Eger - hetilap, 1870
1870-08-25 / 34. szám
274 szép eszme valósitója, mindenesetre érdemes a városi közönség legbensőbb elismerésére. Most ismét az a hir szárnyal, hogy jövőre ugyancsak ily utón építtetnék föl a városház nagy kapuja felőli rész, úgy a város udvarának a főutczára uézö üres telkén egy nagyobb- szerti s leginkább üzletekre használandó báz állíttatnék. Valóban ez igen előnyös a közteherviselőkre, de előnyösnek mutatkoznék az is, ha ama — véleményem szerint — Eger városa közönségére nézve nagy horderejű eszme is megf'ogamzanék a képviselő-testület kebelében, hogy az úgynevezett vásártér középpontján egy szökőkút vagy ötszáz akós medenczével léte- sittetnék. Mennyire emelné ez a tér kiességét, alakját! de főleg, hogy a tüzesetek idején, mennyire érezzük a viz szükségét Egerben, nem kell magyarázunk. Szemeink előtt áll az 1827. évi tűzveszély szomorú eseménye. Igaz, hogy sokan ezt csak történetileg ismerjük, sokan pedig már rég elfelejtek, de vajmi könnyen megújulhat egy ilyszerií dráma a népéletben, a mikor a viz előállításától élet s vagyon existentiája függ. Ha tekintetbe veszszük továbbá, hogy annak idején a vásári közönség is kényszerül vízhiányt szenvedni, könnyen beláthatjuk, hogy ez a concurrentiának is ölő betűje. Nem akarom most — a még csak eszmeképen fölhozott tárgy kivitelének költségét előhozni, csak annyit említek meg, hogy azt a vásárok alkalrnávali itatásból is jelentékeny részben biztosítottnak hiszem. (Vége köv.) L'órinczfy János. A csatatérről. F. hó 14. 16. és 18-án borzasztó csaták vivattak Metz környékén, melyekhez hasonlókat még e század nein látott. Az aug. 14-iki csatáról lapunk múlt számában röviden már emlékeztünk, most csak égy-két részletet hozunk még föl a hiányos és egymással ellenkező táviratok alapján. A metzi (vagy longevillei) aug. 14-iki csatában egy brüsseli távsürgöny szerint, roppant veszteségeket szenvedtek a poroszok. Goltz dandára szétverve vonult vissza. Manteuffel hadteste kereszttűzbe vétetett Ladmirault hadteste által. A poroszok vesztesége holtak és sebesültekben fölülmúlja a Forbachnál és Worthnél szenvedett összes veszteségöket. Ezt megerősíti egy mücheni távirat is, mely mondja, hogy a németek hetedik hadteste egészen fölbomlott, s az ellenség nyomása alatt hátrálni kényszerült. Kétségtelen, hogy itt a francziák voltak előnyben, kiknek veszteségeit porosz sürgönyök 4000-re teszik. A poroszok veszteségét bátran lehet kétszer annyira tenni. Egy, a franczia hadseregből érkezett sürgöny e csatát „igen fényes ütközetnek“ nevezi. A franczia hadsereg Verdun felé visszavonulását folytatván, aug. 16-án ismét megtámadtatok, s iszonyú küzdelem fejlődött ki, mely teljes 12 óra hosszat tartott, s vérességére nézve minden eddigi csatát fölülmúlt. A győzelmet itt is mindkét fél magának tulajdonija. Porosz sürgönyök elismerik, hogy a francziák teljes 12 óráig hátrálás nélkül védték magukat, csak miután fris német csapatok jöttek a tűzbe, vonultak vissza Metz'be, folytonos tüzelés közt, a nélkül, hogy Uldöztettek volna. Porosz részről Döring és Wedel tábornokok elestek, Rauch és Grueter tábornokok pedig megsebesültek. Állítják, hogy Albert porosz kir. herczegis elesett, mely hir még nem czáfoltatott meg. Franczia részről Legrond tábornok elesett, Bataille és Frossard tábornokok megsebesültek. Porosz sürgöny szerint két franczia tábornok s 2000 ember elfogatott, 2 sas és 7 ágyú elvétetett. Franczia hivatalos sürgönyök szerint, egy német dzsidás-ezred megsemmisittetett, s a poroszok vesztesége oly nagy volt, hogy kénytelenek voltak fegyverszünetet kérni halottaik eltakarítására. A veszteséget mindkét részről 20—20 ezerre becsülik. Egy müncheni távirat szerint, a németek vesztesége 10,000, azon sebesültek nélkül, kik csata, közben elszállittattak. Ezen ütközetben, mely „mars-lato- uri csata“ név alatt szerepel, porosz részről 150,000, franczia részről 120,000 ember vett részt. — Aug. 17-én az utóhadaknak voltak ütközetei. De legvéresebb volt a jelen háborúban az aug. 18-iki rezons- villei vagy gravelottei, vagy mint a poroszok hivatalosan nevezik, gorcei csata, melyről egy porosz hivatalos sürgöny aug. 19-ről ezeket jelenti: „Tegnap fényes győzelem Gravelottenál. A francziák legerősebb állásaikból kiverettek, s Metzbe vettettek vissza. Most a szűk metzi kerületre 3zoritvák, Páristól el vannak vágva, miután a metz- thionvillei vasutat a 12 hadtest megszállotta. Csapaink vesztesége, fájdalom, úgy látszik, arányban áll a francziák erős állásaihoz, melyeket oly hősiességgel elfoglaltak.