Eger - hetilap, 1870
1870-08-25 / 34. szám
275 távozása után a császár Parisba fog menni, melynek kormányzójául s a védelmével megbizott haderő főparancsnokául közelebb Troehu tábornok neveztetett ki. Dictaturát is emlegetnek. Leboeuf, a korábbi hadügyminiszter s a franczia táborkar főnöke, kinek neje porosz származású, elfogatott, s Vincennesba vitetett. A nép e hó 17-én Olli- vier volt miniszterelnök lakását meg akarta rohaoni, a katonaságnak kellett közbelépni. Ollivier e napokban elhagyta Párist, s Fran- cziaországot, hol nincs biztonságban. A lavillettei lázadás miatt a haditörvényszék Drestet halálra, Rodibjant és Saint Hubertet pedig 10 évi kényszermunkára ítélte. — Páris védelmére nagyszerű készületek történnek. 200,000 ember és 1600 ágyú lesz az erődítéseken. Több oldalról érkező hírek megerősítik, hogy a diplomatia már megkezdte működését a béke helyreállítása iránt. Oroszország és Anglia az utóbbi napokban többnemü békeajánlatokat tettek a porosz főhadiszálláson. Bismarck azonban kijelenté, hogy rnuihatlanul szükséges, miszerint a diplomatiai alkudozások előtt Francziaország teljesen leveressék. Bismarck Parisban akarja a békét diktálni. A pápa is fölajánlotta közvetítését a béke érdekében Vilmos királynak, ki ezért köszönetét mondván, odanyilatkozott, hogy elfogadja a békét, ha annak föntartása iránt biztosítékot nyer. Hogy miben áll ezen biztosíték, megmondja a porosz hivatalos lap : „Ha— úgymond — a német nemzet legjelesbjei elhullanak, a nemzetnek azon vigasza van, hogy a küzdelem nem fog ismét haszontalanul vivaíni, mint atyáink részéről, egy uralomvágygyal és gőggel eltelt nemzet ellen, mely Németországtól legszebb tartományait elrabolta: E „legszebb tartományok“ (Eisa»s és Lotbaringia) visszarablása képezné tehát a béke-gar antiákat. Ezenkiviil Poroszország követelései közt még a következő pontok szerepelnek : A német szövetség szervezése, a porosz király, mint német császár elnöklete alatt, Badennek királysággá. emelése és megnagyobbitása; Bajorországnak szintén megnagyobbitása s a német szövetségbe lépése. Poroszország azonban aligha nem csalódik kapzsi vagyaiban. Az európai diplomatia semmi áron sem akarja tűrni Francziaország területi megcsonkítását. Oroszország is aggodalommal tekinti a porosz fegyverek váratlan sikerét. A „Novaja Vrnja“ orosz lap ezt Írja: „A poroszoknak Párisig semmi sem fog útjában állani, erős ellenállást csak a semleges hatalmaktól várhatnak, és arra nézve itt az idő már nemcsak a háború heiyhezkötése végett, hanem saját érdekeikben is. Ha a poroszok nem akarnak győzelmeikben mértéket ismerni, és az elfoglalt vidékeket országukhoz akarják csatolni: a semleges hatalmak közt egyik a másikat nem fogja akadályozni, hogy a győztes ellen fegyvert emeljen, ki vágyainak határait nem ismeri.“ A diplomatia működéséről még a következőket hallani : Oroszország, egyetértve Ausztria, Anglia, és Olaszországgal, egy congres- bus összehívására törekszik, melyben minden európai hatalmasság képviselve legyen. —Gortsakff e napokban a porosz főhadiszállásra, Orloff gróf pedig küldetéssel Párisba utazott. Hirlik, hogy legközelebb az angol koronaörökös is a porosz főhadiszállásra megy. — Napoleon császár az angol királynőt fölhívta a közvetítésre. A királynő ezt megtagadta, a békére való közvetítést korainak jelentvén ki. A„Wiener Abpt“ megczáfolja azt, mintha Eugenia császárné- segélyért Becsbe táviratoztatott volna. Az sem igaz, mintha Francziaország porosz Sziléziát és Bajorország egyes részeit Bécsben a szövetség árául fölajánlotta volna. Szintén koholmány a „Times“ közleménye az Ausztria által állítólag indítványozott békeligáról s annak módozatáról. Ausztria közeledése Oroszországhoz, miről a lapok szintén közleményeket hoztak, eddig csak a semlegességi nyilatkozatok kicserélésére szorítkozott. Egyéb erre vonatkozó hírek valótlanok. Az olasz követkamra e hó 19-iki ülésében a külügyminiszter egy interpellatióra felelve, védelmezi a szept. egyezményt, ezt mondván : A kormány olyan politika megalapítását látja az egyezményben, a mely a római kérdésnek a rómaiak és egyháziak jogainak alapján szerencsés megoldását eszközli az egyház függetlenségével. A miniszter megczáfolja Poroszország állítólagos ellenséges nyilatkozatait, Olaszország érdekeit és kivánatait il etöleg, ezt mondván: Poroszország folyvást távol tartja magát a római kérdéstől. Ferrari kérdésére kijelenti Visconti-Venosta: Olaszország elfogadta a semlegességet, s a háborút localizálni törekszik. Olaszország föntartotta magának cselekvési szabadságát, a midőn hatályos elövigyázati in tézkedések által biztosította magát. A háború megrövidítése s a sulyegyen megőrzése végett a semleges hatalmakkal egyetértésre törekszünk. Az Ausztriával folytatott eszmecsere a