Eger - hetilap, 1870

1870-02-10 / 6. szám

VIII. évi folyam.

(i. szám.

Február 10-én 1870.

Előfizetési di|:

Egész évre . Félévre Negyedévre . Egy hónapra Egyes szám .

5 ff. - kr. 2 ft 50 kr. I ft 50 kl.

— 45 kr.- 12 kr.

Politikai s vegyes tartalmit hetilap.

megjelenik minden csiitortökön.

Hirdetésedért

minden hasábzott petit, sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 8 kr fizettetik.

Kiadó-hivatal: a lyccumi nyomda. IHőlixetéseket elfogad a szerkesztősét! (Széchenyi-ulcza 2fí. sz.) — Jentsch könyv kereskedés

» minden Hr. postahivatal. — Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő: egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 írt. 30 kr.

Visszatekintés közviszonyaink 1869-ik évi fejlődésére.

III.

Ritkán érzett öröm futja át keblünket most, midőn hazánk kül- viszonyai és közjogi rendezkedésének vázolása után, mely a múlt koronázási országgyűlés utóhatása volt, áttérhetünk belátalakulá- sunk nagyszerű müve gyakorlati kezdeményei ismertetéséhez.

Mennyi igaz honfi sóhaja tölté be hasztalan e hon légkörét, inennyi szabadságharczos hunyt el 1790-töl kezdve anélkül, hogy megérhette volna 1869-et, a belátalakulás kezdetévét?

Megborzadunk, ha elgondoljuk, mily állapotok közt kellett fajunk legnagyobbjainak 48. előtt nemzetük javát munkáiniok. Helyzetük hasonló volt a lelánczolt kezli atyáéhoz, ki iszonyú lélekfáj- dalmak közt kénytelen nézni, miként készülnek megölni szeretett gyermekét, mely kin fokoztatik még annak tudata által, hogy szabadsága visszanyertével testi és szellemi ereje elegendő volna gyermeke megmentésére.

Belreform-törekvés oly viszonyok közt, midőn az örökös tartományokban fönállott autocratia föntarthatása végett minden szabadsági törekvés nálunk tömlöcz, vérpad és üldözéssel tartóztattatok le; midőn az idegen nemzetbeli kormány a leiratokon kiviil más törvényhozási előmunkálatot sohasem készített, hanem azt a diaetá- nak kellett hónapokig tartó munka után előteremtenie, minek alapján ha törvényjavaslatot készített is el, ez még követi utasítások ki- nyerhetése végett a tek. megyei rendekhez küldetett; midőn a beérkező és egymástól ezer irányban elágazó megyei utasítások akadályán kívül egy nap a városok, másnap a kerületek, aztán a távollevők követei, majd az egyháziak inditának barezot hol igaz, bol képzelt jogaik mellett, majd pedig mind a négy osztálylyal a királyi elnök versenyzett saját jogai fölött; midőn a kerületi ülésekben már hevégzett viták a nyilvános ülésben megujittattak ; midőn végre az elfajult főrendiház az ily kínok és vajúdások közt megszülemlett törvényjavaslatot 20-szor is visszaküldte az udvar kívánságára; — mint mondók — belreformtörekvés ily viszonyok közt csaknem képzelhetőn tünemény. Méltán bámulásunk és tiszteletünket bírják azokból azon nagy államférfiak, kik ezáttörhetlen akadályok közt sem csüggedtek el, és nem veszték el hitüket e nemzet jövő nagysága és kifejtése iránt.

Igen találón festik e szomorú viszonyokat Szemere Bertalannak 97 országgyűlés berekesztéséről elterjedt hir alkalmával 1848. aug. 13-&al'l mondott e szavai:

„E hazának nincs jövendője oly főrendekkel, kik, a mely jogot az országtól kaptak, azzal mini ostorral sujtogatják vissza az országot; — nincs jövendője oly korniánynyal, mely a törvényhozásbeli roppant kötelességet következőleg szokta teljesitni: az országgyűlést megnyitja, megnyitván a nemzet kivánatámák ellene szegül, és miután 15 hónap lefolyása alatt hűségesen ellene Szegült, az országgyü lést berekeszti. Hallja meg ezt a nemzet és vésse mélyen emlékezetébe, és azon szünet alatt, mely az országgyűlés után be fog következni, gondolkodjék komolyan ez akadályok elhárításáról “

A nemzet megballá ezen és más nagyjaink hason szavait, s mire 48. tavasza uj életre étészté e hon téréit, már le is rombolá újjászületése elöérzetében haladása minden akadályait. A tér tiszta lön, és honatyáink emelkedett érzelmekkel jöhettek össze a múlt év tavaszán, midőn maga a koronás király szólitá fel őket e minden czél- szerü intézménynek befogadására fogékony tér beültetésére.

