Eger - hetilap, 1870
1870-09-29 / 39. szám
315 irányzatot bemutatják azzal: hogy a megye közönségének e részben hozott határozataihoz képest, a szolnoki központi szolgahirói hivatalhoz még egy esküdd s egy irnoki, — az egri és szolnoki megyei törvényszékhez még két-két, összesen négy irnoki állomás rendszere sitése inditványoztatik; hogy a megyei összes cselédség járandóságának aráoylagos emeltetése, és tekintve a takarmány árainak felszökkenését, a lótartási átalánynak 2u forinttal leendő fölemeltetése kéretik; hogy a megyei Il-od alszámvevő és a megyei első alispáni kiadó-iktató évi fizetése 100 fi tál emeltetni czéloztatik; koj:y a rabélelmezés, tűzifa, világítási s irodai szerek és bútorok beszerzési c/.imén, tekintve az árak igen érezhető emelkedését, nagyobb összegek vétettek föl; hogy a megyei székházhoz 11 kályhának beszerzése elkerülhetienül szükséges ; hogy a megyei közbiztonsági személyzet részére 70 darab fölszerelt nyereg beszerzendő; hogy az országos képviselők választásánál előforduló költségek fedezéséül bizonyos összeg az előirányzatba fölvétetett ; hogy a megyei épületek föntartására az eddiginél nagyobb összeg igényel- tetik, mert az e czimen 1870-re engedélyezett összeg a szolnoki megyei ház tisztogatása által majdnem teljesen fölemésztetett : mindezek által a fedezetre a tavalyihoz nagyobb összeg fog megkívántaim, annál inkább, mert tekintve az uralgó drágaságot, a megyei irodákban alkalmazott személyzet részére drágasági pótlék engedélyezése méltányos. Végre az árvaügyek elintézésére megkívántaié költségöszlet részletes kimutatását beterjesztik. Mely hivatalos előterjesztés minden részleteiben s tételeiben elfogadtatik, a bemutatott költségelőirányzat a m. kir. belügyminiszter úrhoz iudokolt jelentés mellett fölterjesztetni rendeltelik. Fölolvastatott llubay Ferencz szolnoki háztulajdonos ajánlata, melynélfogva a megyével 10 évre kötött s föl nem mondható bér- szerződésnek a megyerendezés bekövetkeztével leendő fölbontását közösen elhatározni, s azt jelzálogilag bekebleztetni kéri; melynek kapcsán fölolvastatott a megyei havi bizottmányi gyűlésnek f. évi 514. számú ez ügyben hozott határozata. A megye érdekének megóvása kívánatossá s szükségessé teszi azt, hogy a szolnoki megyei törvényszék számára bérelt helyiségek iránt kötött szerződés a maga érdemében föutartassék, annál- inkább, mert a megyének előreláthatólag ily helyiségre minden körülmények közt s/.üksége leend, az ajánlat el nem fogadható; miről kérelmező Hubay Ferencz, Szalay Pál szolgabiró utján érte- sittetni rendeltetik. tán arra tette figyelmessé a birákat, hogy vonásaival nem vág össze a meggyi koltnái talált levél, hogy az bresciai szójárásban van Írva, mely előtte ismeretlen. A nála talált rajzokat illetőleg megjegyzi, hogy azok nem Toldo özvegyének vonásai, hanem egy szabó leányáéi. VIII. A kívánt tanú nyilatkozata. Márczius első napján megjelent az itélöszék előtt, _ mely zárt ajtók mellett ülésezett, — egy páduai szabó leánya. 0 magát Mattea Carmeiinek nevezi. Vádlottat egy év óta ismeri. Határozottan tiltakozik oly föltevés ellen, mintha szorosabb ismeretségben lenne vele, noha beismeri, hogy midőn atyja műhelyében dolgozott, gyakran találkozott vele magánosán is. Midőn figyelmeztették a magas rangú bírák mellesleg, hogy az ily bizalmasság egy becsületes leányzóhoz nem illik, lesüti szemeit, és néhány könyet hullat. — Kérdeztetvén, hogy vádlottnak farsangi Veleuczébe utazásáról van-e tudomása: állítja, hogy igen, és akkor jogíudori ruhát viselt. Erre az itélöszék elhatározta, hogy vádlottat szembesíti Mattea Carmerivel. IX. a) Első szembesítés. Elsőben is fölolvastatik vádlott előtt Mattea Carmen vallomása. Vádlottnak nincs ellene kifogása, különben bármily veszélyben is, nemeshez illöleg viseli magát. Kérdőre vonatik azon kifejezés miatt: „habár nincs is neve a nemesek aranykönyvébe Írva.“ Egyébként ennek földerítése máskorra tartatik főn. b) Második szembetités. Megjelenik Donna Lucretia Toldo. A vádlottal szemközti állásba helyezek, mindketten csendesen nézék egymást, s aztán ünnepélyesen kijelenték hogy élőtökben most találkoznak először. Midőn a boldogult Toldónak özvegye az itélő-termet elhagyd, hangos zokogásban tört ki hirtelen, miközben állitá, hogy férjének iszonyú halála aligha meg lesz valamikor buszúivá, mivel az lehetetlen, bogy ily gyermek lehetne gyilkosa. Ót A csatatérről. Páris körülzárolása szept. I9-én teljesen végrehajtatott. A kö- riilzárolásnál, porosz hivatalos jelentések szerint, kővetkező „gyöze- lemdús“ csaták vivat ak: Szept. 