“ A poroszok e csatát döntőnek tekintik, s azért Berlinben victoriát lőttek. Egy másik porosz hivatalos sürgöny több ezer franczia fogolyról tesz említést, s egy német tábornok és két ezredes elestét jelenti. A veszteség mindkét részről óriási. Egy berlini magá./távirat szerint, a poroszok 40,000, a francziák 50,000 embert vesztettek holtak és sebesültekben. Egy másik, porosz hivatalos sürgöny a francziák összes veszteségét, a 3 utóbbi csatában 60,000 re, a poroszokét 40,000-re teszi. Hogy mily óriási volt a poroszok vesztesége az utóbbi csatákban, kitűnik egy meziérei sürgönyből, mely szerint több mint 40,000 porosz sebesült maradt a harcztéren fekve, minden segély nélkül. Azonban franczia részről egészen más színben tüntetik föl a 18-iki ütközet eredményét. Palikao hadügyminiszter a párisi kamra aug. 20-iki ülésében ezeket monda: „A poroszok oly híreket terjesztenek, mintha ők aug. 18-án nagy előnyöket vívtak volna ki a francziák fölött, pedig constatálva van, hogy a poroszok, kik Bazai- net megtámadták, ellenkezőleg Baeumontig visszaverettek.“ Egy másik sürgöny szerint Palikao azt is kijelentette, hogy Bazaine nincs akadályozva hadműveleti tervének végrehajtásában, s bogy Bazaine Frigyes, Károly herczeg seregének felét megsemmisítette volna. A kamra 23-iki ülésében pedig ugyancsak Palikao igy szólt: „Bazaine tábornagytól f. hó 19 röl jó híreink vannak, melyek bizonyítják, hogy a tábornagy eréiyébe bizalmat vethetünk. Részletesebb közléseket tennünk most lehetetlen.“ De ellenkezik e biztatással egy 23 iki Párisi távirat, mely Bazaine hadállását rendkívül válságosnak mondja. A párisi hivatalos lap aug. 22-röl azt jelenti, hogy miután a kormány a távirdai összeköttetés megszakítása miatt a rajuai hadseregtől még semmi sürgönyt nem kapott, oka van hinni, hogy Bazaine terve még nem vezetett czélhoz. —■ E szerint Palicao állítása eltér a valótól s bizonyosnak látszik, hogy Bazaine serege, legalább nagy részben, csakugyan Metzbe szorult, hol Frigyes Károly hg. és /Steinmetz hadseregei által körül van zárva, mig a koronaherezeg serege már Chalonsnál áll. A harcztérröl még a következőket említjük meg: A „Wande- rer“-nck Berlinből aug 20-ról távirják : hogy a koronaherezeg hadserege a Mause (Maas) és Marne folyók közötf visszanyomatott. A franczia hadsereg fele Verdun és Chalons közt áll. — Douai F., Can- robert és Mac Mahon hadtestei Chalonsban vannak; ez utóbbi hadteste újonnan szerveztetett, s 60,000 emberből áll, Paris helyőrsége is a hadsereghez indul. A franczia belügyminiszter jelentése szerinti, hó 26-ig 80,000 nemzetőr lesz fölszerelve. A második franczia hadsereg már szervezve van, s állítólag 120,000 főből áll, a mozgó csapaton kívül. A guerilla-harczot is legközelebb szervezik. — A német hadsereg élelmezése nehézséggel jár, mert aVogesek között parasztcsapatok alakulnak, melyek a katonákat megölik, s a szállítmányokat elveszik. A franczia parasztok állítólag számos mérgezéseket is vittek volna véghez a német katonákon.— Elsassba és Lotharingiába porosz kormányzók neveztettek ki. — Strassburg helyőrsége e hó 16 án kirohanást tett, de egy porosz hivatalos sürgöny szerint visz- szaverettek. A francziák több halottat s 3 ágyút vesztettek. Strass- burg ostromlását 18-án kezdték meg, A várost gránátokkal lövik. A francziák viszonozzák a tüzelést, s a közel fekvő Kehi badeni városban pusztulnak a házak. Az ostromló sereget, 50,000 főre emelik. — Pfalsburg vára e hó 20-án megadta magát. Toult is bombázták a németek, de az eredmény nincs tudva. — A franczia hajóhad működéséről kevés hir érkezik. A keleti tenger kiköpnek ostromzárolása e hó 15-én kezdődött. A keleti tengeren kis ütközet volt, de porosz részről veszteség nélkül, mint Brelinböl jelentik. A Vörös-tengeren egy franczia fregatté elvett egy porosz fregatteot. Politikai hetiszemle. A Párisban uralkodó hangulatról szerfölött aggasztó faireket hoznak a lapok. A köztársaság kikiáltása közvetlen a küszöbön áll. A császárságról már nem is beszél senki, mintha nem is léteznék többé. A császárné intézkedéseket tesz a legszomorubb eshetőségekre. Napoleon herczeg neje minden vagyonát elszállittatta Párisból. A tuilleriákból naponkint nagy kocsik mennek a határra, a nép azt hiszi, hogy a császári család vagyonát szállítják biztonságba. Napóleon császár, angol orvosok szerint, májbajban igen beteg, élettartama rövid. A császáron lelki betegség nyomai is látszanának ; folyvást zavart és árulásról beszél. Ily híreket hoznak a lapok naponkint. Különben hire jár, hogy a mozgó nemzetőrségnek Chalonsból
