Eger - hetilap, 1870
1870-01-20 / 3. szám
Vili. évi folyam. 3. szám Január 20-án 1870. Előfizetési du: }..$.» ész evre . v-lévre •v t-pyedévre . £jry hóuaprn v-cyes s/im . 5 t*t kr. 2 ft 511 kr. I ft :m kl. — 45 kr.- 12 kr. EGER Hirdetéseifért minden hasáljzotl petit sorht ly útin 4, bélyegadd fejét en minden hirdetettül 30, nyilttérben agy petit sorhelyért 8 ki rizottetik. Politikai s vegyes lartalmii hetilap, megjelenik minden esi)(önökön. Eladó-hivatal: a lyceumi nyomda, k lAlizHéseket eilOKad ■' a s z e r k « .v zt, ö * é y (Széchenyi -iticsa 26. nz.) — Jeninek G. könyv kereskedés * minden kir. poxtahwatoJ. — Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő: egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. Visszatekintés közviszonyaink 1869-ik évi fejlődésére. 1. A rómaiak január hó első napján a két arczczal jövő és múltba c ;intö Janus istenük körül csoportosultak, áldozatokkal halmozák el, s zöld babérágakkal disziték föl azt, és közéletük minden irányú haladásának megtestesített jelképéül tekínték. Minden változás, minden átalakulás, akár hadászati, akár gazdasági, szellemmüvelödési, vallási, közlekedési téren állott is be, őbenne birá igazoló szellemét, kiben a v á 11 o z á s természeti törvénye volt a szobrász által érzé- feitve. Minekünk is van oltárunk, — bár nem dicsekedhetünk a képzelem és emelkedettség azon ellenállhatlan belső erejével, mely nem nynghatik, mig eszméi hordozójává a márványt nem tévé, költészet és 8/.ellemvilágát papír helyett köre nem vésé — s ez oltáron áll képzeletünkben a visszaemlékezés szelid arczával, lecsöndesitve a szenvedélyeket azon pillanatokban , midőn a mult öszképét tárja elénk. — E szellemkép körül gyűlünk mi össze az év első napjaiban ; mulluuk kegyelete és jövőnk kifejlődésének reménye képezi azon szent kapcsot, mely a jelen férfiaiban, — elsimítva a netán kifejlett idegenkedést — egy nagy nemzeti egész tagjaiként gyűjt egybe minden honfit, elnémul egy perezre a pártönzés, s az annyira szükséges nemzeti közérzület jut diadalra ! Mi lázas pezsgés uralgott most egy éve e nemzeten! Mint két tábor tagjai vonultak el a honfiak egymás mellett, készülve azon nagy végharezra — a választásokra — melyben el kellett azon életkérdésnek dőlnie, hogy a magyar nemzet szövetségi avagy nemzetközi függetlenséget ohajt-e államjogi épülete alapkövéül? Ghyczy igazságosság szellemétől áthatott komáromi uj évi beszéde s Kossuth két levele képezik e mozgalom fénypontjait. Ész, lelkesiiltség szólaltak ezekben meg a nemzetközi függetlenség eszméje mellett, mi ébresztöleg hatott a közjogi alap védőire, kik szintén az ész, lelkesült remény, államférfiul meggyőződés sugalta érvek egész sorával elegyültek az óriás harcz tömkelegébe, a szövetségi függetlenség zászlója alatt. „Közéig az idő, — igy tüze ki a küzdelem ezéiját Kossuth második levelében,— midőn a nemzet hivatva lesz kiuyilatkoztatni, vájjon helyesli-e a; múlt országgyűlés által létrehozott uj állífmjogot, helyreállítva találja-e általa az alkotmányt, megóva a nemzeti önállást s kielégítve a jogos várakozást, melyből az 1861-ki jeles f'öli- iratok alapján volt képviselőinek választásánál kiindult volt.“ S a magyarok Istene — kihez Kossuth végkönyörgését intézé, meg is hallgatá ezt — mert rábocsátá a tiszta hazafiság viiág-su- gárát e sokat hányatott nemzetre, mely kibontakozva minden aprólékos ingerek befolyása alul, és egyedül a közös haza fönmaradásá- nak magas tekintete által vezéreltetve a nagy polgári kötelességnél, melynek teljesítésére hivatva volt, — az idézett kérdésekre 252 szavazattal 130 ellenében helyeslöleg felelt. Erezte a nemzet azon koreszme lehelletét, mely minden iráuyú szövetkezések által mind összébb húzza azon szövedéket, melyet a franczia forradalmi világeszmék alkottak az emberiség democraticus egyesítésére, s nem akart a szövetségi alaptörvények fölött nemzeti referendum alkalmával ellentétbe helyezkedni a szövetkezés eszméjével, melyet