Eger - hetilap, 1870

1870-09-15 / 37. szám

298 czangoltatni Magyarországot, s most midőn az nj korszak lelke, a népegység képében uj életre ébresztett bennünket, ismét má­sok érdekei végett, hacsak nem kényszerittetünk, újabb bonyodal­makba lépni, reánk nézve csak csapás lenne, annálinkább pedig, hogy a két tényező nagyhatalmasság mozgalmai részünkre inkább kárt, mint előnyt szerezhetnek. Úgyszintén leggyauusabb és legve­szedelmesebb ámitók azok, kik holmi elméleti elvek diadalától és az európai forradalmi pártoktól igéinek jót hazánknak, s a fölforga­tás reményének perspectivájával vakitgatnak bennünket. A magyar nemzetnek a történeti jogon kívül nincsen más alap­ja, melyen rnegállani birna, és érdekei a forradalmárok pártjával mit- sem nyernek, ezeknek elveivel a magyar korona létezése sem egyez­tethető ki; ezek bennünket amúgy is igen lovagias, de aristocratico- feudalis, és a kortól elmaradt nemzetnek tartanak, kikkel ők nem tudnak mit kezdeni, s kiket ők, mivel világboldogitó terveikbe sehogy sem illeszthetnek be, egyszerűen ignorálnak, s a s z 1 á v államba temetnek el. És meg kell vallani, hogy ők következetesek. Hanem minek nevezzünk azután oly magyart, ki mégis ezen párt mozgalmaival szenveleg, s azokra többet hajlandó építeni, mint a szerény, de biz­tos alapot nyújtó törvényességre, mely az ausztriai birodalommal elválbatlanul összeforrt?! Sapienti pauca! Lörinczfy János. Megyei élet. Hevesmegye bizottmányának szept. havi üléséből. (Vége.) Szabó Imre megyei főmérnök hivatalosan jelenti, miszerint a közmunka- és közlekedési minisztérium által 1867. évre követelésbe vett 1843 ft 17511 o ki nyi összeg az államutra kirendelve volt, de ki nem állított közmuukaerő értékéből származik; jelenti egyszersmind, bogy a megye az átengedett közmunkaerö-értékre, mely 10,768 ft 56 krt képez, csak 6000 ftot nyert, marad tehát 4768 ft 56 kr, vagy pedig a fönt kitett 1843 frt 175li0 ki' levonásával még 2925 frt 38 5l,o krnyi követelése. A bemutatott hivatalos jelentésből és annak mellékleteiből ki­tűnvén az, hogy 1867. évben az államuton teljesittetni kellett köz- munkaerőből a következő községek az alább kitett összeg értékéig maradtak tartozásban, jelesen: Gyöngyös város 1036 ft 30 kr, Gyöngyös-Püspöki 10 ft 2762 kr, Nagy-Réde 42 ft, Saár 54 ft 30 kr, Karácsond 74 ft 20 kr, Visonta 31 ft 50 kr, Detk 57 ft 75 kr, Lu das 67 ft 80 kr, Ugra 12 ft 10 kr, Markaz 86 ft 30 kr, Felsö-Nána 49 ft 35 kr, Vécs 40 ft 85 kr, Domoszló 258 ft 70 kr, Tófalu 21 ft 75 krral, — meghagyatott Majzik Viktor fő , Kékesy János és Isaák Ist­ván alszolgabiráknak, hogy ezen összegeket az illető községektől — a mennyiben azt, hogy ezen tartozásaikat már befizették, nem iga­zolhatnák — behajtván a megyei útépítési alapba leendő elszállítás végett, mielőbb mutassák be. Miután pedig a megyei építési alap a fönemlitett hivatalos jelentés szerint nemcsak hogy az országos alap iránt tartozásban nincsen, hanem még követelése van, az úté­pítési alap pedig amúgy is fölötte sok oldalról van igénybe véve : a közmunka- és közlekedési miniszter fölterjesztésben fölkérendő, hogy emelt követelését szüntesse be, s a megyei alapot még illető 2925 ft 3851jo krt mielőbb folyóvá tétesse. Nagyfejen Mátyás szolgabirö 863. sz. hivatalos jelentése mel­lett bemutatja Makiár községének kérvényét, mely szerint —miután a maklár-p.-szikszói megyei útvonal kiépült — az ideiglesen meg­nyitott, Makiárról Fiizes-Abonyba vezető düllö-utnak elzáratását és a közlekedésnek a megyei útvonalra leendő átvitelét elrendeltetni kéri. Miután a maklár-p.-szikszói útvonal még teljesen el nem ké­szült, és a szerződések értelmében hihetőleg csak folyó év okt. 1-ével fog a közlekedésnek átadathatni, jelen kérelem még most nem reljesithető ; mihelyt azonban az építés alatti útszakasz a köz­lekedésnek átadva leend, Makiár község ebbeli kérelme figyelembe vétetni, és a dttllő-uton a közlekedés b ’szüntettűtni fog. ' Borsodmegye közönsége tudatja, hogy a marhahús ára Mis- kolczon 23, katonai állomási helyeken 19, — minden egyéb község­ben 18 krban állapíttatott meg. — Tudomásul vétetett. Frantz Alajos megyei főorvos hivatalosan jelenti, hogy Fischer Áron orvostudor részére Poroszló mvárosában egy kézi gyógyszertár tarthatása engedélyezhető. Tekintetbe véve, hogy Poroszló mezőváros 4612 lakost számlál, kik legiukább azért nem vesznek orvosi segélyt igénybe, mert a gyógyszerhez vagy épen nem, vagy csak nagy nehezen juthatnak; tekintve, hogy Heves és Eger mintegy 5, Mezőkövesd pedig 4 mér- földnyi távolságra