Korszakot alkot nemzetünk történetében a trónbeszéd, mely- lyel kormányunk ez országgyűlés működése rendjét elöjelzé- Szerves összege az egész belrendezkedésünknek, mely, ha reményünk szerint honatyáink által be fog töltetni e három év alatt, úgy néhány év múltán már büszkén kiálthatjuk tol: nagyjaink és jeleseink, kik másfél századon át küzdöttek honunk intézményei átalakításáért, unokáitok ezúttal őrömtől fölvidult arczczal közelgnek sírjaitokhoz, mert a mü, melynek vértanúivá lettetek, befejeztetett.

A kitűzött megyei és községi ren lezés a magyar köz igazgatást, az igazságügyi törvények honunk igazságszolgáltatását, a főrendiház s választási törvény átalakítása — törvényhozó testületünk alaki részét, mig az egyesülési és gyülésezési jog, a magy. honpolgár leglényegesebb alapjogait állapitandja meg, és emclendi ez intézményeinket európai szinvonalra. Oktatásügyünk alapja a múlt hon- gyiilés által már a népoktatási törvény által megállapittatott, mely kitűnő alapon fogja fölépitni és kiegészitni jelen törvényhozásunk a humaiiisticus és real irányú tanodák, mü- és tudomány-egyetem rendezése által a magyar közoktatásügy szervezetét. A hűbéri maradványok eltörlése által a középkor közgazdasági rom maradványai el lesznek hordva, mely tiszta téren épülend föl aztán a részvény vállalatok rendezése, de főleg a szabadelvitség és korunk gyakorlati igényeinek egyaránt megfelelő ipartörvény segélyével a hazai munkásságnak részeiben is összhangzó épülete. Végre az adórendszer reformja által államháztartásunk belrendje és az adófizetés arányossága, mig a vasúti engedélyek és a várva várt közmunkahasznositási és vízjogi törvények által közlekedési rendszerünk fog szilárd, fejlődését biztositó alapokra állíttatni.

Ugyan volt-e országgyűlés, melynek honunk belintézményei átalakítása ily terjedelem- és szerves egyhefüggésben tétetett volna föladatává ? Volt-e magyar koronás fö, kinek beleegyezését tanácsosai egy ily terv valósításához kinyerték volna ? Buzgón fohászkodunk istenünkhöz, áldást könyörögve a hazai munkára, hogy adóerőnk ennek nyomában növekedvén, pénzügyi akadályok pe hátráltassák ez átalakítási mü keresztülvitelét.

Nemzetgyűlésünk e kijelölt müködésirányának vázolása után térjünk át politikai közigazgatásunk fejlődésének ismertetésére.

A sivár pusztaság látványa benyomását érezzük e téren, melyen — igen örvendünk, hogy uj beliigyérünk érdemeiről alkalmunk van elismerőleg nyilatkozni — csak Rajner néhány havi működése képez üditő oázt. Mi nem azt roszaljuk a visszalépett beltigyér- ben, hogy nem tett átalakítási müvünkben egy lépést sem, — habár á központi vezetés fölállítása az elmúlt súlyos átmeneti időkben és a csak egy töredéknél elégületténséget előidézett közgazgatási vezérlet elvitathallan érdemét alkotja — mivel betegsége miatt erre képes nem volt: hanem azt, hogy gyöngesége érzetében is e fontos helyet elvállalá, és ezáltal közigazgatási átalakulási müvünket 3 évig úgyszólván hátráltatá. — No de Rajner ügyér annál fényesebben megczáfolá a tehetsége és személye iránt nyilvánult bizalmatlanságot. El kell ismernünk, hogy erélyes föllépte országszerte uj érdeket öltött kö/igagatásunk annyira óhajtott, mert szükséges reformja iránt, minek egyik jele a községi jegyzők országos értekezlete is. Reméljük, hogy e müveit tisztviselői osztály és országos föllépte nem leend hatásnélküli, és hogy törvényhozásunk nem fogja szemelől téveszteni ezen nélkülözhetlen elemet, mely munkáját hazánk javára csak úgy fogja kifejthetni, ha számára a község kebelében a korlátolt belátás, szenvedélyes kitörései ellenében biztosított állás, szóval, a műveltségét megillető vezérszerep fog kijelöltetni.

A mi azonban a lefolyt évben közigazgatási tekintetben is történeti nevezetességűvé teszi, az a megyei és község-rendező szak