Eger - hetilap, 1870

1870-01-20 / 3. szám

Vili. évi folyam. 3. szám Január 20-án 1870. Előfizetési du: }..$.» ész evre . v-lévre •v t-pyedévre . £jry hóuaprn v-cyes s/im . 5 t*t kr. 2 ft 511 kr. I ft :m kl. — 45 kr.- 12 kr. EGER Hirdetéseifért minden hasáljzotl petit sorht ly útin 4, bélyegadd fejét en minden hirdetettül 30, nyilttérben agy petit sorhelyért 8 ki rizottetik. Politikai s vegyes lartalmii hetilap, megjelenik minden esi)(önökön. Eladó-hivatal: a lyceumi nyomda, k lAlizHéseket eilOKad ■' a s z e r k « .v zt, ö * é y (Széchenyi -iticsa 26. nz.) — Jeninek G. könyv kereskedés * minden kir. poxtahwatoJ. — Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő: egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. Visszatekintés közviszonyaink 1869-ik évi fejlődésére. 1. A rómaiak január hó első napján a két arczczal jövő és múltba c ;intö Janus istenük körül csoportosultak, áldozatokkal halmozák el, s zöld babérágakkal disziték föl azt, és közéletük minden irányú haladásának megtestesített jelképéül tekínték. Minden változás, min­den átalakulás, akár hadászati, akár gazdasági, szellemmüvelödési, vallási, közlekedési téren állott is be, őbenne birá igazoló szellemét, kiben a v á 11 o z á s természeti törvénye volt a szobrász által érzé- feitve. Minekünk is van oltárunk, — bár nem dicsekedhetünk a kép­zelem és emelkedettség azon ellenállhatlan belső erejével, mely nem nynghatik, mig eszméi hordozójává a márványt nem tévé, költészet és 8/.ellemvilágát papír helyett köre nem vésé — s ez oltáron áll képzeletünkben a visszaemlékezés szelid arczával, lecsöndesitve a szenvedélyeket azon pillanatokban , midőn a mult öszképét tárja elénk. — E szellemkép körül gyűlünk mi össze az év első napjaiban ; mulluuk kegyelete és jövőnk kifejlődésének reménye képezi azon szent kapcsot, mely a jelen férfiaiban, — elsimítva a netán kifejlett idegenkedést — egy nagy nemzeti egész tagjaiként gyűjt egybe minden honfit, elnémul egy perezre a pártönzés, s az annyira szük­séges nemzeti közérzület jut diadalra ! Mi lázas pezsgés uralgott most egy éve e nemzeten! Mint két tábor tagjai vonultak el a honfiak egymás mellett, készülve azon nagy végharezra — a választásokra — melyben el kellett azon életkérdés­nek dőlnie, hogy a magyar nemzet szövetségi avagy nemzet­közi függetlenséget ohajt-e államjogi épülete alapkövéül? Ghyczy igazságosság szellemétől áthatott komáromi uj évi be­széde s Kossuth két levele képezik e mozgalom fénypontjait. Ész, lelkesiiltség szólaltak ezekben meg a nemzetközi függetlenség esz­méje mellett, mi ébresztöleg hatott a közjogi alap védőire, kik szin­tén az ész, lelkesült remény, államférfiul meggyőződés sugalta érvek egész sorával elegyültek az óriás harcz tömkelegébe, a szövetségi függetlenség zászlója alatt. „Közéig az idő, — igy tüze ki a küzdelem ezéiját Kossuth má­sodik levelében,— midőn a nemzet hivatva lesz kiuyilatkoztatni, váj­jon helyesli-e a; múlt országgyűlés által létrehozott uj állífmjogot, helyreállítva találja-e általa az alkotmányt, megóva a nemzeti ön­állást s kielégítve a jogos várakozást, melyből az 1861-ki jeles f'öli- iratok alapján volt képviselőinek választásánál kiindult volt.“ S a magyarok Istene — kihez Kossuth végkönyörgését intézé, meg is hallgatá ezt — mert rábocsátá a tiszta hazafiság viiág-su- gárát e sokat hányatott nemzetre, mely kibontakozva minden apró­lékos ingerek befolyása alul, és egyedül a közös haza fönmaradásá- nak magas tekintete által vezéreltetve a nagy polgári kötelességnél, melynek teljesítésére hivatva volt, — az idézett kérdésekre 252 szavazattal 130 ellenében helyeslöleg felelt. Erezte a nemzet azon koreszme lehelletét, mely minden iráuyú szövetkezések által mind összébb húzza azon szövedéket, melyet a franczia forradalmi világeszmék alkottak az emberiség democraticus egyesítésére, s nem akart a szövetségi alaptörvények fölött nemzeti referendum alkalmával ellentétbe helyezkedni a szövetkezés eszméjé­vel, melyet pedig egész Európa