Eger - hetilap, 1870

1870-06-23 / 25. szám

197

Tövényjavaslat a köztörvényhatóságok rendezéséről.

I-sö FEJEZET.

A törvényhatósági hatáskörről.

I. §. A vármegyék, székely székek, Jász-Kun-, Hajdú- és nagy- kikindai kerület, Kővár, Fogaras és Naszód vidéke, a szepesi XVI város kerülete, és a szabad királyi városok, mint önálló törvényhatóságok, jövőre is gyakorolni fogják a törvény koriárai között:

a) az önkormányzat,

b) a vitatkozás, kérelmezés, felírás, levelezés jogát, és

c) az állami közigazgatás közvetítését.

2) §. Önkormányzati jogánál fogva a törvényhatóság, elintézés alá eső saját beliigyeiben önállólag intézkedik, határoz és szabályrendeleteket (statútumokat) alkot; határozatait és szabályrendeleteit saját közegei által hajtja végre; tisztviselőit választja ; az önkormányzat és közigazgatás költségeit megállapítja, s a fedezetről gondoskodik ; a kormánynyal közvetlen érintkezik.

3. §. Határozat, mely :

a) a költségvetés megállapítására,

b) ingatlan vagyon elidegenítésére, vagy ingatlan vagyon szerzésére,

c) kölcsönvételekre,

d) terhes szerződések kötésére vagy fölbontására,

e) közmüvek emelésére,

f) uj hivatalok rendszeresítésére, vagy a főnállók megszüntetésére vonatkozik, és általában minden határozat, melyre nézve a törvény felsőbb megerősítést rendel: csak miniszteri jóváhagyás után hajtat batik végre.

4. §. Magánfelek, a törvényhatóság sérelmes határozatai ellen a kézbesítéstől, illetőleg a kihirdetéstől 15 nap alatt az illető miniszterhez folyamodhatnak.

A folyamodvány az alispánnak, illetőleg a polgármesternek adandó be, ki azt 8 nap alatt fölterjeszteni köteles.

Azt, hogy a határozat csak birtokon kivlil fölebbezhetö, magában a határozatban világosan ki kell fejezni. E záradék hiányában a határozat birtokon belől fölebbezhetö.

5. §. Szabályrendeleteket a törvényhatóság csak önkormányzati hatáskörének korlátái között alkothat. A szabályrendeletek a törvénynyel s a kormány hatályban levő szabályrendeleteivel nem ellenkezhetnek, a községek (faluk, mezővárosok) önkormányzati jogait nem sérthetik, és csak szabályszerű kihirdetés után (6. §) hajtathatnak végre.

6. §. A szabályrendelet, ha csupán helyi érdekli: a törvényhatóság területén, ha közérdekű : az egész országban kihirdetendő.

7. §. Sérelmes szabályrendeletek ellen az érdeklettek a kihirdetéstől 30 nap alatt az il'etö miniszterhez folyamodhatnak.

A miniszter a törvényhatóság meghallgatása után végérvér nyesen határoz.

8. §. A törvényhatóságoknak az árva- és gyámügyekben gyakorlott gyámhatósága egész teljességben visszaállittatik.

9. §. Árva- és gyámhatóságát, a törvényhatóság egy állandó központi árvaszék által gyakorolja, mely áll a tiszti ügyészből mint elnökből, a számvevőből, két ülnökből és a szavazattal nem bíró közgyámból. Érvényes határozathozatalra az elnökkel együtt 3 tag jeleuléte kívántatik.

Az árva- és gyámügyek fölebbvátéli hatósága a belügyminisztérium.

ló. §. Az nrvaligyek ellátására s az árvapénzek kezelésére nézve az egyes törvényhatóságokban divatozó gyakorlat, az árvaügy országos és végleges rendezéséig ideiglenesen föntartatik.

II. §. Addig, mig a törvényhozás a törvényhatósági költségek fedezésének és b,.sz< désének módját külön törvény által végleg szabályozza: a házi-adó az egyenes (föld-, ház-, jövedelem-, személyes kereseti) államadó után százalékokban vettetik ki, s az államadóval együtt szedetik be. Az adóhivatal a tényleg befolyt adóból azon arányban szolgáltatja ki a házi-adót a törvényhatóságnak, a mely arányban a törvényhatóság házi-adója áll a törvényhatóság egyenes államadójához.

12. §. A rendezett tanácsú városok csak a központi költségekhez járulnak. E körülménynél fogva azon törvényhatóságokban, a melyekben rendezett tanácsú városok vannak, a törvényhatóság központi költségei a járásiaktól elkülönítve állapíttatnak meg s vettetnek ki.

