Eger - hetilap, 1870

1870-05-05 / 18. szám

140 mond, a görög kormány nem képes a rendet föntartani, úgy idegen hatalomnak kell azt föntartani, s angol expeditiót tanácsol Görög­ország ellen. Nemcsak a „Times“ és vele a többi londoni lapok, ha­nem maga az angol kormány is fényes elégtételt követel, s hotry kö­vetelésének nyomatékot szerezzen, a inaltai hajóhadat már a Pyrae- us elé rendelte. De a többi hatalmak sem maradnak tétlenül. Fran- cziaország együttes lépést ajánlott a hatalmaknak. A görög kormány fölhivatott, hogy mutassa ki, mily biztosítékokat nyújthat az iránt, hogy ezen események ismétlődni nem fognak. Oroszország egymaga vonakodik e lépéshez járulni, Poroszország pedig egyelőre csak elv­ben fogadta el e javaslatot. De Angolország erélyes föllépését bizo­nyosnak tekinthetjük, még ha egymaga maradna is. Egyébiránt az esemény által Olaszország is közvetlenül van érdekelve, miután egy alattvalója, gr. Boyt követségi titkár szintén meggyilkoltatott. A többi három meggyilkolt angol alattvaló volt. Florenczi hí­rek szerint , egy demoustratióról beszélnek , melyet Angol- és Olaszország közösen fognának tenni a görög vizeken, a rablók megbüntetése végett. Hogy Olaszországban a belállapotok nem igen javultak, mutat­ja azon körülmény, hogy a hadügyminiszter felelősekké tette a pa­rancsnokokat a hadtestükhöz tartozók tüntetéseiért, s a tiszteknek kötelességökkó tette, hogy a kaszárnyákban lakjanak, s a katonák mindig kész lábon kötelesek lenui. Spanyolország, úgy látszik, állandó zavargások színhelye. Múlt hó áö-áu este Alcala Selvában és Sant Jagóban zavargások merültek föl, mely alkalommal több sebesülés történt, s mintegy 100 egyén elfogatott. Valóban itt az ideje, hogy a spanyol államépület vala- hára betetöztessék, minek május vége előtti bekövetkezését Prim legközelebb mégis Ígérte, azt azonban nem jelzé, hogy mikép fog ez megtörténni. Mint Bukarestből april 26-ról jelentik, april 24-én Tekus vá­rosban tetemes kihágásokat követtek el a zsidók ellen. Házaikat el­pusztították, zsinagógáikat lerontották. Másnap este a zavargások megújultak, s a rend helyreállítása végett katonaság küldetett oda. Mint New-Yorkból april 26-ról távirják, az indiánok ismét meg kezdték az ellenségeskedéseket a fehérek ellen, s közülük 20,000-en állanak fegyver alatt. A kormány ez okból csapatokat küldött nyu­gat felé. Hevesmegye és a Jászkerület gazd. egyesülete részéről Gyöngyösön 1870-ik év april hő 28-án tartott igazg vál. rendkívüli ülés jegyzőkönyve. Jelenvoltak: Kürthy Antal mint elnök, Béla József, Dessewffy Jób, Freyburg Lajos, Hirschl Lipót, Mahovszky Antal, Móczár János, Szávoszt Frigyes, Töröcsik József. 41. Elnök az egybegyült tagok üdvözlése után az ülést meg­nyíltnak nyilvánítja, kérve a tagokat, hogy a f. hó 20-án tartott évi rendes közgyűlés alkalmával hozott határozatokat, melyeknek elin­tézése ugyanekkor az igazg. választmányra Hibáztatott át, egyenkint tárgyalni méltóztassanak. A mai ülésnek egyik tárgyát képező ilyen határozat, az 5 tag halála következtében az igazg. vál. sorában tá­madt hiány kiegészítése; melynek titkos szavazás utjáni eszközlé­sére kéri föl a tagokat. A beadott szavazati czédulák fölolvasása utáu, mint legtöbb szavazatot nyerők, az igazg. vál. tagjaiul következő tagok lettek megválasztva: Bogdán Jónás, Hanisz Imre, Györky Imre, Szávoszt Alfons és Veinberger Ignácz, kik mint az igazg. vál- tagjai üdvözöl- tettek. 42. Elnök továbbá jelenti, hogy ugyanazon közgyűlési határo­zat folytán a Jász-Apáthin és Párádon tartatni rendelt szántásverseny határnapjának kitűzése, valamint az e tárgybani programúi elkészí­tése szintén az igazg. választmányra bízatott, melynek folytáu kéri azoknak ez alkalommali megállapítását. A megtartatni rendelt két rendbeli szántásverseny határnapjául, jelesen: Jász-Apáthira nézve f. év máj. hó 19-ke, Párádra nézve pe­dig f. év juu. hó 2-ka határoztatik meg. Az erre zsinórmértékül szol­gáló programm pontjai pedig kővetkezőkben állapíttatnak meg: I. Versenyszabályok. 1) Következő dijak tűzetnek ki az egyesület által: első dij 5 db. arany, második dij 3 db. arany, har­madik dij 2 db. arany. — 2) Versenyezhet mindenki, akár önálló, akár cselédember legyen. Azonban a kitűzött három rendbeli dij közül, cselédember, — azok, bármelyikében ugyan — de csak egy díjban részesülhet; két rendbeli dij pedig —- a kisebb gazdák ser­kentése végett — a versenyző önálló gazdák között lesz kiosztandó, habár ezek a cseléd versenyzőnél a bírálati szabályokban meghatá­rozott számokban hátrább maradnának is. — 3) A versenyzés erre kitűzött 400 □ öles részletföldön történik, a szántás bárminő mély és szélességű forgatásban történhetik. Azonban mint legkeve­sebb, 3 hüvelyk mélység és 6 hüvelyk szélesség határoztatik meg.