Eger - hetilap, 1870

1870-11-17 / 46. szám

372 Az egri kath. hitfelekezeti képviseletnek a belügyminisztérium­hoz benyújtott, 8 onnan a megye bizottmányához tárgyalás és elinté­zés végett leküldött folyamodványában elsorolt sérelempanaszokat Eger város képviselő-testületének nyilatkozatával szemközt a bizott­mány nem találta eléggé indokoltaknak arra, hogy Eger város 1870. évi közköltségvetése megsemmisittessék, s a városi képviselet uj költségvetés készítésére köteleztessék. (A nagy terjedelmű indoklást helyszűke miatt mellőzzük.) A közmunka-, és közlekedési minisztérium — Gyöngyös város abbeli kérelme folytán, hogy a magyar kir. államvasút pesti és mis- kolczi vonatainak találkozása ne Ludason, hanem Vámos-Györkön eszközöltessék, arról értesíti a megye közönségét, hogy miután a sal- gó-tarján-zólyomi vasútvonal megnyitása alkalmával uj menetrend fog megállapittatni, akkor majd Gyöngyös város kérelmének is a le­hetőség szerint elég fog tétetni. Tudomásul vétetett, s Gyöngyös város képviselő testületével Bokros Béla t. szolgabiró utján tudomás végett közöltetni rendel­tetett. Szombathelyi Endre szolgabiró, a megyei bizottmánynak hatá­rozata folytán Basch Manó, Basch Albert, és Nagy Ferencz gyügeri birtokosok, s Czibakháza mezőváros közt a pótadó fizetés miatt fön- forgó viszályban fölvett tárgyalási jegyzőkönyvet, az összes iratokkal együtt azzal terjeszti föl, hogy egyik folyamodó elhalt, özvegye Fran- cziaországban van, meghatalmazottja pedig az idézést nem fogadta el, ez tehát a kérdés alatti ügyben meghallgatható nem volt. A fölolvasott iratokból kitűnik, hogy Gyüger puszta önálló köz­séget nem képez, közigazgatási és törvénykezési tekintetben Czibak­háza mvároshoz tartozik, s annak szolgálatával él ; hogy pótadóval csak a rá is vonatkozó eljárások után van megróva, mert mig a czibak- háziakra minden forint után 80 kr, addig reá csak 25 kr pótadó esik : ennélfogva a szolgabiró előtti tárgyalásra megbízottjuk által megje­lent Nagy Ferencz és Basch Albert folyamodók azon kérelmének, hogy Czibakháza község által reájuk vetett községi pótadó alól föl- mentessenek, hely nem adatik, s nevezettek a Czibakháza városa által reájuk kivetett, s hátralékban levő pótadónak Czibakháza köz­ség pénztárába 14 nap alatt leendő befizetésére köteleztetnek, sza­badságukban állván, hogy jövőre Czibakháza mezővárosával a póta­dóra nézve egyezkedjenek, vagy a pusztának önálló községgé alakit- tatása végett tegyék meg a szükséges lépéseket. A harmadik folya­modó Basch Manó meghalálozván, jelentést tevő szolgabiró annak jogutódával a pótadóra nézve újabb tárgyalás megtartására uta- sittatik. Kürthy Ferencz kp. föszbiró jelentése mellett bemutatja Eger város közigazgatási tanácsának — Fleischer János, Pál Lajos és Schmid Ignácz egri mészárosmesterek által — a közvágóhídon teen­dő helyreigazítások mulasztása miatt beadott panaszh Jyamodványra keletkezett 2589. számú nyilatkozatát, melyből kitűnik, hogy a vá­rosi tanács a községi hid használata körül teljesittetni kellett igazí­tásokat s helyreállításokat lehetőleg elömozditá, a legszükségesebb­ről gondoskodott, és a mészárosok további követelései inkább dacz- ból, mint szükségérzetből származnak, a mennyiben azok csupán a kényelem előmozdítását czélozzák, mely végből az amúgy is túlter­helt várost jelenleg további kiadásoktól megóvni véleményezi. A fölolvasott főszolgabírói jelentés s annak összes mellékletei, hivatkozással az 1870. évi május 11-ről s szeptember 15-éről kelt rendeletekre, a belügyminiszter úrhoz azon kérelemmel terjesztetnek föl, hogy a miniszter ur Eger városát a további költséges és nélkülöz­hető építkezés költségei alól fölmenteni méltóztassék. Ä honvédelmi minisztérium értesíti a megye közönségét, hogy a megyéből elszállásolt 5-ik számú dzsidás-ezred állomási helyére három üteg ágyú fog elhelyeztetni. Ennek kapcsán fölolvastatott He­ves mezőváros folyamodványa, melyben a katonai elszállásolásnál — miután az istállók elégtelenek — a szomszédközségeket is igénybe vétetni kéri. Az 5-ik számú dzsidás-ezrednek eddigi állomási helyei nem lé­vén egy üteg ágyú elhelyezésére elégségesek, a honvédelmi miniszter ur fölkéretni batároztatott, hogy egy üteg Gyöngyös városában, egy üteg Heves, Atány és Kömlő községekben, végre egy üteg Mezö- Tárkány, Dormánd és Besenyő községekben helyeztessék el. Ivády Miklós föszolgabiró s Szabó Imre főmérnök jelentik, hogy az egri-szarvaskői útvonalon levő csehii és nyugodói fahidak helyreállítását , a költségtervezet szerint 2°lo leengedéssel , Kubik Endre vállalta föl, mely végből a szerződést helybenhagyás végett bemutatják. A bemutatott szerződés, melynél fogva Kubik Endre vállalkozó az eger-szarvasköi útvonalon levő csebii és nyugodói fahidakat az el­fogadott terv szerint, a költségvetésileg fölvett 846 ft 30 krért, 2°1„ leengedéssel vagy is 829 ft 38 kr kézpénz, és 50 kétigás napszám természetbeni fölhasználása mellett, helyreállítani kész, ezennel hely- benhagyatik, és a 829 ft 38 kr a megyei útépítési pénztárra utalvá- nyoztatik ; miről az iratok csatolása mellett Ivády Miklós föszbiró, Okolicsányi József föpénztárnok s Szabó Imié főmérnök értesitendök, elváratván a fölülvizsgálati jegyzőkönyvnek annak idejébeni bemu­tatása. Szabó Imre megyei főmérnök jelenti, miszerint a Maklár-p.