Eger - hetilap, 1871
1871-04-27 / 17. szám
130 gyeimet gyakorolja a katonai parancsnokság, a tanuló ifjúság erköl- csiségét óvj'a az illető tanodaigazgatóság, a cselédekre fölfigyel a rendtartást foganatosító bizottság : magától értetik, hogy az iparossegédek erkölcsi viseletére és rendtartására hatni, csakis a czéhek jogához tartozhatik. Ne feledjük tehát, hogy a czéhek még most is, mint szorosan összefüggő társulatok, állnak az államban ; azokban még mi is— annyi század viharai után — kész egyleteket találunk. Nem lehet tehát semmi ok, hogy a czéhek, mint egyletek s társulatok, föl ne használtassanak napjainkban is oly irányban, mely anyagi és szellemi kifejlődésünk érdekeivel s biztosítékaival öszhangzásban lehet. A czéhek szabályzott s jól szervezett kapcsolatukban a leghasz- nosb jótékonysági intézeteket képezhetik az iparososztály tagjaira nézve. Részint fönmaradt alapvagyonuk, részint adakozások, iparosok végintézkedései, bizonyos kihágásokra szabandó pénzbeli bírságok és bizonyos ünnepélyek alkalmával fizetendő dijakból alakítandó tőkéik edy pénzforrást fognak képezhetni, mely jó kezelés mellett igen sok szép segélyt nyujthatand az elszegényült, vagy szerencsétlenekké lett iparosoknak. Ezen, a czéhekben készen álló egyletek némi szervezetjavitással és alakítandó pénztáraikkal kész biztositó társulatokat is képezhetnének, nevezetesen előlegezéseket adva a szegényebb s fökép kezdő iparosoknak; a nyers anyagot nagyban bevásárolva, hogy a jutányos vételáron osztathassanak ki a szegényebb iparosok között ; ezeknek és a kezdőknek az elkerülhetlen szükséges fölszerelést, eszközöket sat. kiállítva, bizonyos határidők szerinti letörlesztés mellett sat. sat. Valamint nagy befolyással lehetnének pénzerejök segélyével, fökép nagyobb községekben, a kiképzésre szükséges intézetek fölállítására, melyek közé sorolandók kü önösen az ipariskolák, iparosok számára állított gép- s raüszergyüjtemények s hason tartalmú múzeumok. Úgy hasonlóan jótékony egyleteket képezhetnének az iparosok anyagi állapotának javítására is, különösen egyesülve áruhelyek, raktárak állítására, melyekbe a hasonnemü iparkészitmények fölvétetnének az egylet tagjaitól, és ezúton bocsáttatnának nemcsak a belforgalomba, hanem a külkereskedésbe is. íme egy hathatós eszköz az ipartizlet tökéletesítésére s az iparososztály istápolására — a ezéhbeii, korszerüleg szervezendő egyletekben ! Mi teendője van tehát e tekintetben a községeknek ? Kevés szóval megmondjuk. A községek rendezésére vonatkozó törvény III. fejezete 13. §. szerint: „a községek járnak el az ipar-, s a gazdák s cselédeik között a szolgálati viszonyból keletkezett ügyekben az ipartörvény, illetőleg saját szabályrendeleteik értelmében.,, Hazánk legnagyobb részében hiányzanak még a ezéhegyesületek is. Az ipar és mesterség tehát itt minden védelem nélkül van. A községek teendője, hogy a kebelükben levő ily iparosok s mesteremberek egyesülésére alkalmat nyújtsanak, s az ily egyesületeket — nem el^ T Á R Hangversenyen. 1871. april 23. Figyeltem a fü ébredését ; Gyakorta láttam, mint nyitá szét Rügyét a bimbó, a level ; De a meghalt, kiszáradt fára Hiába néz a napsugára — Nem ébred az, nem költi fel ! A mit a nap csábos sugára Oly hasztalan, hiába vára — íme ! én, én megértem azt! A művész lelke ihletére Az élet újra visszatére. És láttam száraz fán tavaszt !... Művész ! hatalmadat csodálom. Szép hangjaid: balzsamcsepp, álom A szívre, hogyha fáj sebe ; De lenne bár még annyi bája, Oh megbocsáss! ez nem hibája — A szívet még se’ tölti be / Dalár. törölni, henem kedvezményekben részesíteni s fönállásukat biztosítani törekedjenek. Ha azt akarjuk, hogy a czéhek — mint fiók ipartársulatok — elmaradhatlan