Eger - hetilap, 1870

1870-07-14 / 28. szám

224

mondjon le. Keressenek úgymond, más országot, melyet igy akarnak boldogítani. Az ellenzék harsány éljenzésben tör ki. Több baloldali szónok kezet szórit Hoffmannal, Madarász József szintén odasiet, és lelil szónok mellé, mire a jobboldal hangos kaczajban, az ellenzék pedig erre válaszul viharos éljenzésben tör ki. Hoffmann után Tóth Vilmos akart szólni szavai elferdítése ellen, de az ellenzék megszakítja beszédét, mire pokoli zaj kerekedik. Tóth Vilmos többször megkísérli beszéde folytatását, de hasztalan. Csiky Sándor rárivall, hogy hallgasson ; mire az elnök rendre utasítja Csikyt, az pedig a zajt tulkiabálva tiltakozik. Elnök erre fölfüggeszti az ülést. Tíz percznyi szünet után Tóth Vilmos újra beszélni kezd, de a zaj féktelenül kitör ismét; miért is csupán azon megjegyzésre szorítkozik, hogy a kétszínűség vádja nem a törvényjavaslatot, hanem azon eljárást illeti, ha valaki a jobboldali szónokok közé Íratja föl magát, és a baloldallal szavaz. Erre ismét roppant zaj volt a válasz. Csa- nády Sándor beszéde alatt is fordultak elő zajos intermezzók, mert a törvényjavaslatot jograblónak nevezte, miért az elnök rendre utasitá. Utolsó szónok Csiky Sándor volt, ki több mérséklettel beszélt, mint a mennyit tőle vártak.

A jul. 11-iki ülésben Schreiber Frigyes, Táncsis Mihály, Neb- rebeczky Sándor, Kállay Ödön, Rannicher Jakab, Gubody Sándor, Bogdanovics Vilibald és Kiss János tartottak rövidebb hosszabb beszédeket, de egyiknek sem sikerült lekötni a ház figyelmét. Az utolsó szónok, Kiss János, már csaknem ugyjárt, mintjaz egyszeri pap, kire, miután a templomból mindenki távozott volna, a szintén távozni készülő harangozó rákiáltott: hogy ha elvégzi a prédikatiót, csukja be a templomajtót. Több jobboldali szónok nincs folirva, s igy remélhető, hogy az ellenzék is, nem lévén, kivel polemizálni, csakhamar elhagyandja a csatatért, s aztán megkezdendik a részletes vitát.

Tudósítás

az egri kath. hitfelekezeti tanítók ön képző egyletéről.

Népneveléstink jelenben országos ügy, mely iránt a társadalom minden rétegében valóságos mozgalom tapasztalható. E mozgalom nálunk, hol ezelőtt a népneveléssel igen kevesen törődtek, annál föltlinöbb, mivel a kormány úgy, mint a haza polgárainak nagyobb része, egyszerre rontott a népnevelés csarnokába, követelvén és tevén mindazt, mit követelniök és tenniök már régen kellett volna. Azonban jobb később, mint soha, s biztosak lehetünk, hogy az egyszer fölébresztett kötelesség- és ügyszeretet nem egy köny- nyen fog lanyhulni; sőt fokoztatni fog akkor, midőn a kath. autonómia összeülvén, a kath. iskolaügy tekintetében nemcsak határozni, hanem hozandó határozatai által a kath. népben a tanügy iránt buzgalmat, kitartást és állhatatosságot eszközlend.

A népnevelés iránti érdeklődés természetes eredménye, hogy azok, kik a népneveléssel foglalkoznak, hatványozott erővel törekszenek, ezen érdeklődést nemcsak föntartani, hanem az iskolában kifejtett valódi haladás által azt megérdemleni, s a közéletben tett eszmecserék által odafokozni, hogy ezen érdeklődés, a látott és tapasztalt eredmények megismerése, a haza- és annak polgáraira há- ramlandó haszon belátása által eredménydussá tétessék, hogy ez ügyért tenni és áldozni mindenki kész legyen.

Ennek eszközlésére leginkább hivatvák a tanítók, kik ismeretségük s a néppeli viszonyuknál fogva, legtöbbet tehetnek és h áthatnak ez ügyben a haza polgáraira. De itt is áll a közmondás: „A példa vonz;“ mert ha észreveszi a nép, hogy tanítója fokozott szorgalommal iparkodik azon, hogy a gyermekekből hasznos és jó polgárok legyenek; ha tapasztalja, hogy tanítója az iskolán kívül, társaságokban a nevelés ügyét s annak hasznait alkalmilag fölhozza, s a népet annak szükségéről fölvilágosítja ; ha látja, hogy a tanító, bár áldozattal, más helyre fárad, hol több társával összegyűlve, a nevelcs-tanitás vívmányairól tanácskozik ; egy szóval, ha tapasztalja, hogy a tanító minden idejét és tehetségét a nép s gyermekek hasznára fordítja : lehetetlen, hogy mindezekre régi közönyösségét levetkőzve, érdekeltséggel ne viseltessék a nevelés Ugye iránt, s ö is hasonlóképen ne tegyen annyit, mennyit tennie a nélkül is szent kötelessége.

