Eger - hetilap, 1871
1871-07-13 / 28. szám
221 — legyen mivel pótolni : szükségesnek látná még egy pár erömérö- nek megszerzését. Végre ez alkalommnl kívánja a bíráló bizottságot is megalakítani, melyben az érkezendő szakférfiakon kívül az egyleti tagokból legalább 20—21 tagot óhajtana megválasztatni, azon czél- ból, bogy a bizottság legalább három osztályba sorozhassa magát ; ezeken kivül néhány mesterembert, kik az anyagokat megbecsülik. A rendező bizottság előadott eljárása helybenhagyatott, s a működés további folytatására utasittatott ; a biráló bizottság pedig, Ko- vách László gépészeti szakosztályi elnök elnöklete alatt, következő tagokból alakíttatott: Beökönyi Viktor, Boroviczényi Gyula,Brezovay László, ifj. Fáy József, b. Flötting Adolf, Fehér Kálmán, Fökövy Antal, Gosztonyi Béla, Gosztonyi Géza, Grubiczy György, Győrífy Kálmán, Hanisz Imre, Kárpeles Albert, Kovách Ignácz, Kürthy Sándor, Malatinszky György, Papp János, Schik Ignácz, gr. Szapáry Imre, Szathmáry László, Szávoszt Alfons és Szávoszt Frigyes. A mesteremberek kiválasztására pedig Fökövy Antal vál. tag kéretett föl, hogy 2 kerekgyártót, 2 kovácsot és 2 lakatost a bírálathoz hívjon meg. Ennek befejeztével Kiirthy Antal helyett, — ki fürdőbe utazand, s magát fölme.itetni kérő — a rendező bizottság elnökségére Berecz Ferencz kéretett föl. Ezek után az elnök azon fölszólitása folytán, hogy a tagok a tanácskozás folytatására délutáni 4 órára újabban megjelenni sziveskedjenek, — az ülés testületileg, a versenyterül kijelölt gabna megszemlélésére indult el. 58. Délutáni 4 órakor a folytatólag tartott ülést, — hová a már megérkezett gépészek is meghivattak — elnöklő Kovách László megnyitván, fölemlíti, hogy a szemle alkalmával — mint a választmány is meggyőződött — a versenyre kijelölt búza, éretlensége, de silánysága miatt is aratásra nem találtatott alkalmasnak, azonban a mellette lévő rozs annyira érettnek találtatott, hogy a kitűzött időben biztosan vágható leend. Erre nézve tehát az illető tisztségtől engedély lenne kikérendő. Miután a helybeli tiszt, Papp János, mint tudomásra hozatott, Egerben van, — az ülésből egyenesen Boroviczényi Gyula jószágigazgatóhoz, engedélynyerés végett távirat küldetett, s a nyerendő válaszra a járandó dij is lefizettetett. E szerint a választmánynak, ha valami rendkívüli körülmény közbe nem jő, ülésre többé szüksége nem lévén, — a megkezdett munka a rendező bizottság által folytat- tatni rendeltetett. Elnöklő által történt kijelentés folytán, csütörtökön d. e. 10 órakor leend újabban ig. vál. ülés, 11 órakor pedig a rendes évi közgyűlés ; s ugyanaz nap délutáni 6 órakor a gépek fölötti előle- ges bírálat a fölállítás helyén ; pénteken a gépek kipróbálása a versenytéren ; szombaton pedig a tulajdonképeni verseny leend. Végre az erömérő szerzése iránti intézkedés — miután a jelenlévő gépészek nyilatkozata szerint, nekik is van birtokukban — fölöslegessé válván, — a gépészek fölkérettek, hogy egy párt magukkal hozni sziveskedjenek. 59. Egyéb tárgy nem lévén az ülés eloszlott, — s a jelen jegyzőkönyv hitelesítésére Csala Sándor és Grubiczy György vál. tagok kérettek föl. Kelt, mint fönn : Hitelesiték : Csala Sándor. Grubiczy György. Jegyzetté : Rigó Antal, titkár. Városi és megyei hirek. — A hivatalos lap múlt keddi száma közli a minisztériumnak az első folyamodásu kir. bíróságok székhelyei iránti megállapodását. Megyénknek, mint már említők, csakugyan három törvényszéke lesz: Egerben, Gyöngyösön és Szolnokon, járásbírósága pedig kilencz lesz. Az egri törvényszék kerületéhez tartoznak : az egri, hevesi és péter- vásári járásbíróságok ; a gyöngyösi törvényszékhez : a gyöngyösi és hatvani járásbíróságok, s a szolnoki törvényszékhez: a szolnoki, mező-túri, abád-szalóki és kun-szent-mártoni járásbíróságok. — A heves-szolnokmegyei árvaápolda és szegények dolgozóháza nőegylet vasárnap —juliushó 16-án — d. u. 5y2 órakor, saját intézete javára, a lyceum nagy termében műkedvelői hangversenyt, s utána a régi casino termében tánczmulatságot rendez, melyre — azon figyelmeztetéssel, hogy jegyek előre is válthatók Köllner Lörincz ur gyógyszertárában, és pedig ülőhelyre 1 ft, állóhelyre 60 krral, — a nagyérdemű közönséget tisztelettel meghívja Mosóczyné, egyleti Il-od elnök. — Szerencsétlen halál. F. hó 9-én délben Angyalosi Jánosné, 52 éves nő, a Sugár-féle szeszgyárba malátáért menvén, a mint egy, közel 100 akós, forró malátával telt kádból meríteni akart volna, véletlenül belebukott, s daczára a rögtöni segélynek, midőn kivették, már halva volt. — „Az angol nyelv levélszerinti önoktatása, Robertson