Eger - hetilap, 1870
1870-06-23 / 25. szám
198 alispán, illetőleg polgármester; toll vivője és előadója a törvényhatóság jegyzője Érvényes határozat-hozatalra az elnökkel 5 tag jelenléte szükséges. A választmány a kitűzött és kihirdetett napokon nyilvánosan tartja üléseit, s a megállapított névjegyzéket, indokolt jelentés kíséretében, a közgyűlésnek megerősítés végett bemutatja. 23. §. A sorrend megállapításánál csak a törvényhatóság területén fekvő ingatlan vagyon, a törvényhatóság területén élvezett jövedelem egyenes államadója, és a személyes kereseti adó vétetik számításba ; továbbá a tudorok, az állami, felekezeti, községi és magán-tanintézetek tanárai, a tudományos-társulatok tagjai, a íolyóirat- és lapszerkesztők, a lelkészek, az ügyvédek, az okleveles orvosok, mérnökök, gyógyszerészek és az ipar-és kereskedelmi kamarák tagjainak egyenes államadója kétszeresen számittatik. Az, a ki 5 év óta az országban lakik, folytonosan adót tizet, s más államnak nem alattvalója, a sorrend megállapításánál, a törvényhozás tüzetes intézkedéséig, honpolgárnak tekintendő. 24. §. Azok, a kik a 23. §. kedvezményét igénybe venni kívánják, az ülések tartama alatt az igazoló választmány előtt szóval vagy írásban jelentkezni, és jogosultságukat igazolni kötelesek. A ki nem jelentkezett, vagy jogosultságát igazolni nem tudja, az adó kétszeres beszámításának kedvezményétől azon egy alkalomra elesik. 25. §. A bizottsági tagok választása vármegyékben, székekben, kerületekben és azon szabad királyi városokban, a melyekben a választók száma a 600-at meghaladja, választókerületenként eszközöltetik. A választókerületeket az egymáshoz tartozó községek, illetőleg utczák, s a választási főhely kijelölésével, a törvényhatóság maga alakítja meg. Egy-egy választókerületben 200 választónál kevesebb, és 600 választónál több nem lehet. Olyan mezőváros vagy falu, melyben legalább 200 választó lakik, külön választókerületet képez. Ha a választók száma a 600-at meghaladja: a község 200—600 választóból alválasztókerületet alkot. 26. §. Minden választókerület, és alkerület lehetőleg páros számban, csak annyi bizottsági tagot választ, a mennyi a bizottságnak választás alá eső tagjaiból a kerület vagy alkerület választóinak a törvényhatóság összes választóihoz viszonyított aránya szerint a kerületre vagy alkerületre esik. 27. §. Választható a törvényhatóság mindazon lakosa, a ki országgyűlési képviselőválasztásra jogosítva van ; sz. k. városokban azonban csak azon választó választathatik meg bizottsági tagnak, a ki írni és olvasni tud. Az egyes választókerület választóit külön-kíilön, betűrendben a közgyűlés által kiküldött választmány állítja össze, az országos képviselők választására jogosultak az évi névjegyzékéből. 28. §. A bizottság választás alá eső tagjai hat évre választatnak. A legelső alkalommal megválasztottak közül azonban, az első három év leteltével, minden egyes választókerületre és alkerületre nézve külön-külön eszközlött sorshúzás utján, minden második tag kilép. Jövőre minden három év leteltével azok lépnek ki, a kik a szabályszerű 6 évet már kitöltötték. A sorshúzást a közgyűlésen az elnök eszközli. A kilépett tagok újra választhatók. 29. §. Az, a ki elveszti időközben tagsági képességét, megszűnik tagja lenui a bizottságnak, helye pedig, valamint az időközben elhunyt és leköszönt tagok helyei is, az általános választások alkalmával töltetnek be azon kerület vagy alkerület által, a mely által megválasztattak. 30. §. A bizottság választás alá eső tagjainak megválasztása csak a legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeállítása, illetőleg kiigazítása (22. §.) után történhetik. A választást napját a közgyűlés tűzi ki. Az alispán, illetőleg polgármester az igazolt tagok névsorát tájékozás végett közzétenni, s egyszersmind a választás napját kellő időben kihirdetni köteles. 31. §. Ha olyan választaiik meg, a ki mint egyik legtöbb adót fizető, már tagja a bizottságnak, választott tagsági minőségét megtartja, és helye a sorrendbe következő legtöbb adót fizető által pótoltatik. 