Eger - hetilap, 1871

1871-07-20 / 29. szám

IX. éri folyam.

29. szám.

Július 20-án 1871.

Előfizetési dij :

Egész évre . . 5 ft — kr.

Félévre . . 2 ft 30 kr.

Negyedévre . . 1 ft 30 kr.

Fgy hónapra — 45 kr. Egyes szám . — 12 kr.

EGER.

Hirdetésekért :

minden hasábzott petit sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 10 kr fizettetik.

Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön.

Kiadó-hivatal : a lyceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkeszt őség ( Széchenyi-utcza 26. sz.) J en t s oh 0. könyvkereskedése s minden k. postahivatal Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő : egyszeri közzétételért l írt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogad Mosse R. Bécsben.

Szóljunk a testi nevelésről.

Az embertan bizonyítja, de mindenki egy kis gondolkozás mellett önmaga is beláthatja, hogy az emberben két, egymástól különböző természet van : az érzéki és szellemi, melyek mindegyike saját törvények s erőkkel bir, önálló kifejlést és gyakorlatot kíván. E kétféle természet azonban, sajátságos létalapja s különböző munkássága daczára is, egymásra hat, s egymást föltételezi, mert mindkettő egyazon emberéletet s lényt képez.

A testi és szellemi élet kölcsönös hatása annál inkább kitűnik, minél jobban elhajlik e két alkatelem szabályszerű állapotától ; s a két természet saját ereje és önmunkássága annál inkább jelentkezik, minél jobban megmarad mind a kettő szabályszerű állapotában. Ezért oly fontos a gondoskodás, hogy a testi és szellemi élet, a menynyire lehet, természet- s észszerüleg kifejtessék. Mivel pedig a testi élet alapja a szelleminek, s előbb jut kifejléshez, innen következik, hogy a testi kifejlésnek az élet zsenge korában átalán fontos részt kell vennie a nevelésben, s hogy azután halkan mutatkozik a szellemi képezés, mint a nevelés föalkatrésze ; azonban egyiket sem kell a másik rovására elfeledni. A testi nevelés természetes alapja volt mindig a szelleminek ; ama nélkül ez szerencsés haladást nem teend, hanem sok tévelybe esik.

Egy állampolgárra nézve nagyon érdekes, ha csak futólagos rajzban is, megtudni azt, hogy a leghíresebb nemzetek, melyek az idő folyamában föltűntek s elenyésztek, miként vélekedtek a testi nevelésről, s miként eszközölték azt. Megtanulhatjuk innen a nevelés és népnagyság közti összefüggést s viszonthatást. A legrégibb s legújabb történetek tanítják, hogy az emberi nem neveltetése s művelődése természet szerint elsőben a testből indul ki, mert a testi szükségek előbb ébrednek föl, mint a szellemiek, kielégittetésök tehát szükségkép előbb kerestetik. Menjünk vissza az őskori testi nevelés határozottabb alakulásaihoz. Lássuk legelőbb is a görögöket s rómaiakat. Ha volt nép, mely teste és szelleme által hires nagyságot ért el, s minden kornak örök példányul szolgál, úgy a görög nép az ; szükségkép kérdjük tehát : mi volt oka, hogy e nép szellemileg és testileg annyira kitűnt ? Annyi sok ismeretes és ismeretlen ok közt, melyek a görög népet dicső magasságára emelék, leginkább kettőt lelünk, melyek tárgyunkat közelebb illetik, és ahhoz tartoznak. Az egyik, hogy a nevelés nyilvános és közügygyé tétetett, a másik pedig, hogy a testi és szellemi nevelés egyszerre és egyenlően intéz- teték. A gymnasiumok, melyek a szellem és test nevelésének s gyakorlásának egyaránt szenteltettek, nyilvános s közcsarnokok valá- nak, hol gyakoroltaték a test, képezteték a lélek. Egy szabad görög sem vonhatá ki magát a nevelői intézetek s eszközök alól, melyek közt legfőbbek voltak: a fürdés és úszás; különféle tárgyakkal, péld. karikák, dorongok, érczgolyók s óndarabokkal hajigálás ; szabadon vagy különféle, nehezebb vagy könnyebb sulyokkal megterhelten futás; majd magasra, majd hosszanta ugrás; ökölharcz, birkózás, különféle tánczfaj sat. A rómaiaknál, kik több tekintetben a görögöket utánozták, és szerencsés versenytársaikká lőnek, a testgyakorlatok egészben azok voltak, melyek a görögöknél.