17-éu az ellenség Brevanniestől é- szakra visszavettetett; 18-án egy kisebb ütközet volt Bicetrenél; 19-én az ellenség bicetrei elsánczolt állásából elüzetett, 7 ágyú vétetett el. Versaillesban 2000 mozgó-nemzetőrt fogtak el. — A bajor hadügyminisztérium szept. 20-ról következő je;entést vett Lagnyból: „Tegnap heves küzdelem Villeneuve és Montrouge mellett. Viuoy hadtestének 3 hadosztálya, egy rögtön készített sánczra támaszkodva, kirohanást tett, azonban a két bajor hadtest, melyet az 5-ik hadtest és a 6-ik hadtestnek egyes részei támogattak, visszaverő azt. A bajorok a sánczban 7 ágyút vettek el, s 1000 foglyot ejtettek. Az ellenség bomlófélben vonult vissza.“ Itt tehát a francziák ismét óriási túlerő ellen küzdőitek. Egy tudósítás szerint, e csatáb in a halottak és sebesültek összes száma a két részről 900-ra megy. — Dour- danból szept. 19-én Orleansba érkezett tudósítások szerint, a Champlain és Vissoux közti síkságon 25,000 franczia 15,000 porosz ellen haiczolt. Az erdőkben elrejtőzve volt franczia tüzérség kartácsokkal lödözte a poroszokat, kik tetemes veszteséggel vonultak vissza. Toursból szept. 25 röl jelentik: Hivatalos jelentések Párisból e hó 2r . 21. és 22-ről, melyek ma leggolyó által jutottak ide, constaíál- ják, hogy Ducrot tbnok e hó 19-én reggel támadó kémszemlét tartván, tetemes ellenséges haderőre bukkant, kik az erdősben és falvakban számos tüzérséggel el voltak rejtőzve. Komoly csata után, 8 beszegezett ágyú hátrahagyásával, Ducrot visszavonult. A jobbszárny visszavonulása sajnos rendetlenségben történt. A francziák vesztesége jelentéktelen , mig az ellenségé nevezetes. — Orleansból szept. 24-ről jelentik: „Tegnap egész napon nagy harcz volt Pontoise és Isled’ Adam mellett.Számos menekülő érkezik a departementokból. Mindenki fegyvert ragad.— Egy harczról tesznek jelentést, mely parasztok és egy porosz szállítmány kísérete között, kifejlődött.“ Paris környékén minden erdő ki van irtva; a házak legnagyobb része puszta és elhagyatott. Páris körül mintegy 1000 buzacsürt leégettek, hogy a poroszok hatalmába ne kerüljenek. Az erődök s a fökeritési vonal nehéz ágyukkal vannak ellátva. Rochefort, ki az utczai harcz szervezésével bízatott meg, elrendelé a földszinti lakások s bolti helyiségek áttörését, s hogy kifelé az utczára löréseket, csináljanak. Párisból roppant sok ember menekült, főleg a jobb- móduak Belgiumba, Angliába s a Bretagncba. De más helyekről is tömegesen menekül a lakosság a poroszok közeledtére, igy Asniéres 6000 főnyi lakosságából csupán 14 személy maradt a városban. Tóul erőd végre hosszabb, hősi ellenállás után elesett. A vár boldogult férje társaságában sohasem látta, de még a ház tájékán sem. A törvényszék azou oknál fogva, mert Lucretia asszonyság viseleté semmi bizalomra nem jogosít föl, életét illetőleg szigorú vizsgálatot határozott. X. A rendőri hivatal jelentése. A San Salvador városnegyedben a Toldo család szomszédainál és ismerőseinél tett nyomozás Lucretia asszonyságra igen kedvező. Mindnyájan kijelentik, hogy tisztességes nő, feddhetlen, szigorú tartásu. Több évvel ezelőtt összetűzött anyjával, mivel ez kissé compromittálta magát. Ezóta hasztalan kísérletté meg az anya a leányávali kibékülést, utolsó kibéklilési kísérletei mind határtalan keménységgel utasittat- tak vissza. A nagy közönség megrója e bánásmódot, de az előkelőknél s a papságnál ennek következtében csak növekedett tekintélye. XI. Tanúvallomások. A vádlott nagyszámú iskolatársait állítja ki, mint mellette szóló tanukat. Ezek tanúskodnak a mellett, hogy Zioba az ö társaságukban volt akkor a Márk téren, midőn a kérdéses gonoszság elkövettetett. Noha állíttatott, hogy néhány perczig kimaradt, és hogy a Santa Madonna dei Frari templom órája valamivel korábban üt, mint a többi jelentékenyebb ve- lenczei órák; de mivel e két hely egymástóli távola legalább is egv negyedörányira van, s mert a visszajövetel is annyi időt vesz igénybe, nem volt, nem lehetett a tanuk szerint Zioba távol. — Egy tanú bizonyítja ugyan, hogy midőn Ziobát látta , az kissé izgatott volt, de ily alkalmakkor , mint a karnevál , közönségesen mások is azok. Vonásainak derültsége, beszédének tréfás volta, viseletének aggálytalansága kizárják a lehetőséget, hogy ő követte el a gyilkosságot, s hogy ezt oly hidegvérrel, gyorsan és ravaszul végrehajtsa, ilykoru embertől nem tehető föl tanuk szerint. (Folyt, köv.) *