Azért minden nevelésbarát örömet érez, midőn látja a tanítóknak országszerte egyletekké alakulását, s még inkább, ha azok egyleti működéséről olvashat. Ez indított engem is, hogy az „egri kath. néptanító-önképzőkör“ eddigi működéséről röviden szóljak.

hogy e templom egyes részei mily gyönyörűek magukban véve, de mennyire levon az egyes darabok becséből az, hogy egymással nagyon sértő aránytalanságban vannak. így mindjárt elől az egri egyházénál sokkal nagyszerűbb oszlopcsarnoka van; de mit érez, ha a hatalmas benyomást nem az egri páratlan lépcsőzet emeli, hanem egy két ölnél alig szélesebb lépcsőföljárat zavarja meg. A középkupolához hasonlót, fölfogás és kivitelben nagyszerűbbet még sohasem láttunk, az egri kupolát ehhez hasonlítani sem lehet. Kétszáznyolcz- van lépcsőn fölmentünk még a bádogfödélzetre is. Legszebb ez impozáns építményi remeken azon oszlopsor, mely körülfogja és tartja, s mely oszlopok mindegyike alulról igen karcsúnak látszik, de fönt bámulja a szemlélő, hogy oly nagyok és vastagok, mint az egri oszlop- csarnokéi. Aztán a kilátás Esztergom fölséges vidékére, ez leirhatlan- ná fokozza a műélvet, melyet az épület okoz. — Nem boszantó aztán, ha ily kupolához lent, két aránytalanul kicsiny, gyermekes torony van építve elöl, s hátul is hasonlókhoz lehet látni a bolthajtási kezdeményeket!? Az ilyen aztán minden illusiót elront. Eszünkbe jutott a budai vársétány, hol egy, szerencsétlenségére a kellőnél is tulma- gasra nőtt fiatal ember, egy igen alacsony barátjával sétál mindig ; de ez nem tehet róla, hogy rokonszenve ehhez köti, mig ott az építésztől, ki oly kupolát tudott tervezni, egy kissé több arányossági érzéket várt volna meg az ember.

A templomba lépve, első teendőnk volt, a nagy ajtóhoz lépni, s onnan a nagy oltárra vetni az első tekintetet. No ez nem épen ízléstelen, de nem is valami föltűnő. Azt természetesen nem lehetett; találni, mit Pyrker.finom Ízlése abban az egri kis főoltárban meg-/ valósított, melyet midőn először láttunk, valóban elragadott. Az, hogy amaz oltár oly kicsi, okozza ama kedves és meglepő szemcsalódást, hogy az ember azt hiszi, miszerint a templom kétszer oly hosszú, mint valóságban, ily láttávot csakis az egri oltár idéz elő. Féldorabormüvet csak három-négyet láttunk. Ezeken az alakok egyike-másika majdnem egészen leemelkedik a talajról, mi a müvet életteljesebbé teszi, mint az egrieket, de hogy a féldombormü fogalmának melyik felel meg jobban, azt elhatározni a szakférfiak dolga. Vannak itt azonban kétségbeejtő fris mészfestmények (freskók) oltárképek gyanánt, az az átkozott téglavörös szin ezek -öltönyein s azok az alakok ! No, nem is szólunk. A ki e nemben művészetet akar látni, az nézze meg az egri lyceumi könyvtár terme boltivén a tridenti zsinatot, s aztán jőjön Esztergomba és bámulja, miként lehet a fris mészfestményi művészetet eltorzítani. E falfestményeket már Scitovszky kezdte olajfestményekkel helyettesíteni, de ezekben nincs nagy köszönet. Egyet, melyre már Pesten figyelmeztettek, megnéztünk tüzetesebben. Golgothát, ábrázolá, éjjel a föllegekbe borult égboltról Krisztusra sütő holdfénynyel. A dicsért távlatot föltaláltuk benne, de mennyire megütköztünk, midőn a hold fényének menetét kisérve figyelemmel, azt kelle tapasztalnunk, hogy a festő nem a természet törvényeit vette figyelembe, hanem azon vallási eszmét, hogy a holdfény csakis a megváltót, keresztjét és a kesergő nöszemélyeket annak lábánál világítsa meg, mig a két latrot jellemző homályban hagyja; de elfeledő e csoportozatnak oly mödoni elhelyezését, melyben a hold a természet törvényei szerint is rájok süthetett volna. E helyett egyenletesen osztá meg személyeit a kereszt alján, mindegyikét elborítva holdfénynyel, a nélkül, hogy arra ügyelt volna, hogy a holdfény árama mellett a baloldalon levő lator keresztje hold felé forditott részeinek és a jobb oldalon levő lator keresztje földközeli felének szintén fényben kellene úsznia. Ezenkívül a megváltó személye egészen egészséges vérkeringésü testet ábrázol, holott ha már a halál nem is, úgy a holdfénynek kellett volna halottszinüvé változtatni. Mi más azon megdöbbentő Gol- gotha-kép, mely az egri templomhajójának dísze ?

A templom belseje máskülönben szép tágas, ha nem is oly hosz- szu keresztalaku. mint az egri, orgonája is igen szép, belértékére nézve azonban egy szakértő az egrit, mélyen szintén játszott, jobban dicséré.;

Egész Esztergomról csak röviden jegyzünk meg egynémit. A legszebb épület az uj papnövelde, mely a várhegy alján van, e mellett egymással átellenben a székes káptalan két nagy háza Ízléstelen két kaszárnyaszerti épület. A primási lak szót sem érdemlő emeletes kis ház, mint mondják, csak ideiglenes, mert a széklak a templom mellé, majd a várhegyen épülend. Zárszóul kiemelem a pesti házakkal vetekedő takarékpénztári 2 emeletes, igen szép épületet. Mily élvezet szálija meg a magyart, ha látja, hogy e pazarlásról hires nemzet, minden városban palotát épit a takarékosságnak! Mily átalakulás a jobb felé a nemzet jellemében ! Saáry Ferencz.