Eger - hetilap, 1870

1870-05-05 / 18. szám

139 ietbcn „tabula rasa“-nak nézze. Megengedjük, hogy az igazságszol­gáltatás könnyebbsége és kényelme fontos tekintetek.—De mi a do­lognak másik oldalát is vizsgáljuk, s úgy találjuk, hogy ama czélba vett intézkedést oly tekintet elleuzi, mely a kérdést a törvényjavas­lat e len dönti el. — A mélyen tisztelt képviselőház előtt elég ezt csak érintenünk. — Az együvétartozóság érzete az ugyanegy megye területén lakó összes népet a közelebbi rokonság egy nemének kap­csával fűzte egybe ; a közös mult, a helyi érdekek rokonsága s ke- gyeletesekké vált hagyományok által vezetve, s lelkesítve megszok­ta a közönség együtt intézni minden polgári ügyeit, s ugyanegy köz- igazgatás és törvénykezés keretébe foglaltatva, a haza nem ignorái- ható részének, egy, első tekintetre fölismerhető nyomatékos egésznek érezte magát, mely körülmények oly élénk közszellemet és pezsgő közéletet szültek, hogy e szellemet, mely az ujabbkori eszmék iránt is oly fogékonynak mutatta magát, ha legközelebbi időben — nem akarjuk fejtegetni, mily okoknál fogva? — némileg megfogyatko­zott, nem végképen elfojtani, hanem a haza, és szabadság érdekében föleleveniteni kellene. — A szóban forgó törvényjavaslat azon intéz­kedése, hogy a megyék némely részei más megyék területén fölál­lítandó törvényszékekhez csatoltassanak, ba életbe lép, semmire setn alkalmasabb, mint arra, hogy az együvétartozóság érzetét elfojtsa, az összefüggő köteléket széttépje, a közszellemet elzsibbaszsza, s a municipali'ás érzékét kiirtsa. Ez oly veszedelem, melytől csak azok nem félnek, kik a ceniralisatio zászlajához esküdtek. Mi a decen- tralisatio hívei vagyunk. Ebben látjuk a haza üdvét, és a szabadság virágzását. — Nem ellenezzük mi, hogy a megyék határai kiigazít- tassanak ; hogy e vagy ama határszéli község más megyéhez csatol- tassék ; de csatoltassék akkor végképen oda, ne csupán törvénykezé­si tekintetben, mert a tervezet szerinti kétfelé huzó állapot csak za­varokat szül, s végeredményben minden polgári érdekeltséget kiöl. Az igazságszolgáltatás kényelme és könnyebbsége ily módon is esz­közölhető. A megyék határainak kellő kiigazítása mellett a tör­vényszékek és járásbíróságok czélszerüen berendezhetök, a nélkül is, hogy a kikerekitő czirkalmat a megyék szivére kellene irányozni. „Mélyen tisztelt képviselőházi Sok fájdalmas tapasztalást kellett megérnünk, de még mindig azzal kecsegtetjük magunkat, hogy az alkotmányosság védbástyái nem fognak a központosítás zsákmá­nyául odadobatni. Szabadjon tehát remélnünk azt is, hogy a mélyen tisztelt képviselőház a törvényjavaslat azon részéhez, mely egész vidékeket más megyék területén fölállítandó törvényszékekhez tervez csatoltatni, megegyezését nem adandja. Esedezünk a mélyen tisztelt képviselöházhoz, hogy e kérelmünket tekintetbe venni, s a törvény- javaslat tárgyalásakor teljesitni rnéltóztassék.“ A belügyminiszter f. évi 5705. sz. rendeletében tudatja, hogy az ujoncz-állitások alkalmával köllségkimélés tekintetéből csak oly tisztviselők alkalmazhatók, kik úti átalánynyal ellátvák, oly esetek­ben pedig,midőn a körülmények kényszerűségénél fogva más,úti áta­lányt nem élvező tisztviselők alkalmazandók lennének, az elöleges engedély kikérendő. — Tudomásul vétetett. (Folyt, köv.) Országgyűlési tudósítás. A képviselőház a húsvéti szünidő után april 26-án kezdte meg újra tanácskozmányait. Az első iilésbeu nem történt egyéb, mint hogy az időközben beérkezett nagyszámú kérvények bejelentése után megállapittatott a következő ülés napirendje. Az april 27-iki ülésben napirenden volt első helyen a főrendi­ház üzenete a bírák áthelyezéséről és nyugdíjazásáról szóló törvény- javaslat tárgyában. A főrendiház által e törvényjavaslaton tett mó­dosításokat a képviselöház legnagyobbrészt elfogadta, egynémelye­ket azonban elvetett. Ezután tárgyalás alá került a mentelmi bizott­ság jelentése Román Sándor sajtóügyében. A bizottság Román S. ki­adását megtagadni véleményezte, de a ház többsége hosszabb vita után a kiadást határozta el. Ugyancsak a mentelmi bizottság Mile- tics Szvetozár sajtóügyében a kiadást megengedni véleményezte; e véleményt a ház rövid vita után el is fogadta. Végül vita nélkül elfo­gadta b. Eötvös miniszter határozati javaslatát egy 15 tagú bizottság kiküldése iránt, mely a kisdedóvodákra, a középtanodai oktatásra, a pesti és kolozsvári egyetemekre s a József műegyetemre vonatkozó törvényjavaslatokról véleményes jelentést terjeszszen elő. Az april 28-iki ülésben több rendbeli interpellatio történt, me­lyek közül megemlítjük Tisza Kálmánét, ki az összes minisztériumtól kérdé: Intézkedett-e aziránt, hogy a mostoha időjárás folytán szen­vedett kár nagysága az ország egyes