Eger - hetilap, 1871
1871-05-04 / 18. szám
138 évi 136. számú bizottmányi határozatban fölhozott indokoknál fogva helybenhagyatik. Ezen miniszteri rendelet tudomásul vétetvén, meghagyatik a megyei fö- és alszolgabiráknak, miszerint a cselédreudszabályokat a községekben újabban kihirdettetvén, a községek elöljáróit kötelezze, miszerint a községben és az ahhoz tartozó pusztákon levő cselédeket, a cselédtartó gazdák közbejárásával összeírják, és azokat cselédkönyvekkel lássák el, a kiadott cselédkönyvekről rendes lajstromot vezessenek, melyben a folyó szám, a könyvtulajdonos neve, születéshelye és foglalkozása bennfoglaltassék, a lajstrom folyó száma az illető cselédkönyvre vezetendő, a cselédösszeirások egy példánya juh 1-sö napjáig az illető szolgabirák utján ide terjesztendő, és pedig annál biztosabban, mert ezen összeirások fogják kimutatni, mily számban kell még cselédkönyveket készíttetni. Mivel pedig a cselédrendszabály a bizottmányi határozathoz képest f. év juh hó 1-ével életbe léptetendő, minden szigorral oda kell hatni, hogy az említett napig a megyében tartózkodó cselédek kivétel nélkül könyvvel elláttassanak, és e tekintetben a rendszabály 13. és 14 §-a egész erélylyel alkalmazandó, s egyátalában a cselédrendszabály minden szabványa kellő pontossággal kezeltessék. Egy cselédkönyvnek ára 20 kr, mely ősz- szeg az illető cseléd által a községnek, — mely utóbbi a könyveket az ár lefizetése mellett a megyei pénztárnál nyeri, — visszapótolandó. — Hogy elölegesen a cselédek könyvekkel akadálytalanul ellattathassanak, meliékeltetik : Eger, Gyöngyös, Mező-Túr és Szolnok városok részére 400 — 400, Tisza-Füred, Pásztó, Heves, Török- Szent-Miklós s Déva-Ványa mvárosok részére 200—200 darab, ezeken fölül Ivády Miklós fő-, Benyiczky Pál, Kovácli József és Bokros Béla alszolgabiráknak 100—100, a többi fö- és alszolgabiráknak — Kürthy Ferencz, Szalay Pál és Recsky László kivételével — 200—200 darab cselédkönyv, melyek a községeknek s városoknak az illető fő- és alszolgabirák utján általadandók, az ezekért esendő összegek behajtandók, side bemutatandók.— A cselédkönyvek a megyei pénztárban Bozik János alpénztárnok által kezelendők, s számba veendők, ki egyszersmind az ezekért beérkezett pénzekről is előjegyzést s számadást vezetend. (Folyt, köv.) Országgyűlés. — A képviselöház april 25-iki ülésében Bánó József jelentést tett Nyáry Pál temetéséről Nyíregyházán, melyet a ház szomorú tudomásul vett. Az elnök, valamint több képviselő kérvényeket mutattak be. Tisza Kálmán törvényjavaslatot nyújtott be a telepitvé- nyes községek iránt teendő ideiglenes intézkedések tárgyában. A törvényjavaslatot, melyet a többi közt Deák Ferencz és Ghyczy Kálmán is aláírtak, Tisza K. azzal indokoló, hogy miután nem remélhető, miszerint a jelen ülésszakból még hátralevő pár hét alatt az oly fontos telepitvényi törvényjavaslat tárgyalás alá kerülend : szükséges oly ideiglenes intézkedéseket tenni, melyek által a telepitvé- nyek sorsa addig is biztosíttatnék. Ezután Horváth Boldizsár igaz- ságügyminiszter fölszólitá a házat, hogy korábbi határozattól eltérve, a vadászati törvényjavaslatot most ne vegye tárgyalás alá, hanem halaszsza el az üléseket néhány napra, hogy ez idő alatt a bírósági székhelyek meghatározására kiküldött 25-ös bizottság munkálatát bevégezhesse. Ez inditványt a ház nagy többsége elfogadta. Következett az irtványokról szóló törvényjavaslat végleges megszavazása. Ezután Pauler Tivadar cultusminiszter több rendbeli interpellation válaszolt, melyeket hozzá régebben Henszlmann Imre, Táncsics Mihály és Papp József intéztek, és pedig a két első a m. kir. egyetem könyvtárépülete iránt folyó pör —, a harmadik pedig a par- tiumbeli görög kath. lelkészek évi fizetésének a magyarországi vallásalapból 300 ftig leendő kiegészítése tárgyában. Az egyetem pőrére vonatkozólag a miniszter előadván az ügyállást, s megemlítvén azt, hogy az egyetem pőrét mind a három fórumon elvesztette, kijelenté, hogy minden törvényes eszközök alkalmaztatni fognak az egyetem megkárosításának elhárítása végett, a mint hogy a semmiségi panasz már be is nyujtatott. Pap Józsefnek pedig azt feleié, hogy a kormány a gör. kath. lelkészek rendszeres illetményét kiegészíteni szándékozik, ez azonban némi akadályok miatt egyelőre nem történhetett meg; de addig is 10,000 ft küldetik évenkint az egyháznak a lelkészek segélyezésére. A ház e válaszokat tudomásul vette. Következett az arányosítás és tagosításról Erdélyben szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása, mi csakhamar befejeztetett. Végül tárgy altatott a tűzifára vetett adónak Dalmátország- ban megszüntetéséről szóló törvényjavaslat, mely úgy átalánosság- ban, mint részleteiben is vita nélkül elfogadtatott. — A 25-ös bizottság tanácskozmányainak befejezhetése végett a legközelebbi ülés april 29-én volt, melyben több kérvény benyújtása után Dietrich Ignácz a következő interpellatiókat intézte az igazságügyminiszterhez : 1) Szándékozik-e a bírósági szervezést, ha az a jelen ülésszak alatt törvénynyé válnék, még a jelen országgyűlés ideje alatt, vagyis 1872. april 20-ig végrehajtani? 