ujoni rendezése jó hatást szüljön honi iparunk jövőjére, szükségesnek látnók azokat az országos iparegyesület közvetítése alá helyezni, a honnan ügyük vitelében kellő támogatást nyerhetnének. L'órinczfy János. Országgyűlés. — A képviselöház april 20-iki ülésében Horváth Boldizsár igazságügyminiszter bemutatta az Eszterbázy-képtárról szóló szentesitett törvényt, mely kihirdettetvén, átküldetett a főrendiházhoz. Ezután fölolvastatott a gazdasági bizottmány jelentése a képviselöház aprilhavi költségvetéséről, mely 263,313 ft 33 krt tüntet föl. A jelentés elfogadtatott. Következett a Szászországgal kötött vasúti szerződés végmegszavazása, mi megtörténvén, a ház tárgyalás alá vette a központi bizottság jelentését az eperjes-tarnowi vasútra vonatkozó törvényjavaslatról. Ennek tárgyalása az egész ülést igénybe vette, s a törvényjavaslat, valamint az engedélyokmány változatlan elfogadásával végződött. — Az april 21-iki ülésben Stratimirovics interpellatiót intézett a honvédelmi miniszterhez az ujonczállitás ellen Fiumemegyében történt ellenszegülés tárgyában. Az igazságügyminiszter bemutatta a kir. tábla biráinak szaporításáról szóló szentesített törvényt kihirdetés végett. Napirenden volt az irtványokról szóló törvényjavaslat tárgyalása. A központi bizottság e törvényjavaslat alapelveit változatlanul hagyta, de alakja és beosztására nézve lényeges módosításokat tett rajta. A ház átalánosságban minden vita nélkül fogadta el a törvényjavaslatot, és pedig az igazságügyminiszter hozzájárulása mellett, a közp. bizottság szövegezése szerint. Erre kezdetét vette a részletes tárgyalás. A 9-ik §. tárgyalása alatt a képviselők közt az a hir terjedt el, hogy Nyáry Pál a Stein-féle dunaparti ház 4-ik emeletéről leugrott, és szörnyet halt. A folyton tartott izgatottság folytán az elnök az ülést fölfüggeszté. Ezalatt több képviselő küldetett ki a helyszínére, kik a szomorú hir megerősítését hozták. Erre az elnök a tárgyalás folytatását másnapra halasztván, az ülést föloszlatta. — Az april 22-iki ülést az elnök azzal nyitotta meg, hogy a háznak Nyáry Pál gyászos halála fölötti fájdalmát tolmácsolá, s a végtisztesség iránti intézkedéseket bejelenté. Ugyanő tudatta a házzal, hogy Berzenczey László képviselői állásáról lemondott. Az igazságügyminiszter bemutatta kihirdetés végett a fiumei provisorium költségeire vonatkozó szentesitelt törvényt. Ezután Pauler Tivadar vallás- és közoktatásügyi miniszter, a ház feszült figyelme közt válaszolt előbb Schwarcz Gyula, majd Ghyczy Kálmán és gr. Zichy Nándor interpellatióira. Schwarcz Gyulának azt válaszoló, hogy a csalhatlansági dogmáról szóló pápai € Z A. Jk A talált gyermek. (Vége.) Pompás est volt, a legkisebb szellő sem lengedezett, csöndben és fölségesen úszott a hold a tiszta légkörben. A talált gyermek szelíden aludt puha párnáin. Norbeck báró és a hölgy a nyitott ablaknál ültek. Most tudá meg, hogy Agathának hívják, mely nevet kimondhatatlan vonzónak és öszhangzónak talála saját nevével. — És ön csakugyan oly rövid utón lemondott kiválasztott menyasszonya kezéről, a nélkül, hogy csak egyszer is látta volna'? kérdé a hölgy, merengőn a holdvilágra nézve. A báró gyönyörködve nézett rá ; szelíd, vonzó arcza megdicsöül- ve nézett ki az igéző holdfényben. Szivét még soha nem érzett varázs vévé körül. — Ha nem is láttam volna önt, kisasszony, ez összeköttetés még sem jött volna létre soha. — Az én sorsom fölött is határoztak, mondá a hölgy halkan, rövid szünet után. — Ön férjhez megy? kérdé akadozó hangon a báró. — Nem — Don Jüanom eltaszitott magától. — Oh köszönet e borzasztó Don Juánnak ! kiáltá örvendezve a báró, és a^hölgy kezét ajkához voná. — Én szegény vagyok, mint Hiob —
