Eger - hetilap, 1870
1870-09-29 / 39. szám
316 'ktilvédirilivei 19-én rohammal foglaltattak el, s másnap, 2-t órai borzasztó lövetés után, a helyőrség a sedani capitulatio föltételei szerint föladta magát. A capitulatio által 109 tiszt, 2240 közember, 120 ló, a mozgó-csapatok egy sasa, 197 érczágyu, 3000 lőfegyver, 3000 kard, 500 vért s jelentékeny lőszer és élelemkészlet esett a németek kezeibe. Az ostromolt franczia várak közt ez volt a leggyengébb, melynek védelmére kezdetben nem is gondoltak; de eleste a poroszokra nézve igen fontos, mivel most már a vaspálya Paris és Berlin közt a poroszok rendelkezésére áll, s igy már tömegesen szállíthatják az ostrornszereket Páris alá, mi eddig lehetetlen volt, mert Tóul elzárta a vaspályát. Ez az oka, hogy a poroszok oly óriási erőfeszítéssel iparkodtak ezen, különben jelentéktelen várat hatalmukba keríteni. Strassburg, daczára borzasztó lövetésének, még folyvást tartja magát. A helyőrség f. hó 13. és 14-ike közti éjjel kirohanást tett, s az ellenséget a futó árkokban meglepte, mely alkalommal az ostromló sereg két ezrede nagy veszteségeket szenvedett.l 7. és 18-ika közti éjjel a poroszok rohamot kísérlettek meg, de roppant veszteséggel vissza verettek. 20-án az 53-ik, 22-én pedig az 52. lunette (kis háromszögű sáncz) néhány ágyúval a poroszok által, kik tetemes veszteséget szenvedtek, elfoglaltatott. Ebből áll az ostromlók eddig elért sikere. Metz rendszeres ostromával a poroszok fölhagytak, minthogy az igen hosszúra nyúló véres munka lenne. Bazaine az összes porosz foglyokat és sebesülteket kiküldte a várból, hogy az élelmi szereket hiában ne fogyaszszák. Egy fogoly beszéli, hogy a város lakossága már csak lóhussal él. Érdekes azon adat, hogy Bazaine ésMac-Mahon kezdetben úgy leveleztek egymással, hogy a leveleket palaczkba dugták, s a Moselen leusztatták. Metz Thionville-lel és állitólag a többi várakkal is földalatti távirda által összeköttetésben van. A laoni catas'ropha okozója legújabb hir szerint egy Henriot nevű öreg katona volt, kinek őrizetére volt bízva a lőporkamra kulcsa. 0 röpitette légbe a fellegvárat, a nélkül, hogy titkos tervébe valakit beavatott volna. A porosz hivatalos lap szerint, a németek hatalmába került foglyok s hadiszerek száma következő: 1 császár, 1 tábornagy, 39 tábornok, 3250 tiszt, 118,750 katona, 10,280 ló, 56 sas, 102 mitrailleuse, 690 ágyú, 400 jármű, több hidkészülék, sok raktár, vaspályavonat, majdnem kiszámithatlan mennyiségű fegyver, lőszer, ruha, eleség és takarmány. A laoni és touli capitulatiók itt még nincsenek beszámítva. Politiai hetiszemle. A békealkudozások eredménytelenek maradtak, s a franczia kormány erélyesen visszautasítva az ellenfél „szemtelen“ követeléseit, végső élethalálharczra hívja föl a nemzetet. „Poroszország folytatni akarja a háborút — mondja az ideiglenes kormány proelamati- ójában, — s Francziao rszágot másodrendű hatalommá kívánja degradálni az által, hogy Elsasst és Lotharingiát Metzig meg akarja tartani. Poroszország bátorkodik a fegyverszünet föltételeiül Strassburg s az egész Mont Valerien átadását követelni. Páris a végsőig el van keseredve, és inkább saját romjai alá temetkezik, bogysem ily szemtelen igényeket teljesítene. Az ily követelésekre nincs más válasz, mint a végletekig menő küzdelem. Francziaország elfogadja a harezot, és számit minden gyermekére.“ — Egy loudoni sürgöny szerint, Favre késznek nyilatkozott 2500 millió frank hadiköltséget üze ni, és a Mosel s Rajna melletti várakat leromboltatni. Bécsi hírek szerint, az angolok uszítják a poroszokat, hogy a franczia pán- czélos hajóhad felét követeljék. —- Az átalános municipalis választások a poroszok azon határozata folytán, hogy a háborút folytatják, elnapoltattak, Thiers, a franczia kormány küldöttje, e hó 24-én Becsbe érkezett, s Beust gróffal két óráig értekezett. Thiers Francziaország helyzetét rajzolá, s kifejté, mily veszély lenne Európára, főleg pedig Ausztriára, Francziaország területének megcsonkítása. Végül azon óhajtását fejezé ki, hogy a hadviselők közötti ügyek elintézésére európai couferentia hivassák össze. Beust gróf igen tartózkodólag viselte magát, s nem nyilatkozott. Thiers még az nap elutazott Szentpétervárra, hol azonban sikeres működésre kevés kilátása vau. A monarchiák átalában nem igen érdeklődnek a franczia köztársaság iránt. A berlini hivatalos lap szept. 