-szik­szói útvonalon még egy áteresznek épitetése fölötte szükségessé vált. Véleményes jelentéstétel végett a maklár-szikszói útvonal föl— ügyelésével megbízott küldöttségnek kiadatni rendeltetik. Az 1871. évi szükségletek beszerzésére kirendelve volt küldött­ségek az Egerben és Szolnokon megtartott árlejtések eredményét bejelentik, s azokat helybenhagyatni kérik. A bemutatott árlejtési jegyzőkönyvek szerinti eredmények hely- benhagyatnak, s erről a helybenhagyási záradékkal ellátandó jegyző­könyvnek visszazárása mellett, Isaák László első — és Fülöp József Il-od alispán értesitendök. Okolicsányi József megyei föpénztárnok jelenti, hogy a Szolno­kon székelő megyei törvényszéknél az irodai szerek oly nagy meny- nyiségben fogyasztatnak, hogy némely fölhasználási tételek megha­ladják az egri közigazgatás és törvénykezési tételek összes magas­ságát, némely szerek pedig egyenlőtlen árban vétetnek : kéri tehát, hogy a törvényszék a kellő takarékosságra intessék. Ezen hivatalos jelentés másolatban a Szolnokon székelő me­gyei törvényszék elnökségének azzal rendeltetik kiadatni, hogy ezen előadásra nézve nyilatkozatát mielőbb mutassa be. A csatatérről. Végre a franczia fegyverek egy győzelméről is hozhatunk tudósítást, az elsőről, melyet a sorsüldözött francziák a jelen hadjá­rat alatt diadalmasan vívtak ki. A Loire-hadsereg , melyet mintegy 80,000 tőre tesznek, e hó 9-én Aurelles de Paladine tbk főparancs­noksága alatt Tann tbk bajor seregét Orleansban megtámadtáks, 9 óari makacs harcz után Orleanst visszafoglalták. Tann serege a ve­reség folytán Touryba, tehát mintegy 5 mérföldnyire vonult vissza. A franczia parancsnok jelentése szerint, a francziák vesztesége 2000 halott és sebesült; az ellenség vesztesége nagyobb, a francziák 1000 bajort elfogtak, mely szám az üldözés közepeit folyton növe­kedett. Azonkívül a bajorok 2 ágyút és 20 teli löszerszekereths vesz­tettek. Egy müncheni magánsürgöny szerint — mely a Loire-hadse- reg erejét 120,009 főre teszi, a bajor sereg e csatában teljesen tönkre veretett, s egészen harczképtelenné vált. A francziák e győzelme — melyet a porosz király sürgönye is szép sza- akba burkolva elismer — nem csekély fontosságú a Párist ostromló seregre, mely élelmiszereit nagyrészt Orleans vidékéről vette. E csata folytán a porosz hadműveletek, a porosz érzelmű „N. fr. Pr.“ szerint is, hetekkel vannak késleltetve. Mint Gambettának a Loire- hadsereghez intézett lelkes szózatából kitűnik, e győztes franczia sereg most útban van Páris felé. A szózat kiemeli, hogy a köztársa­ság a védelem szervezése után most már a nemzeti visszatorlást biztosítani képes. — Versaillesba érkezett hírek szerint, a Loire- hadsereg egyesült a Keratry gróf alatt alakult s 90,000 főre menő bretagnei hadsereggel. Páris bombáztatása még nem következett be, de mint Bismarck egy köriratában tudatja, legközelebb már kezdetét veendi. Párában a nyugalom újabban nem zavarhatott meg. Trochu erélyesen készül a döntő csatára, mit annál kevésbbé halaszthat már sokáig, mert az élelmiszerek már nagyon megapadtak. Állítólag Favrenek egy Gam- bettához intézett, de a poroszok által elfogott levele szerint, Páris nov. 15-ig volt csak friss hússal ellátva, azontúl még két hétre besó­zott húsa van. Más tudósítások szerint, szarvasmarha és birka még egy hóra való, kenyér és bor pedig bőven van. Lovat naponkint 5—600 dbot fogyasztanak el. A szamárhust igen Ízletesnek találják, de ez ritka és drága. Csirke ára 8—10, kacsáé 15—20, libáé 30 -40 frank. A vaj 12 frank, a burgonya 3 frank fontja. Hir szerint többen már a patkányhust is megizlelték, s elég jónak találták, miért is közelebb patkányvadászatot szándékoznak rendezni. A metzi capitulatióval még folyvást élénken foglalkoznak a lapok. Újabban Bisson tbnok irt róla igen élesen az „Etoile Belge“- ben. Hosszú levele telve van a legsulyosb vádakkal Bazaine főpa­rancsnok és a hadtestparancsnokok, u. m. Caurobert, Leboeuf, Lad- mirault, Frossard és Desvaux ellen, kinek gazsága — úgymond —

Next

/
Thumbnails
Contents