esik Poroszlótól, honuét a gyógyszerek beszerez­hetők volnának, mely tetemes távolság az utak rósz karbani léte által még öregbittetik, az V/% mérföldnyire cső tisza-füredi gyógy­szertár pedig — nem lévén a Tiszán más átkelési eszköz egy komp­nál — ezen körülménynél fogva sokszor hozzáférhetlen : Fischer Áron orvostudor azon kérelméuek, hogy Poroszlón egy kézi gyógy­szertárt tarthasson, hely adatik, s a kért engedély a következő fölté­telek mellett megadatik: Köteles Fischer Áron orvostudor kézi gyógyszertárát annak megnyitása előtt hatóságilag megvizsgáltatni, mely végből a fölállítás ideje bejelentendő, a fölállítandó kézi gyógy­szertár úgy, mint a rendes gyógyszertárak évenkint a megyei főor­vos által megvizsgáltatandó, a kiszolgáltatandó szerekről orvosi rendelvény szerkesztendő, s ez az ár rávezetésével az illetőnek áta­dandó, a szerek ára szorosan a fönálló árszabály szerint számítandó; továbbá köteles szereit egy megnevezendő gyógyszertárból megsze­rezni, hol azok gondosan följegyzendök, különösen az alcaloidák és mérges szerek szigorúan följegyzendők nemcsak a gyógyszertár által, honnét vétettek, hanem kézi gyógyszertári jogot nyert Fischer Áron orvostudor által is, hogy mindenkor kimutathassák, névszerint kiknek, mily rendelvényre, s mily mennyiségben használtattak a beszerzett alcaloidák és mérges szerek ; ezek külön biztos helyen zárva tartandók, azokról külön jegyzőkönyv vezetendő, és az ezek­nél használni szokott eszközök is külön helyezendők el. A csatatérről. A poroszok akadálytalanul nyomulnak Páris felé, melynek környéke legközelebb kétségbeesett csaták színhelye lesz. Valószínű, hogy mire lapunk megjelenik, az ellenség már Páris előtt lesz, s meg­kezdődik a véres dráma 2-ik fölvonása. Aligha látott még a világ oly óriási ostromot, minő a közel 2 millió lakossal biró íranczia fő­város ellen készül. Az ostromló sereg nagysága iránt különböző hírek keringnek, de alig csalódunk, ha azt mintegy 350,000 főre teszszük 40,000 lovassal és közel 1000 ágyúval. Ha Trochu tábornok szavai­nak hinni lehet, a párisi védő sereg is 300,000 főre rúg, csakhogy ezek legnagyobb része ujonczokból és nemzetőrökből áll, rendes be­gyakorlott katonaság aránylag kevés áll Trochu rendelkezésére. A védő sereg magvát Vinoy hadteste képezi, mely Mac-Mahon hadsere­gét követte, de a sedani katastrophánál nem volt jelen, s szerencsé­sen visszavonulhatott Parisba. Ha az ostrom előtt sikerül a szanaszét elhelyezett rendes katonaságot összevonni, úgy a védő seregben összesen mintegy 60,000 rendes katona lesz. A védelmi kormány bámulatos erélyt fejt ki Páris védelmi állapotba helyezése körűi. Ä „Journal Officiel“ szerint Páris élelmi szerekkel bőven el van látva 2 millió ember számára 2 hónapra. A város körül fekvő nyaralók, sétaerdök, kertek sat. hideg vérrel pusztittatnak el, csakhogy az élethalálra való küzdelemnek tér nyittassék. Parancs adatott ki, hogy az ellenség közeledésére az erdők Páris körűi gyujtassanak föl. A franczia kikötőkből több mint 500 hajó rneut Algírba, hogy csapatokat szállítsanak Francziaországba. Ä várakban levő összes helyőrségi csapatok Párisba rendeltettek, s helyűket nemzetőrök foglalják el. Lyonban is alakittatik egy hadsereg, melynek parancs­nokságát Paiikao tbnok veszi át. A poroszok elleni boszuvágy és el keseredés határtalan. A franczia nép, kivált a főváros lakossága, kész inkább az utolsó emberig meghalni, mintsem magát a porosz­nak megadni. Csakhogy kérdés, vajjou a lelkesedés képes lesz-e pó­tolni a fegyverforgatásban való gyakorlatlanságot?! A porosz főhadiszállásról Stuítgartba érkezett jelentés szerint, a sedani csatákban a poroszok óriási veszteségeket szenvedtek ; a halottak, sebesültek és hiányzók száma e hó 7-én 45,000 volt. A francziák, állításuk szerint, 25,000 embert vesztettek. A capitulált francziák száma e jelentés szerint, 58,000 a tiszteken kívül, kiknek száma 4000-re megy, közlük 42 tábornok. Zsákmányul esett 70,000 chassepot-puska, mintegy 250 ágyú s 85 mitrailleuse. Ettől eltérőleg egy berlini hivatalos jelentés a capitulált sereg számát 70,000-re teszi, a 4000 tiszten kívül ; továbbá 14,000 sebesültet találtak, s400 ágyú és mitrailleuse, 150 várágyu, 10,000 ló és óriási hadszerek es­tek zsákmányul. — Ácapitulatio egyik pontja szerint, a fogoly tisztek azonnal szabaddá lesznek, s fegyvereiket és podgyászukat megtart­ják, mihelyt írásban becsületszavukra kötelezik magukat, a háború bevégzéséig fegyverhez nem nyúlni, s Németország érdekei ellen nem

Next

/
Thumbnails
Contents