23-iki száma Bismarcknak az északnémet kormányok képviselőihez intézett két köriratát közli. Az első körirat kifejti az anyagi kezesség szükséges voltát a franc/.iák minden további támadása ellen ; e kezesség a német határ visszahelyezése s a várak megszerzése által nyujtatnék. A második körirat megvilágítja Favre első köriratát, hangsúlyozván, hogy Poroszországra nézve közönyös (?), akárminö kormányformának akarja magát Francziaország alávetni, formaszerint azonban egyedül Napoleon kormányát ismeri el. — Mint Berlinből jelentik, Napoleon egy kiáltványt készít elő a franczia nemzethez, melyben a trón iránti jogait föntartja. Palikao gróf Wilhelmshőhében van. A császárné több ügynöke is odaérkezett, kikkel Napoleon naponkint érintkezik. Mindez arra mutat, hogy Napoleon nem tart még mindent elveszettnek. Olaszország egysége végre bevégzett ténynyé vált. Az ola3z csapatok Rómát e hó 20-án, néhány órai harcz után elfoglalták. A támadás reggel kezdődött, s az olasz csapatok a Porta Pián, miután közelében két rést lőttek, déltájban bevonultak az örök városba, hol a zuávok egy kis csapata még egy ideig védte magát. A pápai csapatoknak csak kevés halott s 55 sebesült volt a veszteségük. Az olasz csapatok vesztes -ge a florenczi hivatalos lap szerint 21 halottból s 117 sebesültből állt; a halottak közt 3, a sebesültek közt pedig 5 tiszt volt. A pápaiak közül 4800 bennszülött s 4500 külföldi, összesen, az előbbi harezokat is ideértve, 10,700-an tétettek foglyokká. A Leo-városrészbeu történt zavargások következtében, melyek a lakosság által a pápai csendőrök ellen követtettek el, kik közül néhányan meg is ölettek, a pápa Cadorna olasz tábornokot megkérte, h 'gy küldjön oda csapatokat a rend föntartására. C ,dnrna tel- jesité ezen kivánatot. A pápa nem hagyta el a vaticánt. A palota- őrség megmarad személyes védelmére. A bennszülött hadifoglyok további intézkedésig fegyvertelen telepet fognak képezni, az idegenek pedig üli pénzzel ellátva hónukba küldetnek. A politikai bűnösök szabadon bocsáttattak. Az olasz kormány asrómai tar'ományok lakosságát a bekeblezés iránt meg akarja szavaztatni. A szavazás okt. 2 ra tűzetett ki. A király székhelye Rómába fog áttétetni. Florenczi tudósítás szerint, az olasz kormány a pápai széknek a Leo- városnegyedben meghagyja teljes souverainitását. E határozatát a külállatnokkal közlendi, s parlamenti törvénynyel erösitendi megy A pápai államadósság, a pápa eivillistája s a biboinokok butgetje. olasz törvény által fog biztosíttatni. Németországban a reactio már leplezetlenül jelentkezik. A háború elején majdnem egész Észak-Németország ostromállapotba helyeztetett. Ma már a franczia hajóhad a német partokat elhagyta, szárazföldi hadsereg nem létezik, a betöréstől tehát nem lehet tartani, s mindamellett az ostromállapot még folyvást fönáll, a haditörvények példátlan szigorral kezeltetnek, s az ostromállapot takarója alatt a legbarbárabb tettek követtetnek el. Nemrég Königsberg város legelőkelőbb polgárai gyűlést tartottak, s oly határozatot fogadtak el, mely ellenzi Elsass és LotkariDgia erőszakos bekeblezését. E gyűlésen Jacoby János, hires porosz democrata hazafi s országos képviselő nagy beszédet-tartott ama határozat elfogadása mellett. A képviselőt e beszédéért a haditörvényszék rendeletére elfogták, s vasra verve a kaszárnyába zárták. Vájjon mit mondanak hozzá a mi ellenzéki politikusaink, kik oly bő vágygyal óhajtották a porosz fegyverek diadalát?! Török- és Oroszországban erélyesen folynak a hadkészülődé- sek. Az „A. A. Z.“-nak egy törökországi levelezője a többi közt igy ir: Á portának teljes oka van Anglia tanácsát követni, mely igy hangzik: „A legokosabb, mit a szultán kormánya most tehet, a hadsereg és hadiszerek lehető legnagyobb szaporítása.“ Alig szenved már kétséget, hogy Oroszország az 1856-iki szerződést meg akarja semmisíteni. A porta Oroszország igen jelentékeny készülődéseiről értesült. A többi közt a doni és uráli kozákok mozgósítását is egész csendben rendelték el, s hajtják végre. Ez események folytán a török kormány is egész erejével készül. Mellékesen szövetségeseket keres, s a távirda London, Becs és Konstantinápoly közt folyton működik. Azonban némely jel arra is mutat, hogy csak a franczia po- rosz háború túlságos elhúzódása fogja az orosz kormányt közvetlen actióra bírni. Sok függ azon jelentéstől, melyet a Szent-Pétervárra hivott Ignatieff tábornok, konstautinápolyi orosz követ személyesen fog kormányának tenni. A tábornok elutazása előtt hosszas kihallgatáson volt a szultánnál, melyen ismét a párisi szerződések módosításáról volt szó. Ignatieff állitólag elégedetlenül hagyta el a császári palotát. — Oroszország hadi készülődéseire vonatkozólag megemlítjük még egy londoni lap berlini tudósítását, mely szerint Oroszország azért fegyverkeznék,mert el van határozva,franczia területnek Németországba bekeblezése ellen óvást tenni. Madridból jelentik, Orensenek egy manifestuma spanyol legio- alakitására szélit föl, Francziaország segélyezése végett. A manifestum azt mondja, hogy Spanyolország ellenszegülne egy porosz trón- jelöltségnek.
