Eger - hetilap, 1871
1871-07-13 / 28. szám
220 A versaillesi haditörvényszékek végre megalakultak, s legközelebb megkezdek müködésöket. Ily vésztörvényszók egyelőre négy van, s mindegyik egy-egy ezredes elnöklete alatt 10 más tagból áll. Mindenekelőtt a márczius 18-iki tragoedia főrendezői vétetnek elő, névszerinti Assy, Rossel, Billioray, Regére és Verdure. Rochefort csak a vádlottak második sorozatában fog előkerülni, körülbelöl e hó 15. és 20-ika közt. Őt azzal vádolják, hogy a polgárok közt egymás ellen gyűlöletet terjesztett ; hogy a polgárháborút s rablást szította ; hogy lapjában szándékosan hamis híreket és sürgönyöket közlőit ; s végül, hogy bűnrészese a túszok elfogatása és meggyilkolásának. Beust gr. közös külügyminiszterünknek, a monarchia külpolitikai viszonyairól az osztrák delegatióban közelebb tartott beszéde, Németországot irányunkban a legjobb hangulatba hozta; erről tanúskodik azon feltűnően barátságos hang, melyet a német hivatalos és félhivatalos lapok e beszédről, s ennek kapcsában a monarchiáról szólanak. A „Presse" egy berlini távirata szerint, Beust gr. nyilatkozata annyira tetszett Bismarcknak, hogy Beusthoz hizelgö iratot intézett. Annál föltünöbb a német félhivatalos lapok epés kifakadása s folytonos gorombáskodása Francziaország s annak kormánya ellen, úgy hogy már a német nép is megbotránkozott rajta. Bismarcknak persze nem tetszik, hogy a franczia lapok nem épen hízelgő hangon Írnak Németországról, s igy Bismarck lapjai csak a kölcsönt adják vissza búsás kamattal; de meg kellene gondolniok, hogy az ingerültség a franczia lapok részéről, a németek részéről történt megaláztatás folytán, nagyon is természetes valami. Az olasz király udvarával s kormányával már berendezte magát Rómában. Viktor Emánuel közelebb egy nála tisztelgett vidéki küldöttség előtt többek közt igy nyilatkozott: „Az olasz egység Rómával, mint fővárosával, nem súlyos akadályok nélkül lön megvalósítva. Mi itt fogunk maradni, s most semmitől sem kell tartanunk ; ha azonban jövőre felhők keletkeznének, mi erősek leszünk. Én sokat várok a római lakosságtól." Az olasz király tehát nem tartja valószínűtlennek, hogy Róma miatt jövőre fölhök keletkezendnek. Antonelli bi- bornok az európai cabinetekhez óriási jegyzéket intézett, az olasz fővárosnak Rómába történt áthelyezése ellen. — A „N. Fr. Pr.“ közli azon irat szövegét, melyet Thiers a pápához intézett azon közlemény alkalmából, hogy a pápa Rómát elhagyni és Francziaországba költözni szándékozik. Thiers azt Írja, hogy Francziaországnak, mint a többi hatalmaknak, el kell fogadnia az olasz egységet, — s habár Francziaország boldognak érezné magát, ha a katholicismus fejének menhelyet nyújthatna, mégis fönforog azon aggály, miszerint a pápa vallási jellegének varázsa rövidséget szenvedhetne, ha a Vatikánt elhagyná. Olaszországnak akkor joga lenne, a pápának nyújtott vendégszereteten megütközni, mi által Francziaországot illetőleg a nehézségek csak szaporodnának. A pápa Francziaországban soha sem foglalhatná el ama külön állást, melyet az olasz kamra által megszavazott biztositó-törvény nyújt. Francziaországban a pápa az átalános törvény kötelező ereje alatt állna. — Thiers végre Francziaország készségét jelenti ki, miszerint kísérletet tesz, az olasz király és a pápa közt kibékülést hozni létre. Hevesmegye és a Jászkerület gazd. egyesülete részéről Gyöngyösön 1871-ik év jul. 3-án tartott rendes havi ig. vál. ülés jegyzőkönyve. Jelenvoltak : Kovách László, mint elnök, Kürthy Antal alelnök, Be- recz Ferencz, Bogdán Jónás, Csala Sándor, Freyburg Lajos, Főkövy Antal, Grubiczy György, Hanisz Imre, Kocziánovich József, Mahovszky Antal, gr. Szapáry Imre, Szávoszt Alfons, Szávoszt Frigyes, Vezeké- nyi István és több tag. 57. Elnök az egybegyült tagok üdvözlése után röviden fölemlíti,, hogy a mai ülésnek leginkább föladata leend, az arató-gépverseny iránti elöintézkedéseket megtenni, előrebocsátván, hogy a verseny, mint a körülmények mutatják, sokkal nagyobbszerü leend, mint az egyelőre hihető volt-, a gépészek ide sereglenek, s a világ szeme rajtunk függ, — szükség tehát minden erőnket megfeszíteni, hogy az a kitűzött czélnak megfeleljen. Mellékesen még tudomásúl fölemlíti, hogy a földművelési és pénzügyi miniszterek is látogatásukat megígérték. Bár egyelőre a gabna érése nem biztos ; de mintán a verseny különben is csak 8-ára van kitűzve, hihetőleg azon időre leend érett gabna ; e tekintetben szükségesnek látná tehát, mindenekelőtt a gab- nát a helyszínén megvizsgálni, s ha nem találtatnék a kitűzött időre alkalmasnak, miután a versenyt már halasztani nem lehet, többekkel történt tanácskozás folytán, e czélra a maga birtokán, közvetlen a v.