13. §. A szabad királyi városok közvetett áliamadókra is vethetnek községi pótadót, a városban s annak területén illetékeket,

helypénzeket, vámokat szedhetnek, s az állam által igénybe nem vett uj adókat hozhatnak be.

E jog nyak or Iá-ára a kormány engedélye szükséges, mely azt — a mennyiben az állam jövedelmeinek csökkenése, s az ipar és kereskedelem érdekeinek veszélyeztetése nélkül eszközölhető — a helyi viszonyokhoz képest a város indokolt fölterjesztésére megadhatja.

14. §. A törvényhatóság a jövő évi költségvetést az őszi, a zárszámadást a tavaszi közgyűlésen vizsgálja, illetőleg állapi»ja meg.

Az előirányzat, a zárszámadá s, s az állandó választmány (43. §.) véleniényes jelentése a közgyűlés előtt 15 nappal közszemlére kitétetik, s azonfelül a bizottsági tago k között kiosztatik.

Egyes adózók a költségvetésr e és zárszámadásra észrevételeket tehetnek, s azokat a közgyűlés előtt 5 nappal az állandó választmánynak beadhatják.

A választmány a beadott észrevételeket tárgyalni, s vélemé- nyes jelentés mellett a közgyűlésnek bemutatni köteles.

15. §. A törvényhatóságok az önkormányzatból folyó ügyeken fölül országos és közérdekű ügyekkel is foglalkozhatnak, azokat közgyűléseiken megvitathatják ; megállapodásaikat kifejezhetik, egymással és a kormánynyal közölhetik, s kérvény alakjában a kép- viselöházhoz fö terjeszthetik.

Az országgyűlésnek és egyes tagjainak törvényhozói eljárását azonban soha sem tehetik a törvényhatóságok közgyűlési vita s megállapodás tárgyává, de egyes törvényeknek a gyakorlat által kimutatott hiányait kijelölhetik.

16. §. A törvényt és a kormánynak a törvényhatósághoz intézett rendeletéit a törvényhatóság területén a törvényhatóság hajtja végre saját közegei által.

Mennyiben van ez általános szabály alól kivételnek helye: a törvény határozza meg.

17. §. A törvényhatóság, jelen törvény korlátái között fölirhat egyes kormányrendelet ellen a végrehajtás előtt, ha törvénybe ütközőnek, vagy a helyi viszonyok miatt czélszerütlennek tartja azt. De ha a miniszter a fölhozott indokok ellenére a végrehajtást követeli, vagy a törvényhatóságot hozott határozatának foganatosításától másodízben tiltja el : a kormányrendelet azonnal és föltétlenül teljesítendő és végrehajtandó (58. §. e) pont). Az ilyen, valamint a szabadságos és tartalékos katonák berendelését és valamely, az állam veszéiyezett érdekei miatt halaszthatlau rendőri intézkedést tárgyazó kormányrendelet csak a végrehajtás után, és csak annyiban szolgálhat közgyűlési vit t és határozat tárgyául, a mennyiben a törvényhatóság a kormány eljárását netán sérelmesnek találván, a képviselőháznál keresne orvoslást.

18. §. Kivétetnek a föltétien végrehajtás általános szabálya alól az országgyűlés által meg nem szavazott adó tényleges behajtására, vagy meg nem ajánlott ujonezok tényleges kiállítására vonatkozó rendeletek.

Az előmunkálatok azonban, ha a kormány követeli, azonnal teljesitendők.

Il ik FEJEZET.

A törvényhatósági bizottságról.

19. §. A törvényhatóság egyetemét a bizottság képviselői, s a mennyiben a törvény kivételesen másként nem intézkedik, a hatósági jogokat a törvényhatóság nevében a bizottság gyakorolni.

20. §. A bizottság áll fele részben a legtöbb egyenes áliamadöt fizető honpolgárokból, hason fele részben a választó-közönség vá- lasztottaiből.

21. §. A bizottsági tagok számát a törvényhatóság lakosainak száma szabályozza, t. i. vármegyékben, székekben, kerületekben és vidékekben minden 500, szabad királyi városokban minden 250 lakos után egy bizottsági tag száiuittatik.

A bizottság választott és nem-választott tagjainak összes száma azonban szabad kiiályi városokban 48-nál kevesebb és 400-náltöbb, más törvényhatóságokban 120-nál kevesebb és 600-nál több sehol sem lehet.

22. §. A legtöbb adót fizetők névjegyzékét az adóhivatalok hivatalos kimutatásai alapján, minden év végével, a törvényhatóság állandó igazolási választmánya állítja össze, illetőleg igazítja ki.

Az igazolási választmány áll a közgyűlés által választott 5, s a főispán (főkirálybiró stb.) által a bizottsági tagok közül kijelölt 3 tagból.

Elnöke a főispán (főkirálybiró stb.) akadályozása esetében az