Eger - hetilap, 1870

1870-10-20 / 42. szám

339 forrás szerint, a francziák 2000 foglyot és 3 ágyút vesztettek. A po­roszok veszteségét e jelentés 110 emberre teszi. Ugyanaz nap a raj­nai hadosztály Cherizynél 4000 mozgóört űzött át Euren, porosz je­lentés szerint tetemes veszteséggel. 11-én pedig Remiremontnál a franczia előőrsök 15,000 porosz ellen csatáztak, mely alkalommal, franezia forrás szerint, a francziák maradtak előnyben. Bazainenek fényes győzelmeit jelentik Toursból, metzi tudósí­tások alapján. A sürgöny igy hangzik: „Egy kirohanás alkalmával (mikor?) Bazaine a poroszokat kiveré hadállásaikból. A poroszok ezen csatában 4 lovasezredet és 26 zászlóalj gyalogságot vesztet­tek (?) Belle-Croix erődből történt kirontás alkalmával 13 porosz ezred semmisittetett meg(?)“ Egy más, neufchateaui sürgöny szerint, Bazaine okt. 8-án kirohanást eszközölt, mely alkalommal a poroszok­tól 600 db. ökröt és 500 db. juhot vett el. — A porosz hivatalos lap szerint, az okt. 7-iki metzi kirohanáskor a németek 1430 embert vesztettek. — Egy angol lap szerint, a metzi helyőrség 100,000 főre rúg, és vérhasban, broncbitisban és skorbutban szenved. A „N. fr. Pr.“ írja, hogy naponkint 300 vérbas és typhusban szenvedő megy át Kömön a metzi német hadseregből. — Angol tudósítások szerint, Bazaine egy tábornokot küldött volna Veisaillesbe, a capitulatio föltétele nek kitudása végett. Soissons 4 napi ustromoltatás után e hó 16-án megadta magát. 4000 ember lett fogolylyá, és 132 ágyú esett a poroszok kezeibe. Verdunt 13-án kezdették ostromolni. Neubreisach és Sclilettstadt okt. 9. óta ostromoltatik. — Kahlden ezredes Laonban proclamatiót tett közzé, melyben tudatja, hogy a lakosság által megölt minden német katonáért négy franczia, legyen bár bűnös vagy ártatlan, lö­vetik főbe, s a vidék nagy sarczot fog fizetni. Epernayból okt. 13-ról jelentik, hogy ott 15,000 beteg porosz van, kik közül naponkint egy- remásra 15-en halnak meg. A toursi kormánynak egy rendelete haditörvényszéki eljárás­nak veti alá azon csapatfőnököket, kik magukat az ellenség által meglepetni hagyják, vagy ott bocsátkoznak ütközetbe, hol az ellen­ség jelenlétet nem sejtik. — Garibaldi a Vogesekben levő szabad- lövészek és egy dandár mozgóőrség parancsnokává neveztetett ki. A frauczia hajóhad, mely pár hét előtt a tengeri zárlatot meg­szüntette, most ismét komolyan kezdi fenyegeti Es/.ak-Németország partjait. Mint Hamburgból távirják, a franczia flotta visszatérése rendkívüli ijedséget okoz, miután a nehéz ágyuk, melyek eddig a partvédelemre szolgáltak, Páris alá szállíttattak. Az üzletek újólag panganak. Azt hiszik, hogy legközelebb Bréma van fenyegetve. Ez okból Vogel von Falkenstein tbnok, ki a német partok védelmével bízatott meg, nem fog Francziaországba menni, mint híre járt, ha­nem továbbra is Hannoverában marad. Mint Brlisselbő! jelentik, a francziák már is sok német hajót fogtak el. Politikai hetiszemle. A semleges hatalmak békeközvetitési ajánlataira vonatkozó fiirek erősen tartják magukat; maid Angliának, majd Oroszországnak tulajdonítják a közvetítés kezdeményezését, miután egyedül e két hatalom képes szavát eredménynyel a mérlegbe vetni. Az utóbbi na­pok hírei Ausztriát is előtérbe tolták. Azonban mindé hírek valódisá­gára nézve hiányzanak a hiteles bizonyítékok. Sem Anglia, sem Orosz­ország nem mutatnak határozott szándékot, magukat közbevetni. O- laszország a római ügyekkel van elfoglalva, Ausztria helyzete pedig sokkal kényesebb, bogysem a kezdeményezésre kedve lehetne. A közel békére tehát még mindig nem lehet reményünk, bár egész Eu­rópa élénken óhajtja, hogy valahára vége vettetnék a borzasztó vér­ontásnak. Egy brüsseli távirat szerint, Bismarck és Favre közt e hó 18-ra uj találkozás készíttetett elő. A franczia kormány az alkotmányozó gyűlésbe való választá­sokat egy rendelet által mindaddig elnapolta, mig azok a köztársa­ság egész területén nem eszközöltethetnek. — A lapok a bukott császári kormány számos titkos iratát közük. A romlottság, melyet ezen iratok elénk tárnak, a byzanczi császárság leggyalázatosabb lapjai között méltó helyet foglalhatna. A rendőrség összeesküvése­ket rendezett, provocateurök által csalta lépre a jóhiszemű, szájas hazafiakat, egész pöröket színlelt, s látszólagosan elitélte ügynökeit, mig titokban kiszabaditá és megiutalmazta árulásukat AzOrsini- és Pianori-merényleteken s a Lavile teben történt utolsó kísérleten kivül, a császári rendőrség keze majdnem minden hírhedt pörben szerepelt, melyek a bukott császári kormány inegerősbödésére oly nagy hatással voltak. A titkos iratokból kitűnik az is, hogy az ál­lamcsíny után a 26,642 egyén fogatott el, kik