2) Szándékozik-e a bíróságok betöltését pályázat utján eszközölni, vagy annál másokat is meghallgatni? Ez interpellálok kiadattak az igazságügyminiszternek. Ezután Kautz Gyula bemutalá a pénzügyi bizottság jelentését a határörvidéki posta , tengerészeti és távirdai pótköltségvetésről, melyet a háznak elfogadásra ajánl. Gorove István közlekedési miniszter három rendbeli előterjesztést tett. Bemutatta mindenekelőtt a fiumei kikötő kiépítésére vonatkozó javaslatot, költségvetéseket, terveket és jelentést, azon reményét fejezve ki, hogy ez által az országnak egy rég táplált óhaja valósul meg. Második előterjesztése a görnöri vasút kiépítésére vonatkozik. Az engedményesed nem tudtak megfelelni azon föltételeknek, melyeket az 1870-iki törvény kiszabott, azért az engedély- okmány megsemmisittetett. Azonban a kormány e fontos vasút kiépítését közérdekűnek tartván, uj módozat fölött gondolkozott, és ennek eredményét mutatja be egy törvényjavaslatban. Végre az első gácsországi vasút engedélyokmányát tartalmazó 1869. VI. t. ez. néhány szakaszának módosítása iránt nyújtott be egy póttörvényjavaslatot. Az első javaslat a pénzügyi, a két utóbbi a vasúti bizottsághoz utasittatott. Szlávy József kereskedelmi miniszter bemutatta a Peru, Chili, Uruguay és Argentini délamerikai köztársaságokkal kötött hajózási és barátsági szerződéseket. Végül az elnök előterjesztésére elhatároztatott, hogy a Spanyolországgal és Guatemalával kötött hajózási szerződésekről, továbbá a tengeri hajók köbözéséről szóló törvényjavaslatok, úgy a pénzügyi bizottság jelentése az országház építése iránt, és a mentelmi bizottságé Miletics Szvetozár kiadatása ügyében : a legközelebbi, május 1-én tartandó ülésben vétetnek föl, a mikorra a 25-ös bizottság beterjesztheti jelentését a kir. bíróságok székheyeinek meghatározása iránt. A május 1-én tartott ülésben több bizottsági jelentés olvastatott föl, melyek közül megemlítjük a 25-ös bizottságnak a kir. bíróságok rendezéséről szóló törvényjavaslat iránti jelentését, mely a bizottság által szövegezett törvényjavaslattal, úgy a közleményekkel együtt kinyomatni, s az osztályokhoz utasittatni rendeltetett. Napirenden volt a Spanyolországgal és Guatemalával kötött kereskedelmi és hajózási szerződés, továbbá a tengeri kereskedelmi hajók köbözéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Mindezek vita nélkül változatlanul elfogadtattak. Végül tárgyalta a ház a pénzügyi bizottság jelentését a gazdasági bizottság által egy uj állandó országház építése iránt tett jelentés tárgyában. A pénzügyi bizottság egy uj állandó országház építését pénzügyi szempontból most nem ajánlja, hanem azt indítványozza : utasítsa a ház a pénzügyi és kőzmunkaminisztereket, hogy a ház elnökével egyetértve, szakértők által vizsgáltassák meg a jelenlegi országházat, és tegyenek az épület teljes kijavítása iránt mielőbb előterjesztést. A ház a pénzügyi bizottságnak e véleményét elfogadta. A fővárosi enquête tanácskozmányai. Mint tudva van, a törvényhatóságok rendezéséről szóló törvény nem terjed ki Buda-Pestre, hanem a testvérfővárosok ügyeinek rendezése külön törvénynek van föntartva. Mielőtt a belügyminiszter az ez iránti törvényjavaslatot az országgyűlés elé terjesztené, meg akarta hallgatni Buda-Pest óhajait s nézeteit ez ügyben, mely végből a két testvérváros tekintélyesebb polgáraiból többeket meghitt tanács- kozmányra. E meghívottak múlt héten, a belügyminiszter elnöklete alatt tartott három ülésben oldották meg föladatukat, miután már előbb egy szükebb bizottság részletes javaslatot dolgozott ki. Az enquête első ülése april 25-én volt, mely alkalommal abban történt megállapodás, hogy a szükebb bizottság által előterjesztett javaslatot nem fogják pontonkint tárgyalás alá venni, hanem csupán a fontos elvi pontok megvitatására szorítkoznak. Ily pontokul jelöltettek ki: 1) A két testvérfő város egyesítése. 2) A rendőrség. 3) A főispán. 4) A virilis szavazat. 5) A tisztviselők csak bizonyos idő tartamára választassanak-e, vagy élethossziglan? 6) A választás közvetett legyen-e vagy közvetlen ? 7) A tisztviselők szavazati jogának kérdése. 8) A választó-kép esség. 9) A beligazgatás köre. — Mindjárt az első kérdés : a két testvérföváros egyesítése körül, élénk s hosszabb eszmecserére szolgáltatott alkalmat; mert bár az egyesitést senki sem ellenzé, de némely enquéte-tagok annak foganatosítása előtt ■ 1