-györki vasúti állomásnál levő tábla gabnáját, mely akkorra teljesen alkalmas leend, kész átengedni; mely esetben nem késik még az éjjeli vonattal Pestre menni, s a m. minisztériumnál kieszközölni azt, hogy a gyöngyösi vasúti vonat a verseny tartamára, a közönség ki- és beszállítására átengedtessék. Hogy tehát kellőleg intézkedni lehessen, kéri mindenekelőtt a rendező bizottság eddigi működésének előterjesztését. Jelenti továbbá, hogy bár az orsz. gazd. egyesülettől szerzett egy erőmérőt; de egyrészről a munka gyorsítása végett, másrészről azon esetre, ha netalán ennek véletlenül valami hibája történnék, beesett próbát kell tennie, hogy életét megmenthesse, lőporszaruját kabátjába göngyölé, egy darabot leszakított ebből, puskája zára köré tekerő, megfogá vadászkését, nagy lélekzetet vett, s a lobogó lángokba ugrott. — Kirohanása a barlangból oly hirtelen történt, hogy az indiánok, habár várták futását, s készen állottak, nem értek rá a tüzelésre, tomahavkjaik s késeik kezelésére, ez alatt pedig Markhead a meredeknek már is feléig ért ; ekkor fegyvereiket csak találomra süték el, s ujjongva futának utána, még pedig oly rendetlenül, hogy Markhead futását csak könnyiték. Midőn a folyam partját elérte, lesietett, egy sürü bokor mögé futott, s a lefüggő lombozat árnyában a vizbe feküdt. Itt csendesen maradt, a mindig sötétebb éj kedvezett neki, mig ellenségei, kik öt még mindig futásban gondolták, mellette ordítozva elhaladtak ; s midőn a hangok lassan-lassan távolabbról hallatszottak, fölkelt, és ellenkező irányban elsietett. Egy órával később elérte a helyet, hol prémeit elhagyta, annyit vitt magával, amennyit elbírt; ezután lovát kereste, megtalálta, ráült, s elvágtatott, öszvéreit, csapdáit az ellenségnek hagyva. Három nappal ezután, alig elgondolható merészsége ismét régi tanyája fölkeresésére vitte. — Megtalálta az elmaradt prémeket, de többi jószágát megtalálták a vadak és elvitték. (Németből.) Zsaari Ferencz. A növények, az ember szolgálatában. Azon óriási lendület eszközlésére, melyet az ipar, kereskedelem és közlekedés nyertek az újabb időben, a növényvilág nem csekély mértékben folyt be. Ipar- és kereskedelemről lévén szó, kinek ne jutna eszébe elsőben is a gyapot vagy pamut? Jelentékeny, sőt mondhatni, főszerepet játszik ez minden kereskedési czikkek között, melyeket a növényvilág szolgáltat ; számtalan ember ruházkodik és él utána, s egész nemzeteknél képez életkérdést. Valóban, a ki figyelemmel viseltetett az utóbbi évek eseményei iránt, és tudja az amerikai véres háború szomorú következményeit, hogy t. i. a gyapotkivitel csökkent, mi által ezrek maradtak kenyér nélkül, s adattak át a nyomornak : az nem fogja kétségbe vonni azon szerepet, melyet a pamut az élet piaczán játszik. A gyapot elterjedése nagyobb, mint a len- vagy kenderé. E gyapot-anyagot, mely után némelyek a mindennapi kenyérhez jutnak, mások milliomosok lesznek, — egy, a mályvák családjához tartozó növényfajnak gyümölcstokjából nyerik. A gyapotfát (bombax), mely Kelet- és Nyugatindiában tenyész, és melynek gyümölcstokja szintén gyapotot tartalmaz, mely azonban aprpsága miatt csak durva szövetekre alkalmaztatik, jól meg kell különböztetnünk a gossipiumtól, mely cserjés növény. A sárga vagy vörös virágszirmok elhullása után mindinkább ki- fejlik a gyümölcs, mely érés táján, mikor is galambtojás-nagyságot ér el, fölpattan, s iátható leszen a fehér és sárga pamut. A gyapotnak többféle faja van, melyeknek elősorolásával nem akasztom meg az olvasót, annál inkább, mivel rendkívüli eltérés nem fordul elő köztök. A mi elterjedését illeti, az északi és déli szélesség 45 fokáig tenyész, tehát nem kis területű földön. A talajnak száraznak, homokosnak, vagy kövesnek kell lenni. Keletindiában, China,. Japán, Perzsia, Kisázsia, Syria, Cyprus, Egyiptom, Palestinában, Afrika partjain s belebb, Görögországban s a görög szigeteken, sőt Krímben is, Szicziliában, Calabriában, Máltán és Spanyolország déli és keleti partjain tenyésztetik a gyapot; de legnagyobb kiterjedésben és gonddal Amerikában művelik. Keletindiában a gyapottenyésztés ősrégi. A hinduk nagy ügyességgel s jártassággal bírnak a gyapotkezelésben, ők állítanak elő legfinomabb kelmét belőle, hasonlót finomságra a selyemhez és tartósságra a lenvászonhoz. Minden hindostáni bennlakóra, kiknek pedig 175 millió a száma, 2y2 font gyapot esik évenkint. Már a régi korban fontos szolgálatot tett a gyapot az embernek. 1