vidékein hivatalosan fölvétes­sék? és szándékozik-e azon vidékeken, melyek nagy mérvben Bujtat­tak, az adóbehajtást fölfüggeszteni, és intézkedést tenni az iránt, hogy a vagyonosabbak az adófizetésre nézve legalább hatasztást, a sze­gények pedig adóleengedést is nyerjenek ? Ez interpellate kiadatott a minisztériumnak. Rajner Pál belügyminiszter két nagyfontosságu törvényjavaslatot tett le a ház asztalára, melyek egyike a községek, másik a köztörvényhatóságok rendezéséről szól. Horváth. B. igaz­ságügyminiszter pedig a következő törvényjavaslatokat terjesztő be: 1) az úrbéri viszonyok rendezéséről; 2) a bérföldekről; 3) az irtvá- nyokról; 4) az ndvartelki birtokról; 5) a tagosítás és arányosítás­ról Erdélyben. Ezután tárgyaltattak a főrendiháznak a birói felelős­ségről szóló törvényjavaslatban tett módosításai, melyeket a kép­viselőház egynek kivételével, elfogadott. April 29-én nem volt ülés. Az april 30-iki ülés is nagyon rövid volt. Miután az elnök Gränzenstein G. képviselő halálát bejelentette, s a beérkezett kérvényeket bemutatta volna, egy pár interpelláló történt, s végre kihirdette!ett az 1870-iki költségvetésről szóló szen­tesitett (örvény. Politikai hetiszemle. Napoleon császár élete ellen ismét merényletet akartak elkö­vetni. A franczia hivatalos lap ez ügyről következőleg ir: „Egy idő óta a rendőrség a császár élete ellen irányzott összeesküvésnek ju­tott nyomára. April 29-én a rendőrség a Moulis-utczában elfogott egy Baurie nevezetű egyént, ki legközelebb Angliából jött, s pénzt, töltött revolvert és egy Londonból kelt levelet , mely egy a februári összeesküvésben leginkább compromittált egyéntől ered, hordott magával. Ez okmány és Baurie vallomásai nem hagy­nak kétséget Francziaországba érkezt ének okáról s azon határoza­táról, hogy a szándékolt merényletet azonnal kivigye. Bellevilleban más egyéneket is elfogtak; ezek egyikénél egy láda bombát s bizo­nyos mennyiségű robbanó lőport, valamint az ennek készítéséhez szükséges utasítást találtak. Az összeesküvés, úgy látszik, azon merényletre vonatkozik, melynek törvényszéki vizsgálata befejezé­séhez közeledett. A tiltott nemzetközi szövetkezés főszervezői, mely­nek székhelye Francziaországon kivitl van, elfogattak. Lermiát is elfogták.“ Más lapok még hozzáteszik, hogy a Baurienál talált le­vél Flourens Gusztávtól ered. Baurie, ki a nemzetközi munkásegy­let, küldöttje, 22 éves. Mint Párisból f. hó 2-ról jelentik, f. hó 1-én újólag fenyegetve volt a császár élete. A „Figaro“ szerint, a Longchampsban tartott lóverseny alkalmával, a belépti csarnokban egy embert fogtak el, ki a végből ment oda, hogy a császárt meggyilkolja ; a császár azonban, értesittetvén a dologról, nem jelent meg a lóversenyen. Az elfogott Prott ügyvédnél nagyon compromittáló iratokat találtak. A plebiscit-mozgalom Francziaországban még folyvást igen élénk. A Fárisban ez ügyben tartott népgyülések igen viharosak voltak. A vidéken a kérdést legtöbb helyen olyannak tekintik, mint ha a rend és fejetlenség közti választásra vonatkoznék, s a szabad­elvű férfiak mind igennel szavaznak, nehogy a forradalmárokkal szövetkezzenek. Az összes franczia politikai lapok közül 115 ajánlja az igennel, 35 a nemmel szavazást, 36 pedig ingadozik. A legújabb franczia jegyzék is kudarezot vallott Rómában. A franczia kormány t. i. azt kívánta, hogy legújabb jegyzéke, melyben a zsinati határozatok miatti aggodalmait kifejti, közöltessék a zsi­nati atyákkal. E kívánságot azonban a pápa határozottan megta­gadta. Úgy látszik, Rómában arról vannak meggyőződve, hogy Francziaországtól nincs mit tartani. — Az „Univers“ római távirata szerint, a zsinat hivatalosan értesittetett arról, hogy a csalhatlanság legközelebb tárgyalás alá kerül. Az erre vonatkozó első okiratok már szétosztattak. A görögországi gyilkosság igen nagy sensatiót keltett Európa- szerte. Különösen nagy az ingerültség Görögország ellen Angliában. Az összes londoni lapok a leghevesebb kifakadásokban törnek ki a görög kormány ellen, melyet felelőssé tesznek a történtekért. Con- statálva van, bogy a foglyoknak a rablók kezeibe jutása Athénétől csak néhány mérföldnyire történt. A rablók 250 ezer ft. váltságdijt és amnestiát kívántak a foglyok szabadon bocsátásáért. A váltság­díj iránt semmi nehézség sem forgott főn, de az amnestiát a görög kormány nem volt hajlandó megadni; sőt daczára annak, hogy fi­gyelmeztetve volt, miszerint a rablók elleni erőszak alkalmazása a foglyok meggyilkolását vonná maga után, a kormány katonaságot küldött, vagy legalább megengedte annak küldését a rablók ellen, holott az ellenkezőt megígérte. A „Times“ úgy hiszi, hogy e gyil­kosság jelentékeny politikai eseménynek fog bebizonyodni. Ha, úgy­se

Next

/
Thumbnails
Contents