helyesel, annál is inkább, mert egész Európában övolt az első, ki teljesen különböző nemzetek közt a szentkoronakíiljelvéuye alattfölbonthatlan állam-szövetséget alkotn s ezredéves létében föntartani tudott, s igy egész múltját tag volna meg, ha a nemzetközi függetlenség mellett — mi vi­szonyaink közt egy az elkülönüléssel, — nyilatkozik. A nemzeti szavazat, mig egyrészt a közjogi alap szentesítése által rendithetlenné tévé a talajt, melyre a belátalakulás áldásos müvét fölállitandja a jelen törvényhozás; addig másrészt uj lendüle­tet adott e közjogi mtt magyar korona szövetségi részének teljes be­fejezésére. A magyar közösügyi bizottság parlamenti munkabeszüntetés (strike) által kierőszakolta a határőrvidék elvileg teljes, kivitelben pedig fokozatos polgáriasitását, hódolva kívánalmai és eljárási irány­iatokban a helyzet-ismeret folytán sokkal illetékesebb horvát képvi­selők óhajainak. — E körülményhez járult a királyi pár tavasz vé­gén tett horvátországi körútja, s a határörvidéki erdők melletti köz­törvényhozási föllépés. Mind oly előzmények, m elyek a horv át- gyar testvérlilés sikerültének biztos zálogául szolgáltak. Keményeinkben, melyek a lovagias horvát nemzet nagy múltja és ezredéves szövetséghüségében birták szilárd alapjukat, örömmel mondhatjuk ma, — hogy nem csalatkoztunk; sept. 4-ke nagy és fé­nyes nap leend örökké a m. koronaországok történetében, mert ek­kor fogadá el a horvát, magyar testvére békejobbját, s irá be a szá­mára fönhagyott fehér lapra a horvát-magyar egyezményt. Van-e magasztosabb pillanat a világiörténctben, mint mikor nemzetek ö- lelkeznek ? Ez születésnapja egyszersmind a hor.-szlav.-dalmát kor­mányzat autonom alakulásának is, melyet a polgári bán beiktatása tett történeti nevezetességűvé. Még most is hallani véljük a bán be­iktatási beszéde azon ünnepélyes szavait, melyekkel fogadalmat tett a horvát nemzet előtt, hogy akaratához hiven, tántorithatlanul meg- tartandja az államszövetségi egyezményeket; igyekezni fog ezek alapján hazája szükebb alkotmányos épületének kiépítésére, s főleg nemzete közgazdászat! haladását minden erejéből előmozditandja; mélyen emlékünkbe vésődtek végszavai is, melyekben azon örven­detes körülményt hangsúlyozd, hogy a 68-iki törvények által a min­den nemzeti erőt bénító ideiglenek megszűntek, szabad és szilárd tért engedve a horvát nemzet szellemi és anyagi ereje kifejtésére. A horvát-magyar egyetértés napját csak még egy — meg va­gyunk győződve, hogy csak egy átvonuló-felhö akadályozza fénye teljes kifejtésében s ez : a Fiume város, kikötő és kerület autonó­miája , és törvényhozási, valamint kormányzati viszonyai ren­dezésére tett eddigi lépések részbeni sikertelensége; reméljük azon­ban, hogy e felieg eltávolításában a horvát nemzet lesz a kezdemé­nyező, engedve abban, miben a magyar — nemzed becsülete sértése nélkül nem engedhet. Ha közjogilag lehető volna is, lemondani igé­nyeinkről, úgy nincs meg az erkölcsi lehetőség. — Vegyék fontolóra horvát testvéreink a Fiume részéről oly sokszor és meginditólag nyi­latkozott magyar rokonszenvet, s gondolkozzanak egy kissé a fölött, vájjon lehetséges-e, nemes eljárás volna-e politikai szempontokból egy ily kerület közönsége ügyét elejteni ? A feleletet lovagias szel­lemük adandja meg, mely sohasem követelhet mástól olyat, mire maga semmi szin alatt rá nem állana; addig is, mig e jobb irány ju- tand diadalra, csak békés kitartásra serkentjük fiumei honfitársain­kat, ismételve,mit Halász, a természettudósok gyűlése alelnöke is mon­dott, hogy : még jöni fog, még jöni kell egy jobb kornak, mely után annyi fiumei és magyar polgár küld buzgó fohászt. A fiúméin kívül még csak Dalmatia visszacsatolásának kérdése elintézetlen a magyar közjog terén. Erre két előmunkálat szüksé­ges: az első. hogy a károlyvárosi végvidék (likka, ottoceán, onolin és szluin ezredek) polgáriasitása által azon m. korocaországgal a rajzi kapocs helyreálljon; a második, hogy közgazdasági téren

Next

/
Thumbnails
Contents