32. §. Az, a ki több helyen választatott meg, azon kerületet fogja képviselni, melyet a főispánhoz (főkirálybiró stb.) intézett nyilatkozata szerint képviselni kíván. 33. §. A választás a szavazók nevének és lakhelyének nyilvános följegyzése mellett, személyesen beadott szavazat-lapok által történik. Ha a szavazat-lap több nevet tartalmaz, mint a hány bizottsági tagot a kerület választani jogosítva van, az utóbbi Írott Devek számba nem vétetnek. Ha többen egyenlő szavazatot nyertek, a tölött, hogy melyik legyen bizottsági tag, a választási elnök által kihúzott sors dönt. 34. §. A választást, a helyi viszonyokhoz képest, egy vagy több kerületben a közgyűlés e czélra megválasztott küldötte vezeti. A választók a választás megnyitásakor a küldött mellé 4 bizalmi férfiút jelölnek ki maguk közül. Ha e joggal élni nem akarnak, a bizalmi férfiakat a küldött nevezi ki. A választásnál az érdekelt község bírái és jegyzői, illetőleg a hatósági közegek hivatalból jelenlenui s a szavazók azonosságára tölügyelni kötelesek. 35. §. A választás egy és ugyanazon kerületben, illetőleg al- kerületben egy napnál tovább nem tarthat. Kezdődik reggel 8 órakor, és végződik esti 6 órakor. E határidőn túl szavazatot elfogadni nem szabad. A választások szabad királyi városokban 3, más törvényhatóságokban 8 nap alatt valamennyi kerületre nézve befejezendök. 36. §. A legtöbb szavazatot nyertek névsora nyilvánosan állit- tatik össze. Ha az összeszámítás féibeszakittatik, vagy egy napról a másikra tétetik át, a jegyzőkönyv és a beadott szavazatlapok a sza- vazatszedési szekrény be záratnak, melyet a küldött, 2 bizalmi férfiú s a községek elöljárói lepecsételnek. A választás eredményét a küldött azonnal kihirdeti, s a szavazat-lapok és jegyzőkönyv bemutatása mellett, eljárásáról a törvényhatóságnak jelentést tesz. 37. §. A választási eljárásra Vonatkozó panaszok, vagy a megválasztott tag választhatási képessége ellen tett észrevételek a választástól számított 15 nap alatt az igazoló választmányhoz (22. §.) nyújtandók be. 38. §. Az igazoló választmány határozatai sjabályszerüleg kéz- besittetnek, s a kézbesítéstől 15 nap alatt a belügyminiszterhez fe- lebbezhetök, ki a vitás kérdésekben végérvényesen dönt. A megsemmisített választások helyett az újraválasztást a közgyűlés rendeli el. 39. §. Ha a választás valamennyi választó-kerületben végbements a választás alá eső bizottsági tagok 3/4-de igazolva van, a főispán (főkirálybiró stb.) közgyűlést hirdet, s a közgyűlésen a megyei bizottságot alakultunk jelenti ki. 40. §. A küldött, a bizalmi férfiak, a községi elöljárók s jegyzők, s általában a szavazók a törvény különös oltalma alatt állanak. A személyes biztonság tekintetében ugyanazon rendszabályok alkalmazhatók, melyek az országos képviselőválasztásoknál alkalmaztatnak; s az elkövetett vétségek a választási törvény szabványai szerint toroltatnak meg. Ill ik FEJEZET. A közgyűlésekről. 41. §. A közgyűlés elnöke a főispán, (főkirálybiró stb.), akadályozása esetében az alispán, illetőleg polgármester. 42. §. Minden tavaszszal a múlt évi számadások megvizsgálása, és minden őszszel a jövő évi költségvetés megállapítása végett közgyűlést kell tartani. Ha a főispán (főkirálybiró stb.), a bizottság, vagy a főispán akadályoztatása esetében az alispán, illetőleg polgármester szükségesnek látja, annyiszor tartathatik közgyűlés, a hányszor a körülmények igénylik. Az alispán, illetőleg polgármester a közgyűlés határnapját s a fölveendő tárgyakat legalább 8 nappal, illetőleg 24 órával a gyűlés előtt szabályszerüleg kihirdetni köteles. 43. §. A közgyűlés hatásköréhez a következő ügyek tartoznak : a) szabályrendeletek alkotása; b) a közigazgatási és választókerületek alakítása ; c) a megyei közlekedési vonalak, közmüvek, építkezések s a közmunka fölötti intézkedés; d) kölcsönvételek; e) ingatlan vagyon elidegenítése vagy szerzése;
