, s csakugyan azon mérvben, a mint az ott mondhatlan tömegben előforduló kőszénnek nyomára jöttek, ezen haszonkémlő szellem mindig inkább öregbedett, a gyári iparűzés könnyült, a munkakedv fokozódott, a leleményesség nagyobbodott, — és mindez mit eredményezett? Hogy ezer vashámor keletkezett, millió orsó fon, számtalan gyár emelkedett, a gőz nagyszerű diadalát ülte, gőzhajók és vasutak jöttek létre, és mindezek által mondhatlan gazdagság folyt be Angolországba, rövid időn iparának, kereskedésének és politikai befolyásának túlsúlyt adott, melyet mai na- piglan bir.

Azonban nemcsak Angolországban, hanem másutt is nagy lendületet ad az ipar, kereskedés és közlekedésnek a kőszén s haszonhozó- lag hat be a családi életbe is. — Hogy a kőszén az ösvilág eltemetett s megkövült erdömaradványa, már említettem. Ezen őserdők óriási növényekből állottak, melyek akkor 60—80 lábnyi magas törzszsel birtak, holott most csak 2—3 lábnyira nyúlnak nedves vidéken.

Azon idő óta, hogy emez óriási növényvilág, mely most csak holt növényzetet képez, földünket fedé, ezer meg ezer év gördült le az idők folyamában, mialatt lassanként megkövülve, mintegy raktárba lön betakarítva, hogy az ember részére az elöhaladás és civilisatio gazdag bányáját képezze. Minthogy akkor tengerek, tavak és mocsárokban gazdagabb volt földünk, emez óriási növénytenyészet csak a magaslatokra szorítkozott, innét van, hogy kőszéntelepekre is a hegyesvidékeken akadunk leginkább. Angolországnak van a lehető legC

Z

több kőszene; évenkint 2,000 millió mázsát szolgáltatnak bányái. Legbámulatosabb a newcastlei, mely egy órajárásnyira nyúlik el a tenger alatt, és 600,000 munkást foglalkoztat. Németországban a vestfalok, szászok, a rajnai poroszok és bajorok, Ausztriában a csehek, morvák és sziléziaiak különösen gazdagok kőszénben.

Azonban nem csak a megkövült őserdők, melyeket, eltemetve lévén, nem élénkített sem madárhang, sem más állatok lármája vagy kiáltása, s melyek nem tüntették föl többé a növényvilágnak szinpom- páját s átalakulásait, lőnek évezredek múlva hasznosak ; hanem a tenger kövületei is, minők az irla (grafit) és antracit, melyekből irónunk készíttetik. Egyébiránt az irla még másféle alkalmazást is nyer, minők : konyhaszerek , olvasztótégelyek stb. s az orvostudományban.

A len, kender széliében ismeretes ; erre szüksége van minden embernek, elkezdve a szegény napszámostól, ki fedezi vele magát, s rongyait összeférczeli, a dus aristokratáig, ki a legfinomabb gyolcsot ölti magára; a dolgozó szolgálótól, ki durva vászonkötővel övedzi körül magát, a paloták urhölgyeig, ki a legfinomabb patyolatgyolcsot viseli. Hü kísérője az embernek e növény az emberi társaságnak minden rétegében, az életnek minden ösvényén : a bölcsőtől, hol a kis világpolgárt pólyába takarják, a sirig, hol halotti lepelbe burkolják a földi maradványt.

Ez is mélyen vág be a népek történelmébe, és mint kereskedelmi czikk, legközelebb áll a gyapothoz; művelése után millió ember él, kik nélküle szükséget éreznének. Egy tekintet azon vidékekre és falvakra, melyek ezután élnek, föltárja a szomorú igazságot. Kinek ne jutuának itt eszébe az Erczhegység szegény takácsai? — Az iparnak ezen ágában is a kőszén az embernek kölcsönözte át erejét, a menynyiben ennek földolgozásában is gépek működnek leginkább, s igy történt, hogy itt is kiszorították a gépek a munkás kezeket, és halálos döfést adtak a kézműipar e nemének is, mivel a legnagyobb erőfeszítéssel sem versenyezhet velők. Miért is százanként hagyák el szövőszékeiket, hogy a vasutaknál és más építéseknél tengessék, de mégis jobban kihúzzák nyomoru életöket. (Folyt, köv.)

1