pedig egész Európa helyesel, annál is inkább, mert egész Európában övolt az első, ki teljesen különböző nemzetek közt a szentkoronakíiljelvéuye alattfölbonthatlan állam-szövetséget alkotn s ezredéves létében föntartani tudott, s igy egész múltját tag volna meg, ha a nemzetközi függetlenség mellett — mi viszonyaink közt egy az elkülönüléssel, — nyilatkozik. A nemzeti szavazat, mig egyrészt a közjogi alap szentesítése által rendithetlenné tévé a talajt, melyre a belátalakulás áldásos müvét fölállitandja a jelen törvényhozás; addig másrészt uj lendületet adott e közjogi mtt magyar korona szövetségi részének teljes befejezésére. A magyar közösügyi bizottság parlamenti munkabeszüntetés (strike) által kierőszakolta a határőrvidék elvileg teljes, kivitelben pedig fokozatos polgáriasitását, hódolva kívánalmai és eljárási irányiatokban a helyzet-ismeret folytán sokkal illetékesebb horvát képviselők óhajainak. — E körülményhez járult a királyi pár tavasz végén tett horvátországi körútja, s a határörvidéki erdők melletti köztörvényhozási föllépés. Mind oly előzmények, m elyek a horv át- gyar testvérlilés sikerültének biztos zálogául szolgáltak. Keményeinkben, melyek a lovagias horvát nemzet nagy múltja és ezredéves szövetséghüségében birták szilárd alapjukat, örömmel mondhatjuk ma, — hogy nem csalatkoztunk; sept. 4-ke nagy és fényes nap leend örökké a m. koronaországok történetében, mert ekkor fogadá el a horvát, magyar testvére békejobbját, s irá be a számára fönhagyott fehér lapra a horvát-magyar egyezményt. Van-e magasztosabb pillanat a világiörténctben, mint mikor nemzetek ö- lelkeznek ? Ez születésnapja egyszersmind a hor.-szlav.-dalmát kormányzat autonom alakulásának is, melyet a polgári bán beiktatása tett történeti nevezetességűvé. Még most is hallani véljük a bán beiktatási beszéde azon ünnepélyes szavait, melyekkel fogadalmat tett a horvát nemzet előtt, hogy akaratához hiven, tántorithatlanul meg- tartandja az államszövetségi egyezményeket; igyekezni fog ezek alapján hazája szükebb alkotmányos épületének kiépítésére, s főleg nemzete közgazdászat! haladását minden erejéből előmozditandja; mélyen emlékünkbe vésődtek végszavai is, melyekben azon örvendetes körülményt hangsúlyozd, hogy a 68-iki törvények által a minden nemzeti erőt bénító ideiglenek megszűntek, szabad és szilárd tért engedve a horvát nemzet szellemi és anyagi ereje kifejtésére. A horvát-magyar egyetértés napját csak még egy — meg vagyunk győződve, hogy csak egy átvonuló-felhö akadályozza fénye teljes kifejtésében s ez : a Fiume város, kikötő és kerület autonómiája , és törvényhozási, valamint kormányzati viszonyai rendezésére tett eddigi lépések részbeni sikertelensége; reméljük azonban, hogy e felieg eltávolításában a horvát nemzet lesz a kezdeményező, engedve abban, miben a magyar — nemzed becsülete sértése nélkül nem engedhet. Ha közjogilag lehető volna is, lemondani igényeinkről, úgy nincs meg az erkölcsi lehetőség. — Vegyék fontolóra horvát testvéreink a Fiume részéről oly sokszor és meginditólag nyilatkozott magyar rokonszenvet, s gondolkozzanak egy kissé a fölött, vájjon lehetséges-e, nemes eljárás volna-e politikai szempontokból egy ily kerület közönsége ügyét elejteni ? A feleletet lovagias szellemük adandja meg, mely sohasem követelhet mástól olyat, mire maga semmi szin alatt rá nem állana; addig is, mig e jobb irány ju- tand diadalra, csak békés kitartásra serkentjük fiumei honfitársainkat, ismételve,mit Halász, a természettudósok gyűlése alelnöke is mondott, hogy : még jöni fog, még jöni kell egy jobb kornak, mely után annyi fiumei és magyar polgár küld buzgó fohászt. A fiúméin kívül még csak Dalmatia visszacsatolásának kérdése elintézetlen a magyar közjog terén. Erre két előmunkálat szükséges: az első. hogy a károlyvárosi végvidék (likka, ottoceán, onolin és szluin ezredek) polgáriasitása által azon m. korocaországgal a rajzi kapocs helyreálljon; a második, hogy közgazdasági téren
