Eger - hetilap, 1870

1870-01-20 / 3. szám

18

minél több tért, rokonszenvet foglalni igyekezzünk, tehát lépéseket tegyünk a jórészben Török-Horvátországon keresztűlvonuló Sziszek- Novi Bihács dalmatiai pálya építése érdekében, mertteljesen való az, mit múlt máj. 20-iki ülésben egyik igen jeles törvényhozónk meg- jegyzett, miszerint : „véleménye szerint Dalmatia a monarchia azon feléhez fog csatlakozni, mely előbb lesz képes a spalatói kikötő kiépítésére s a Narenta szabályozására, vaspályák építésére. Ez ke- vésbbé jogkérdés, mint inkább a közgazdasági kifejlődésnek kérdése.“ íme rövid öszfoglalata a lefolyt év közjogi eredményeinek, melyekre államférfiaink méltán büszkék lehetnek, de melyekre a nemzet azon biztos reményét is alapíthatja, hogy a már megoldott nagy kérdéseknél kitűnt siker a még hátralevő kisebb kérdések elintézésekor sem fog elmaradni. — A közjogi rendezés jórészt be van fejezve, mely örvendetes körülmény mind kill-, mind belügyeinkre a legkiterjedtebb jólét és hatalom fejlesztő viszhatást gyakorolja.

Saáry Ferencz.

Megyei élet.

Kettős megyénk folyó hó 17-én tartott havi bizottmányi ülésében a következő érdekesb ügyek tárgyaltattak :

A honvédelmi m. kir. minisztérium a magyar sorhadi csapatokhoz és hadtengerészethez 1870. évre szükséges ujoncz-, és póttartaléki jutalékok megajánlásáról szóló, szentesített 1869. évi XH-ik törvény - czikket, hitelesített másolatban megküldi. — A megküldött törvény- czikk fölolvastatván, kibirdettetett, s levéltárba tétetni rendeltetett.

A m. kir. igazságiigyminiszterium egy leiratában figyelmezteti a közönséget, bogy azon esetekben, midőn a zárlat az ideiglenes törvénykezési szabályok 4-ik §-a érteimében a törvényes osztályrész biztosítása vagy a végett kéretik, mert a zár alá veendő vagyon birtokosa javai kezelésére és jogai védeimezésére phisicailag képtelen, a zárlat iránti kérelem tárgyalása és elintézése a bíróságokhoz tartozik; az 1723. 48. t. czikkben körülirt zárlat közigazgatási utoni elrendelésének azon esetben van helye, midőn a zárlat pazarlás folytén nem a törvényes osztályrész biztosítása, hanem a végett kéretik,

nehogy a gondnokság alá helyezendő vagyonát teljesen elpazarolván, a közönségnek terhére essék, mely esetben a törvényhozás további intézkedéséig az igazságügy minisztériumhoz van fölfolyamodásnak helye. — Tudomásul vétetett, s tudomás és alkalmazkodás végett a megye 2 törvényszékének, s a rendezett tanácscsal biró városoknak, ez utóbbiaknak az illető szolgabirák utján, kiadatni hatá- roztatott.

Ugyanazon minisztérium egy másik leiratában fölhívja a megye közönségét, hogy az 1868. évi 38-ik t. ez. 39. §-a értelmében intézkedjék, mikép a még folyamatban levő tagositási és elkülönítési perekben hozandó Ítéletek, vagy létesülendő egyezkedésekben a népiskolának a fölosztandó közös területből járó illetősége egy külöu pontban biztosíttassák, s hogy minden ilyen perben kelt ítélet vagy létesült egyezség a megyei tanfelügyelővel, mint az iskolatanács elnökével, másolatban hivatalból közöltessék. — Tudomásul vétetik, s az alispán-bíróságnak tudomás, alkalmazkodás s kellő intézkedés végett kiadatik.

A vallás- és közoktatási m. k. minisztérium a magyar és erdélyi izraeliták egyetemes gyűlése által hozott, s ő Felsége által szentesített szabályzatok és határozatok hiteles példányát a megyeközönségének tudomás és kihirdet és végett megküldi. — A megküldött szabályzatok és határozatok tudomásul vétetvén, levéltárba vétetni rendeltettek.

