Eger - hetilap, 1870
1870-07-14 / 28. szám
225 Ez egylet 1869. nov. 1. alakult meg, 8 elkészítvén alapszabályait, megválasztá a szükséges tisztikart, üléseit megkezdé, s ez ideig 22 ülést tartott. Az 1868 ik évi XXXVIII. törv. czikk által népnevelésünk törvényes határok közé szorittatván, az egylet első kötelességének is meré, oly kérdések fölött tanácskozni, melyek tekintve népnevelé- sünk eddigi pangását — a legszükségesebbek. Ilyekül ismerte az iskolai könyvek, tanterv s a használandó módszerek meghatározását s azoknak minden tag általi egyöntetű végrehajtását. Az 1. és 2. ülésben szó lévén a használandó könyvekről, abban történt megállapodás, hogy — miután e tekintetben semmi lendület sem történt, kivéve a Bárány és Gönczy ABC és könyvet —, a régi könyvek hagyassanak meg, de a régi ABC-és könyv helyett a Bárányé, mint legczélszerllbb használtassák. Ezután azon módokról gondoskodott a „kör,“ mely által a régi könyvek mellett a törvény- szabta kívánalomnak megfelelhessünk. Első szükségül ismertetett az iskolák fölszerelése, miért a kath. iskolaszék megkéretett a legszükségesebb eszközök: szemléltetési képek, számoló gép, földkép és földgömbök megszerzése végett. A régi könyvek mellett a szükséges hézagok betöltése magyarázat által véleményeztetett pótoltatni, minek elérhetésére a legszükségesebb utmutatási könyvek megszerzése s minden tárgy előadásának fokozatos menete és tanmódszere az ülésekben tárgyaltatni határoztatok, minek eszközlésére a „kör" eleinte minden héten ülést tartott. A 3. 4. ülésben meghatároztatok, hogy az egy tanítóval biró (külvárosi) iskolákban, a három főosztályra osztott tanonezoknak mennyi adassék elő, szem előtt tartva mindig a törvény kívánalmait A belvárosi (föelemi) iskolában a törvény által a fölsőbb népiskolákra szabott tantárgyak s a azok mennyisége azon okból, mivel ez iskola II. III. IV. osztályából a tanonezok közül már többen kilépnek, és mesterségre vagy más foglalkozásra mennek, — fogadtatott el. Az 5. 6. ülésben különösen a külvárosi iskolák tanrendje tárgyaltatott, föfigyelmet fordítván tárgyalása és elfogadásánál a „kör“ a változatosság, figyelemlekötés, könnyebbről a nehezebbrei átmenet, az egyes oszályok fokozatos elfoglaltsága s különösen a magánfoglalkozásra, bogy a tanonezok mintegy fölüdülve, érdekkel és figyelemmel hallgassanak és végezzenek mindent. A 7. 8. 9. ülésben a beszéd és értelemgyakorlatok, ezzel kapcsolatban az irva-olvasás és iitenyirásról folyt az eszmecsere. A „kör“ véleménye szerint, hogy az irva-olvasásnál a haladás lehető, de különösen, hogy a tanonezok beszéd, értelem, fogalmazás és kifejezés tekintetében biztos és sikeres alapot nyerjenek, melyen a- lapszik minden — jónak látta kimondani, miszerint a beszéd- és értelemgyakorlatokra a legnagyobb súly fektetendő, s e tantárgyakban minden osztály egész éven fokozatosan vezetendő és gyakori an- dó legyen. A beszéd és értelemgyakorlatokról két rendes tag tartott értekezést, egyik Fellner és Pásztory, másik dr. Ottó és Nagy László e nemű könyvének gyakorlati menetét körvonalazván, mig heves vita után a Nagy Lászlóé az alsóbb osztályok, dr. Ottóé a felsőbb osztályok tanításánál utmutatási könyvül elfogadtattak. Az irva-olvasás és Utenyirás mikénti előadásáról basonlag két rendes tag tartoft értékezést, mely alkalommal élénk vita fejlett ki az elemző és köt i modor előnyei fölött, mig végre látva a „kör“ a különböző véleményeket, s az ezekből eredhető hosszas vitát; mivel a többi tárgyak mikénti előadása még sok időt igényel, idökimélés- böl ez ügyet elejié, illetőleg kimondó: hogy mindegyik módszer helyes, ha azt az illető tökéletesen bírja, s kinek-kinek tetszésére ha- gyatik a két módszer közöl választani. A 10. 11. illésben a fejszámtanból, mely tárgy szintén kiválóan szorittatni határoztatok, tartott két r. t. előadást, melynek végeztével e tárgy menete és módszerének főbb szabályai határoztattak meg, s Útmutatásul Szabóky fejszámtana fogadtatott el. A 12. ülésben a történelem, födrajz, természettan és természetrajzból történtek módszertani előadások, s azok előadási modora és módszerének szabályai állapíttattak meg. A 13. ülésben egyházmegyei tanfelügyelő és iskolaszéki elnök, főt. Tárkányi Béla kanonok ur, a félévi vizsgák eredményét s az ott tett tapasztalatokat tudatá a „kör“-rel, örömét s megelégedését fejezvén ki, a körülmények és hátráltató okok daczára, a tanonezok haladása fölött, különösen kiemelvén azon egyöntetűséget a tárgyak menete és előadásában,melyet tapasztalnia alkalma volt, s melyet leginkább az egylet működésének tulajdonit. Buzditá a tanítókat egyetértés és kitartásra. Egyúttal a helyi körülményeket tanulmányozva, e két kérdés beható megfejtését ajánlja a „kör“-nek : 1. Miként lehetne a téli idényben lehetőleg annyit tenni, hogy a tavaszi munka miatt elmaradt tanonezok egy bevégzett egészet vigyenek ki magukkal? 