közül 14 118 deportál­tatott, vagy fogságban maradt. A jellemtelenségek és árulások mily gyalázatteljes halmaza! Czimborázó rendőrség, megfizetett birák, elárult nép! Francziaország elborzadva láthatja az iratokból, mby uralom járma sulyosodott reá két évtizeden át. Valóban haszontalan munkába kezdene azon hatalom, mely a föllázadt közérzület ellené­ben a napóleoni kormány visszahelyezését megkisérlené. Marseilleből okt. 13-áról jelentik, hogy Esquiros megyefönök- nek egy rendelete a jezsuiták congregatióját föloszlatja,s meghagyja, hogy három nap alatt kitakarodjanak; mig vagyonuk zár alá véte­tik. — Egy bécsi távirat szerint, Lyon és Toulouseban socialisticus zavargások fordultak elő. Párisban a „vörös párt“ szintén veszélye­sen kezd izgatni. A föizgatók : Flourens, Blanqui és Ledru-Rollin. A kormány elhatározta, bogy véget vet iizelmeiknek, s Flourenst vizs­gálat alá vonja. Az uj német alkotmánytervezeten erősen dolgoznak. A délnémet államok összes hadügyérei és miniszterelnökei e czélból Versailles- ba hivattak. Mint Bécsböl távirják, Poroszország ez alkotmány-ter­vezetben császári czimet, egységes országgyűlést, diplomatiát, konzul- ságokat és hadseregkezelést követel, porosz föiUgyelök ellenőrzése mellett. Bizony szép jutalom lesz ez a délnémetekre nézve azért, hogy Poroszország mellett harczolnak. Viktor Emánuel király egy rendelete Rómát és minden pápai tartományt az olasz királyság alkatrészeinek nyilvánítja. A pápa az uralkodó méltóságát, sérthetlenségét s minden személyes előjogait megtartja. Külön törvény fogja biztosítani az egyházfő függetlensé­gét, s a sz. szék egyházi hatalmának szabad gyakorlatát. Egy más rendelet a római polgároknak vallás különbség nélküli egyenlőségét állítja helyre. A „Times" szerint Olaszország föl fogja szólítani a kath. hatalmakat, hogy járuljanak bizonyos összeggel a pápa civil­listájának előteremtéséhez. Mint Rómából távirják, Antouelli bibor- nok a palota és udvartartásra szánt havi illetéket visszautasította, s magavisete igen tartózkodó. Amadeo herczeg, Viktor Emánuel másodszülött fia, mint több oldalról erősítik, atyja helybenhagyásával elfogadta a Spanyolor­szág által neki ajánlott spanyol koronát. E jelöltségbe a „Diritto“ szerint a hatalmak beleegyezésüket adták. Valószínű tehát, hogy már legközelebb Spanyolország trónján azon királyi ház férfi sarját fogjuk látni, melynek egyik leánya a portugali trónon ül. A portuga- li királyné, mint tudva van, Viktor Emánuel leánya. Úgy látszik, hogy Amadeo herczeg trónjelöltsége által egy lépés tétetett Spa­nyolország és Portugallia egyesítése eszméjének megvalósítása felé. Olaszországból még a következő érdekes híreket regestrál- juk : Florenczi jól értesült körökben beszélik, hogy mikor a kor­mány székhelye Florenczböl Rómába fog áttétetni, Viktor Emánuel király, fia javára leköszön. — Mazzini szabadon bocsáttatott. — Em­lítettük, hogy a florenczi porosz követ fölvilágositást kért az olasz kormánytól Garibaldinak Francziaországba való elutazása miatt. Most, Florenczböl jelentik, hogy a kormány a porosz reclamatióra azt felelte, hogy Garibaldi többé nem olasz tábornok, s csak mint magánember ment Francziaországba, kit fia, Menotti is követett. — Thiers e hó 13-án meglátogatta Visconti Venostát, s a király által is egy óráig tartó kihallgatáson fogadtatott. Mint Londonból okt. 12-éröl jelentik, Martinique-szigetén né­ger-forradalom ütött ki; sok emberélet és tulajdon veszett el. A kor­mány kihirdeté az ostromállapotot, és segélyt kért. Barbadosban is föllázadtak a négerek. Barounea tartományban (Peru) több fehér meggyilkoltatott. A négerek megbüntettetnek, s a hegyek közé ve­rettek vissza. Bourbaki tábornok. Múlt hó 24-én Bourbaki tábornokot egy ismeretlen egyén rej­télyes módon kicsalta Metzböl. E különös történet részleteit a lapok sokféleképen beszélik el. Hogy ki volt e rejtélyes küldött, kinek a kicsalás csinje sikerült, Wilhelmshőhéböl jött-e, vagy porosz kém volt? az mai napig sincs eldöutve. A „K. Z.“ szerint az ismeretlen egyén a porosz főhadiszálláson menlevelet eszközölt ki, melynek se­gélyével a porosz előőrsökön át bejutott Metzbe (a „Times“ állítása szerint úgy lopózott be), hol magát, mint a császárné küldöttjét mu­tatván be Bazainenek, elömutatá igazolásául a császárné jelen tar­tózkodási helyének fényképét, me.yre a cs. herczegtől e szavak vol­tak fölirva: „Si vous desirez connaitre notre nouvelle habitation, — la void!“ (Ha ön ismerni kívánja uj lakásunkat, — itt van). Erre előadá, hogy a császárné azt kívánja, hogy a tábornagyok egyike* vagy legalább Bourbaki tábornok menjen hozzá Angliába. Bazaine. *

Next

/
Thumbnails
Contents