Ugyanezen minisztérium értesíti a megye közönségét, hogy az izraelita hitközségek szervezésére vonatkozó szabályzat életbeléptetése czéljából,a mellékelt névjegyzékben foglalt egyéneket nevezte ki, s fölhívja a megye közönségét, hogy a Heves-Szolnokmegye részére kinevezett biztosnak, valamint a kerületi pénztárnoknak is netáni megkeresésére segédkezet nyújtani s őket gyámolitani szíveskedjék. — Tudomásul vétetvén, levéltárba tétetni rendeltetett.

Nevezett minisztérium fölhívja a megye közönségét, hogy miután a megye területén levő izraeliták izgatások következtében a con- gressusi statútumok és különösen a hitközségi szervezés életbeléptetését megakadályoztatni törekszenek, — tegyen intézkedést az iránt, hogy az izrael. hitközségek elöljáróit és rabbinusait-4 T A it C Z A. I»Itt vagyok. . ..

(Várkony 18 . .)

Itt vagyok, hol te születtél,

Ez áldott drága földön;

Mért nem hallod, hogy ver szivem, Mért nem látod, szemeimben Hogy ragyog az örömköny ?

Igaz, hogy ez nem Betlehem,

Itt nem Isten született,

De itt tettek a bölcsőbe,

Szivem szép üdvözítője,

S hozzád is csillag vezet.

Szerelmed szép csillagánál Járom be a mezőket,

Hol minden vadrózsa bokra Emlékszik gyermekkorodra,

Úgy a lelkedhez nőttek.

Bejárom a kerek erdőt,

Hol még a gerlék búgnak,

Melyek nemrég ajakadról, Édeskedves ajakadról Turbékolni tanultak.

Bejárom az egész völgyet,

A földtől fel az égig,

Mert itt égföld egy varázslat, Porszem, csillag téged áldnak, Mindenütt arezod fénylik.

Boldog tájék ! mely téged csak Mint gyermeket ismére;

Ha most látna ... tudja Isten,

Tán ő is, mint szegény szivem,

Egy perez alatt elégne. . . .

Az elveszett gyermek.

(Folytatás.)

Mari szemei megteltek könyekkel.

Alfréd hallott Clarendon veszteségéről: „Én osztom nagysád fájdalmát, mondá, de higyje el kegyed, könnyebb egy gyermek vesztét elviselni, mint egy olyanét, ki második énlin k lett, mint vala nekem nőm.“

„Ha boltnak tudhatnám legalább, de igy. . .“

„Isten fog az élő gyermek fölött őrködni, és talán visszaadja. És végre sem tehet az ember mást, mint hogy aláveti magát sorsának. Én az én kedves Constantiámat sohasem hagytam el, a legjelesebb orvosok tanácsára Olaszországba vittem, és mégis meghalt! Leányomat nőm egy rokonánál hagytuk, mivel nem állotta volna ki az utazást; őt nem anyja ápolta, és mégis él, és növekszik. Sorsunk urai nem mi vagyunk.“

A Stanleyvel való ezen találkozás óta Mari test és lélekben jobban magához jött. Clarendonék a Majna tájékára rándultak Würzburghoz nem messze. Nemsokára otthonosnak érzék magukat Dél-Németországban. Két kedves gyermek örvendezteté meg itt a szülök szivét; de azért sem Eduárd, sem Mari nem tudák feledni a szép Hedviget.

Sokszor vágyakozott Eduárd Rómába, de bizonyos tekintetek öt ezen utazástól mindig visszatarták. Elsőben is, midőn fiatalabb fia öt éves lett, vette föl ismét régi tervét, és a Clarendon család Münchenen és Tyrolon át Olaszországnak tartott.

Rómában találkozott Stanleyvel, ki hazafias örömmel üdvözölte őket, s látogatást tett nálok.

„Árva Constantámnak szereztem anyát. Újra megházasodtam, nőm rokonát vettem el, és végtelenül örülnék, ha nagysád nőmben, Edithában barátnőjét találná föl.“

„Bizonyára megbecsülhetlen leend előttem, egy müveit nő ismeretségével dicsekednem ; lady Edithának jó tulajdonairól előre meg vagyok győződve."

Alfréd fölsohajtott: „Rövid, de aranyidőt éltem ; azonban a fölg.i