2. Hogyan eszközölhető a külvárosi iskolás tanonezoknak az egyszerű és müénekbeni tanítása? Az első kérdés tárgyalását, — miután ez az iskolai év végeztével is elég korai, elhalasztó a „kör;“ a másikat a jövő ülés tanács- kozmányi tárgyául ttizé ki. A 14. ülésben egy rendes tag az egyszerű és műének tanításáról tartott értekezést, bemutatván az egyházi énekek és világi dalok egy kis gyűjteményét, mely fokozatosan a gyermekek hangterjedelmének figyelembevételével lévén összeállítva, használatul elfogadtatott, s mindenki által megtartatni határoztatok. A müénekbeni gyakorlást úgy véli elérhetőnek a „kör,“ ha a legjobb hangú és hallású gyermekek minden külvárosi iskolából kiválogattalak, s egy helyen együttesen gyakoroltatnak. A 15. ülésben egyházmegyei tanfelügyelő és iskolaszéki elnök főt. Tárkányi Béla kanonok ur jelenti, miszerint az iskolaszék a vasárnapi iskolát fölállítását a külvárosokban is elrendelte; mit a kör tudomásul vesz, s a tanóra idejét minden vasár- és ünnepnapon reggeli 10—12 óráig határozza. Ez alkalommal elnök ö nagysága örömmel olvasta föl nagyságos Vavrik Béla kir. tanfelügyelő ur levelét, melyben nevezett tanfelügyelő ur kiemelve azon sikert, melyet a kath. felekezeti iskolákban az első félévi vizsgákon tapasztalt, a tanítóknak elismerést, a tanonezok részére egy csomag tanszert: irkát, papírt, palatáblát, tollat, tolltartót stb. jutalmul küld. Mi kedves tudomásul vétetvén, határoztatott, hogy t. Posner Károly ur e nemes tette, — mint ki e tanszereket a magy. kir. közoktatási miniszter ur rendelkezésére bocsátó, — jegyzőkönyvbe vezettessék. A 16. ülésben a nyert tanszerek elosztása eszközöltetett, és pedig úgy, hogy minden külvárosi iskolás részesült jutalomban, a belvárosiak közül a szegények. A 17. 18. ülésben a testgyakorlatról tartott értekezést egy rendes tag, bemutatván egy általa több ily nemű könyvek és lapokból összeállított munkácskát, mely helyesnek találtatván, általános használatul elfogadtatott. A 19. 20. ülésben két igazgató-tanitó választatott, egy a belvárosi, egy a külvárosi iskolák részire, s azok hatásköre s jogai állapíttattak meg. A 21. 22. ülésben az „országos tanitógyülés“eni megjelenés — (megjelenik 13 r. t.) határoztatott el, s az ott teendő inditványok megállapittattak. Párizsa János, első jegyző és kath. hitfelekezeti tanító. Az „egri önsegélyző egylet" alapszabályainak vázlata. Ezen egylet czélja: tagjainak, s a mennyiben a pénztár helyzete engedné, másoknak is kölcsönöket adni. A tagok választási joggal bírnak, kölcsönre és osztalékra igényt tarthatnak. Ellenben kötelesek fölvétel alkalmával 3 fi t dijt a tartalékalap javára lefizetni a havi illetékeket pontosan befizetni, az egylet által fölvett idegen tőkék visszafizetéséért, törzsbetéteik és havi részletfizetéseik kétszeres összege erejéig egyetemleges kötelezettséget vállalni. Az üzleti töke képeztetik : 1) a tagok törzsbetéteiből, 2) a fölveendő tőkékből, 3) betéti péuzekböl, 4) a tagok által minden egyes törzsbetét után havonkint befizetendő 50 krnyi részletfizetésből. — Egy törzsbetét 3 o. é. forintból áll, mely összeg a közgyűlés által meghatározott időben egyszerre fizetendő. — A betéti könyvecskék a választmány bejegyezésével másra is átruházhatók. Minden tag törzsbetéti könyvecskét kap, melybe a törzsbetétek száma, az ezekre havonként teljesített fizetések és az osztalék bejegyeztetik. A havi részletfizetések legfölebb minden hó 8-ig teljesitendők, szabadságában áll azonbau minden t agnak, a hátralevő betét részleteket egyszerre vagy több hónapra előre befizetni. — A ki fizetési kötelezettségét minden hó 8-ig bezárólag nem teljesiti, törzsbetétenként 10 krajezárnyi büntetetés alá esik, mely fizetés,ha a második 8-ig sem teljesittetnék, inegkettöztetik, a harmadik hónapban pedig 30 krajezárra emeltetik. Oly tag, ki három hónapon át marad hátralékban, az egyletből kizáratik, és az általa befizetett törzsbetétre igényt nem tarthat. Idegen tőkéknél a kamatláb, úgy a fölmondási idő esetenként a választmány által állnpittatik meg. — Elvül szolgál mindazáltal, •jí íjí