— 4) Vegyes szántás 2 vagy 4 ökörrel vagy tetszés szerint lóval is tör­ténhetik, melyet a versenyző maga állít, vagy anuak gazdája. — 5) Csupán egy ember, t. i. a versenyző bánik el az ekével és igával és az egész szántással, minden beleszólás és beieavatkozás, segély vagy akadékoskodás kizárásával. — 6) Bárminő eke hasznáhathatik a versenyző tetszése szerint a versenyszántáshoz, sőt szántásközben is szabad ekét változtatni, ha azon valamely hibát vesz észre a ver­senyző, minek meghatározása teljesen a versenyzőnek jogkörébe tartozik. — 7) Az első barázda kivonása után, minden versenyző megállapodni tartozik, s addig a szántást nem folytathatja, míg az illető bírák az első barázdát meg nem tekintették. — s a felől szóló észrevételeiket föl nem jegyezték. — 8) Az első barázda megtekin­tése uián a bírák fölszólítják a versenyzőket a szántás folytatására, mire a szántó föltartóztatlanul folytatja a szántást, mig azt teljesen be nem végezte, — s csak akkor fog a bírálat az egész szántásra néz­ve illetékes lenni, — ha az illető versenyző azt jelenti, hogy készen van. — 9) Szántás közben a mennyiszer, annyiszor megállhat, iga­zíthat ekéjén, és fogatán a versenyző, teljes tetszése és kényelme szerint. •— 10) A versenyszántás tartama alatt egyik versenyző a másiknak semmi gáncsot nem tehet, és tartózkodjék szomszédját akár tettel, akár szóval akadályozni, — úgy a néző közönség is — mire az illető bírák szigorú eljárása fog eszközül és közveti'őül szol­gálni. — 11) A versenyzők a kimondott ítéletben megnyugodni és a nyerendő kitüntetést tisztelettel fogadni tartoznak, — illető netaiáni panaszaikat azonban az eljáró bíróság kihallgatni és a versenyző kí­vánatéra jegyzőkönyvbe venni köteles.— 12) A jutalmat a bírák Ítélik el, kik külön kiszabott rend szerint járnak el bírálatukban, mely kiszabott rendnek pornókba foglalt szabályai az illető verseny­szántók előtt a verseny kezdetekor föiolvastatnak, s illően megrna- gyaráztatnak. II. Bírálati szabályok. A verseny bírálat számokban fe­jeztetik ki következő módon, mégpedig: 1) Az eke fog megtekin- tetui, és a versenyző kikérdeztetni, miképeu kell, vagy lehet igazí­tani ekéjét, a mely kérdésre ha helyeseu felel, és ekéjét a verseny czéljához képest helyesen igazítja meg, ezen el járása följegyeztetik, s a szerint a mint jól vagy gyengébben érti ezen műtétéit, 4 számot nyerhet, tudniillik négyet, ha tökéletesen megfelel, s kevesebbet vagy semmit, ha ügyetlenül vagy hibásan. — 2) Az első barázda ki­vonata fog megvizsgáltatni, mely akkor lesz tökéletesnek Ítélve, ha egyenes, tiszta s legalább a legkisebb meghatározott mélység és szélesség eltalálva, mire nézve 4 szám áll a bírák rendelkezésére. — 3) Következik a további szántáskor való forgatás minősége több ba­rázdán által, és a magházak egyenlősége 8 számmal. — 4) A földnek oldalvást és fölülről való egyenes leszelése és a kezdetnél tetszés szerint fölvett mélység és szélességnek folytonos betartása szántás- közben 8 számmal fejeztetik ki. — 5) A forgónál vaió teljes kiszán­tása a földnek, elölről végig nézve egyformán, és a két végső baráz­da s a föld két végének jól elhagyása, a mennyiben a végső baráz­dák nem mutatnak egyenetlen forgatásra, és a föld két vége nem lesz fölturkálva, mi az által lesz eszközölve, ha az eke illendő idő­ben vettetett a földnek s illendő időben emeltetett ki, és ennek kö­vetkeztében a föld-él jól ki legyen szántva, mely műtétéi nyer 8 szá­mot. — 6) A girincz kiszántása az utolsó azaz vak barázda minél keskenyebbre elveszítve, a mennyire lehet, eltüntetve, nyer 6 szá mot. — 7) Az egész szántásnak minősége, vagyis a megszántott föld­nek tekiutete a legtökéletesebb, egyenlő barázdákat fölmutató szán­tás, melynek áttekintése legjobbnak mutatkozik, a szántás teljes bevégzése után nyer 12 számot. — 8) Ha valamely szántó minden kivánalmaknak megfelelne, s minden egyes pontnál a legmagasabb számot nyerné, összesen 50 számot kellene nyernie. Ez azonban nem kívántatik a dij elnyerésére, hanem azon versenyző nyeri az első dijat, akinek a többiekéhez képest legtöbb jegye van; azonban 9) Dij odaítélésére megkivántatik, hogy az első dij nyertese lega­lább 24 számot nyert legyen, mely összegen alól a dij ki nem adha­tó, az utána következők a számok mennyisége szerint nyernek, leg­kevesebb gyanánt 16 szám szükségeltetvén. — 10) A bírák jegyzé- teiket a főn kitett és elősorolt számokhoz képest teszik tetszésük szerint, azonban miudenkor elnökileg kimondott végzésből minden egyes műveletre vonatkozólag, a rendelkezhető számok, egész, fél, vagy harmadrészével a végzett munkához képest — a rósz munka, mely egy számot sem nyer, 0 betűvel fejeztetik ki. — 11) A kijegy­zett földdarabok a versenyzők között sorshúzás utján osztatnak ki.

Next

/
Thumbnails
Contents