T. tanmódja szerint" czimü munkából, megjelent a XII-ik levél, mely a 21. és 22-ik leczkéket tartalmazza. Egy-egy levél ára 30 kr. A munka szerzője, Psenyeczki Nagy Sándor, most a franczia nyelv levélszerinti önoktatására is előfizetést nyit, mely munka 25— 30 levélben fog havonkint kétszer megjelenni. Az első levél aug. 10-én küldetik szét. Minden egyes levél ára 30 kr, de a kik az első levél megjelenéséig küldik be megrendelésüket, azok 25 krért kapják. A pénz Debreczenbe a kiadó-hivatalba (piacz, Farkas-ház) küldendő. Azon kedvező fogadtatás, melyben a szerző angol nyelvtana úgy a A római Plinius természettörténete 19-ik könyvében igy nyilatkozik róla: „Felső Egyiptom,mely Arábia irányában fekszik, tenyészt egy cserjét, melyet némelyek gossipionnak, mások xylonnak neveznek, s mely a gyapotanyagot szolgáltatja. Kicsiny ez, és diónyi gyümölcsöt terem, melyben olyan pehelyféle anyag van, melyet gyapjúként meg- szőnek. Nincs kelme, mely ennél fehérebb és puhább lenne, azért is az egyiptomi papok ezzel ruházkodnak leginkább/' Különben már Nagy Sándor csapatai által jött tudomására az óvilág, hogy Indiában van egy fa, mely gyapotot terem. Kolumbus találkozott vele a nyugatindiai szigeteken s a délamerikai szárazföldön. Cortez Ferdinánd meg volt lepetve, a mint Mexikót elfoglalván, a legfinomabb gyapotból szőtt kendőkre s köpenyekre akadt, küldött is belölök néhányat fejedelmének, V. Károlynak. így nyújt a természet egy növény által eszközt, hogy szükségei egy részét fedezze az ember, és kíméli meg nem csekély veszöd- ségtöl, melynek csak a gyapjúnál is ki van téve. E növény a mellett, hogy nagy mennyiségben szolgáltat gyapotot, még azon fáradságtól is fölmenti öt, hogy ütés vagy áztatás által vonja ki azt belőle, mivel a héj, mely azt magába zárja, érett korában szétnyílik. Mily nagy fáradságba kerül a lent vagy kendert használhatóvá tenni ! Itt csak az olajdús magvakat, melyekkel a pamut tele van, kell eltávolítani, mi a munkábavételnél történik. A négereknél a férfiak foglalkoznak ezen pamutanyag szövésével egy hordozható szövőszéken ; az igy nyert szövet azonban csak 4—-6 ujjnyi széles. Az ügyes indus szövök leginkább a szabadban, fák alatt ütnek műhelyt. A hely szűke nem engedi, hogy szöveteik minőségére s mikénti használatára világot vessek. Még csak azt akarom fölemlíteni, hogy az európai culturának sikerült, az őrségi ind xylont túlszárnyalni, mivel az indiai gyapotszövet, tekintve a fáradságot, az angolhoz hasonlitva, egy tizedrészben, és a némethez — harmadában van megfizetve. Angolország már 1832-ben India és Chinába 2,583,000 font sterlingnyi (a mi pénzünk szerint 25,850,000 ftnyi) gyapotot küldött. 1836-ban ugyancsak Angolország Keletindiába magába 2,585,000 iont sterlingnyi gyapotot menesztett, és China ugyanazon évben 10 millió öl fehér pamutot vagy gyapotot kapott. Mily fönséges látványt nyújt egy működő nagy fonógép, mely gőzerővel száz orsót forgat, és a finom szálat serényen és szabályosan fonja ! A fonógép föltalálója, egy szegény borbély, Arkwright Richárd, rövid idő alatt félmillió font sterlingnyi gazdaságra (5 millió ft) tett szert; Crumfordban halt meg 1792-ben, herczegileg fölszerelt várában. A gépek győzelme a kézműipar fölött, a polgári és iparos világban egészen megváltoztatta a körülményeket. Mit a szorgalmas indus egész éven át fon, azt géppel egy nap alatt is megteszi egy ember, és mégis a fonók és szövök száma, mely a gőzgépek alkalmazása előtt csak 30,000 volt, másfél millióra rúgott föl. A legújabb fonógépek 1100 orsóra vannak készítve, és találni lehet úgy Németország és Ausztria, mint Angolországban íonóintéze- teket 20,000 orsóra is. — Ki nem csodálkozik, ha látja az ipar eme palotáit, melyeknek kéményei tornyokként magaslanak ég felé, csak- ugy gomolyodik a füst, győzelmi zászlóként hirdetve az emberi szellem erejét, mely magát a természet erőit és anyagait is a népek szellemi és anyagi jólétére tudja fordítani, és intésére a gépek óriási ereje engedelmeskedik; mely hatalmába kerité a villám erejét, hogy a mélységes tengereken, magas hegyen, mély völgyeken s szorosokon át villámsebességgel hordozza gondolatait! A gyapot, hasonlóan egy elsőrangú hatalmassághoz, egész flottákat szerel föl, melyek a tenger veszélyes hullámaira bocsátkozva, a távoli országoknak hoznak hasznot, és a földgömbnek a tenger által ezer mértföldekre elszakított országait összekötvén, millióknak nyit keretetforrást, és nyújtja a mindennapi kenyeret. Látható már ebből is, hogy a növény mélyen behat a népek társadalmi életébe, s hogy a nemzetek jóléte hozzá van kötve. (Folyt.)