Közönségesen tudva van, hogy a polgárisuk emberiség testi kifejlése s képezése némi idő óta sok tekintetben alább szállt; bizonyítják ezt az ifjúságot vizsgáló ujonczállitó bizottmányok tudósításai s lajstromai; az orvosok is hangosan panaszkodnak az idült kórok terjedése miatt, melyek csak a testi életerő fogytában gyökerezhetnek. Egyetemes okozatoknak egyetemes okok szolgálnak alapul. Ezen egyetemes okok átalán a ferde, elhanyagolt testi nevelésben, különösen pedig az egyoldalúan kiemelt szellemi kifejlésben rejlenek, Nevezetes, hogy korunk s állapota ellentétben áll a görögök s rómaiak régi korával. Helyesen mondja Tetzner: „Azt, miben

Görögország s Róma belintézményekre, erkölcsökre, életmódra nézve bennünket fölülhaladtak, jól megismertük ugyan, de nem találkozott, ki azt utánozta volna. Hason erőben s minden oldalról kiképezett test s lélek által múltak bennünket e népek oly nagyon fölül, melyeket legfőbb műveltség miatt magasztalunk. Azonban e népek nincsenek többé a nemzetek közt, s azok, kik ama hősöktől származással kérkednek, elkorcsosultak, bátorság s erőtől egyaránt eltávoztak, és mi most utánozzuk a szót, de nem egyszersmind a tettet.“

A testi baj főleg az élet szellemi érdekeinek s eszményi törekvéseknek hódoló ifjúságot éri, midőn szellemi foglalkozása s kifejlése miatt mélyen fogja s kell éreznie a test és erői megerősítése és kiképzése elhanyagolásának káros következményeit ; mig az élet anyagi érdekeivel, termesztő- s müiparral foglalkozó ifjúság, főleg testi munkássága s foglalkozása miatt, kevésbbé érzendi e káros hatásokat, jóllehet rajta is láthatni a sokoldalú kiképezés hiányát. Az orvosok áta- lános véleménye az, hogy a testi bajok elhárítását kiválólag a testgyakorlatok eszközük. Lorinser szerint a legfontosb bajok, melyek a testképzés elhanyagolásából származnak : süly, görcs- s ideg-betegségek, aranyér, rósz emésztés, őrültség, rászkótság, méhgörcs, tüdövész, rövidlátás sat. Ki fog abban kétkedni, hogy a szellemi életnyilakozások, tehát az idegrendszer legközelebbi hordozójának egyoldalú megfeszítéséből és fölizgatásából mulhatlanul kell folyniok azon következményeknek, melyeket ma annyira uralkodóknak látunk? Egyoldalú s tartós fölizgatás s megerötetés által a tápláló életforrás kiapad, ellankad, s igy a vér- és idegrendszer képező s föntartó munkássága meggyöngül s megtágul. Az aranyér hajdan csak sokat ülő tirdósok és tisztviselők örökrésze volt ; napjainkban már ifjainkat szállja meg, mint következménye a czélszerütlen életmódnak és nevelésnek, midőn az altest szervei munkátlanságba s elgyengülésbe sülyednek ; családokban az hajlamul tovább terjed.

Mily fontos az államra nézve, egészséges, erős, munkagyözö polgárokat bírni ! Mily fontos mindenkire nézve, erős- s egészségesnek lenni, munkát győzni és ez által jövőjét biztosítani ! Az emberi nem testi egészségének s erejének e naponkint növekedő hanyatlásán csak a nevelési rendszer átalános és gyökeres javításával segíthetni. Nekünk is be kell hoznunk mindazt, mit a régi görögök s rómaiak ifjaik kiké- pezése s fejlesztése körül oly sikerrel használtak. Nekünk is minden testgyakorlatot, mely a test lótegét s erejét szilárdítja s fejleszti, valamint minden eszközt és befolyást, mely e gymnastikai nevelésmódnak segédeszközül szolgál, létre s gyakorlatba kell hoznunk.

A testi nevelés ily hathatós eszközének tekintjük a tornászatot ; A tornászat nem épen játék, ha mindjárt a játék színét hordja is magán. A tornászatnak igen komoly háttere, jelentékeny, szembeötlő czélja van. E czél szem előtt tartandó, mely szerint a tornagyakorlatok is alakulnak. Nem olyan nagyszerű műtétek, mint herkulesi erőkifejtés, kötéltánczosok és kengyelfutók producíiói, a tagoknak különféle ferdítései sat. értetnek itt; hanem a legegyszerűbb gyakorlatok, melyek az összes izomrendszert érintik, és mozgásba hozzák, fölele- venitik és erösbitik, s a táplálkozásra, véralkatra, idegrendszerre és szellemi életre közvetlenül jótékony befolyással hatnak.

Évekkel ezelőtt, midőn Németországban mindenütt tornaünnepélyeket tartottak, sokan mosolyogtak, és kicsinylőleg szóltak a nemzetről, mely ily apróságokkal tölti idejét. Most látjuk, hogye testedző idötöliéseknek hasznát lehet venni, s látjuk, hogy a tornacsarnokok lágy porondjához szokottak mire képesek a harczmezön.

Honunkban sok város és község utánozza már Németországot a tornacsarnokok fölállításában, de városunk ennek még eddig legkisebb jelét sem adta. Például leírjuk az ezelőtt 4 évvel Pesten, megala-