kölcsönös semlegesség constatálá-ára vezetett, és egy Angolországgal kötött Írásbeli szerződés azon kölcsönös kötelezettséget tartalmazza, mely szerint előleges nyilatkozatok kicserélése nélkül nem lépnek ki semlegességökböl. A semleges hatalmak fölszólittattak, hogy ezen egyezményhez hozzájáruljanak, és Oroszország már késznek is nyilatkozott azt elfogadni. Olaszországból még a következő érdekes hírek érkeztek: Napoleon herczeg f. hó 21-én Florenczbe érkezett fontos missióval, s megérkezése után azonnal a király által fogadtatott; de mint egy 22-iki florenczi sürgöny jelenti, a herczeg küldetése sikertelennek bizonyult be. A kormány, valószínűleg a porosz követ föllépése folytán, megtagadta a fegyveres és fegyvertelen beavatkozást egyaránt. — Mint Ve lenezéböl távirják, a parti erődöket fegyverzik, s a kikötő bejárását torpedókkal biztosítják. Veronából pedig arról tudósit a távirda, hogy alkudozások vannak folyamatban nagy ruha- s gab- naszállitás iránt. — Az olasz katonaság a pápai államot legközelebb meg'Zállani készül. Egy római távsürgöny szerint, a pápa Poroszországot fölhívta a pápai terület biztosítására; Poroszország azonban kitéröleg felelt. Bukarestből aug. 21-ről a következő sürgöny érkezett: „Plo- jestben tegnap ideiglenes kormányt akartak fölállítani, melyGolesco tábornok, mint regensből s Ghika János és Bratiano Jánosból állt volna. Tegnap itt s a vidéken tömeges elfogatások történtek. Goles- co és Candiano már elfogattak; Bratianot valószínűleg ma fogják el. A kormány gyorsan s ügyesen tette intézkedéseit. A csapatok vasúton szállíttattak Plojestbe, s derekasan viselték magukat. A csend sehol sem zavartatott meg.“ A porosz és orosz lapok közt már megkezdődött a csatározás. A berlini „Kreuzzeutung“ a porosz fegyverek győzelme folytán fenyegetőzik a semleges hatalmak ellen. Az orosz „Golos“ e fenyegetőzést Oroszország ellen irányzottnak tekintvén, a többi közt ezt válaszolja: „Szép köszönet az 1864. 1866. és mostani semlegességünkért. Láttuk, mily hálás volt Poroszország Ausztria iránt, hogy vele Dánia kirablásában részt vett; látjuk, mennyire köszöni Franczia- országnak, hogy 1866-ban neki Ausztriát megalázni engedte. így viseli magát a porosz junkerség.“ Ugyancsak a „Golos“ egy másik czikkében azt véli, hogy bármint végződjék is a porosz-franczia ösz- szeütközés, az nem lesz utolsó, mert nagy Frigyes jeligéje: „Wo die deutsche Zunge klingt,“ Germánia egyesülésével még nem valósul. Még hátravan Angol- és Oroszország, melyek ellen síkra kell szállnia, mig ama jelmondat teljesedésbe nem megy. — A „Moskov. Vje- domosti“ tanácsolja Oroszországnak, hogy minden erőfeszítéssel fegyverkezzék ; mert bármi történjék is, a bekövetkezendő dolgok uj rendjének megállapítása Oroszország nélkül Oroszország ellen történnék. A nevezett lap továbbá inti Oroszországot az angol barátságtól. — A „Prizs. Vjedomosti“ a porosz-franczia összeütközésből egy európai háború kitörését csak e két föltétel alatt tartja lehetségesnek: ha vagy Napoleon tökéletesen iegyőzi a poroszokat, s ezen győzelem folytán Ausztria a lengyel kérdést indítja meg ; vagy pedig, ha a poroszok a francziákat teljesen megtörik, s akkor vagy a „szent római birodalom“ despotismusa, vagy a forradalom kezdete inauguráltátik. Mindkettő ellensége Oroszország érdekeinek. Tehát egy európai háború lehetősége Oroszország és Ausztriától függ. De mindkét emlitett eset úgy Oroszországra, mint Ausztriára nézve nagyon kedvezőtlen; mert Oroszország nem nyújthatja segédkezét a rokonnemzeteknek oly pillanatban, midőn az alapelv saját léte ellen van irányozva. Ausztria még sokkal kevésbbé képes ily időben tenni valamit, s ekkor (t. i. a német-római szent birodalom újból föltámadása, vagy a forradalom kitörése esetében) talán Oroszország lesz egyedüli megmentője. A belgrádi „Srbija“ szerint, a közvélemény Szerbiában csaknem egyátalában a németek pártján áll. Országos tanító gyűlés. Magyarország néptanítói , az ország minden részéből Pesten nagyszámmal összegyűlvén, f. hó 16. 17. és 18-án az országház termében tanácskozmányt tartottak a népnevelés nagy érdekeivel ösz- szefüggö ügyek és érdekek fölött. Első Ízben történt most nálunk, hogy azok, kiknek kezétől a jövő nemzedék első szellemirányzata függ, egy központban csoportosultak, s ha tekintjük az érdekeltséget, melylyel testületek, községek, s a nagy közönség e jelenség iránt viseltettek, örömest hiszszük, hogy az azon nagylontosságu állás elismerésének kifejezése, melyet a néptanító elfoglal. Aug. 15-én este elöértekezletet tartottak a tanítók, melyen elnökül megválaszták Zichy Antal buda-pesti tanfelügyelőt. Az első ülés e hó 16-án 9 óra után nyílt meg. Először a budai dalárda énekelt el egy hymnust, mely viharos tapssal fogadtatott. Erre Zichy Antal
