Eger - hetilap, 1870
1870-05-05 / 18. szám
138 Szóljunk-e közgazdászatunk hiányairól is? Bizony ez a hírlapíró legkeserübb kötelessége, főleg nálunk, hol oly csekély reménye iehet arra, hogy szavai nétni kevés hatással is birandnak. Minő érzéssel fogjon például valaki e szomorú valót födözö lepel fölemeléséhez, ha közgazdászatunk történelmében például oly helyekre akad, melyekből kitűnik, miszerint dohánykezelésünknek teljesen ugyanazok hiányai ma, melyeket már az 1825- iki országos küldöttség munkálatában fölsorolt, pedig mennyi buzdító szó hangzott el azóta ! Hol a kormány kötelessége segitni, azon a téren lassan-lassan mégis fog valami történni, Lesznek idővel öntöző csatornáink, talán jó utaink is, szigorú törvény keresztülviszi talán az alföld bafási- tását, az erdöpusztitások megakadályzását is, lesz remélhetőleg kereskedelmi törvénykönyvünk, korszerüleg módosított váltójogunk, a részvénytársulatok létét és jogviszonyait szabályzó törvényünk, dicsekedhetni fogunk pontos távírda- és postaszolgálattal, személy- és vagyonbiztossággal, mezőgazdasági és ipari nevelőintézetekkel, mezőgazdálkodási minta-és kísérleti állomásokkal, a munkaerő szaporodását czélzó szabadelvű honosítási törvénynyel, stb. de azon a téren, hol a kezdeményezést csakis agazdaközönség képes magragadni, fényes eredményeket aligha fogunk fölmutathatni. „Óvakodjunk a túlságos gabnatermeléstöl, — hányszor szólab tak már igy föl 1 — mert ez csak szerencsejáték, melynél arra kell évenkint számítani, hogy Európa miuden fogyasztó országában a termés mind elfagyjon, kiszáradjon, stb. Voit-e csak legkisebb eredménye is e felszólalásoknak? Nem, de sőt midőn az árcsökkenés már kézzelfoghatóbban kezdé föltüutetni az eddig követett irány helytelenségét, a túltermelés káros következményeit: akkor ahelyett, hogy marbatenyésztésre, több terménynemekre, kiterjedő gazdálkodásra tértek volna át termelőink, még több földet fogtak búza alá, azon hitben , hogy igy az eladott tömeg nagyobbodásával nem érzendik az egyes mérőknél beállt árcsökkenést. Mintha nem is léteznék azon nemzetgazdászati törvény , hogy a kínálat szaporítása által az ár mindinkább csökken. Az egészben az a legszomorubb, hogy a marhatenyésztés ellia- nyagoltatván, a föld nem javítható, és igy a termelő búzájával földje termőképességét is eladja, pedig jövedelmező marhatenyésztésre mily kedvező a tér nálunk, hol a malmok liszthulladékai oly nagy tömegben képesek hizlalási anyagot szolgáltatni. Munkaerő sincs elegendő, és az idén különösen még kevesebb lesz, mint tavaly, mert a vasutépitkezések, Budapest roppant mérvű szépítése, kétszerannyi embert veendnek igénybe, mint tavaly; azért azonban társulatok alakulásáról, melyek részvények alapján gazdasági nagyobb gépeket szereznének, és igy a munkahiányt még idejekorán megelőznék, még mindeddig nem hallunk semmitsem. Ugyanígy nélkülözzük a kisbirtokosok közt a társulási szellemet a hitelhiány megszüntetése érdekében is. Tény az, hogy hitelintézeteink csak a nagybirtokosok számára rendezvékbe, kik 20—30 évi törlesztésre egyszerre nagyobb üzlet és befektetési tökét vesznek föl; oly hitelbankjaink azonbau, melyekben a kisbirtokos 50—60 frtot személyi hitelre, két kezes biztosítása mellett, csak néhány hóra vagy legfölebb egy évre fölvehet, — ily intézeteink min- eddig sincsenek. Hogyan virágozzék mezőgazdaságunk, ha mind munkaerő, mind tőke fölött a legnagyobb áldozatok mellett sem rendelkezhetik? E hiányokon azonban, sajnos — nem a kormány, hanem maguk a mezőgazdák vannak hivatva segíteni. Megszakítjuk azonban itt e siralmas látvány vázolását, azon reményben, hogy a társulás szelleme, mint óvszer a hiányok legtöbbjei ellen, át fogja hatni a mezőgazdászat ma még elszigetelten küzdő férfiait is. Ápoljuk a mezőgazdászatot, mint közgazdászatunk alapföltételét, az ipart, mint annak minden esélyek elleni biztosítékát, és a kereskedelmet, mint mindkettő természetes szövetségesét! Saáry Ferencz. Városi ügyek A f. évi april 29-én Eger városa részéről tartott képviselői ülésben, — a m. hó 3-án tartott ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után — elnöklő polgármester, mint a vasúti bizottság elnöke, előterjeszté, hogy a hatvan-miskolezi államvaspálya füzes-abonyi állomásából kiágazó egri szárnyvasut fölmérése az illető állami mérnökök által eszközöltetvén, az egri pályaudvar hol leendő fölállítása halaszthatatlan kérdéssé vált; minthogy pedig érintett küldöttség a fölméréssel foglalkozó mérnökökkel egyetértöleg e czélra az érseki kert azon részét, mely közvetlen a patak mentén van, vagy pedig ugyanazon kertnek fölső, vagyis a korona vendéglő alatt elvonuló részét találta legalkalmasabbnak, ennélfogva azt elfogadásra ajánlva, egyszersmind véleményezi, hogy ezen helyiségnek az említett czélra leendő átengedése iránt érsek ő nagyméltósága kéress k föl. Tekintve azon körülményt, hogy az előterjesztésbeu jelzett helyiség valamint természetszerű fekvése, úgy a város minden részéhezi közelségénél fogva azon egyetlen pont, hol az egri szárny vasút indóházának fölállítása úgy országos, mint helyi érdekekből a legkivánatosabbnak mutatkozik : ennélfogva a küldöttség által javaslatba hozott helyiség e testület részéről általános helyesléssel fogadtatván, érsek ő nagyméltósága kíildöttségileg fölkéretni határoztatott, miként a kijelölt helyiségnek a jelzett czélra leendő átengedéséhez beleegyezését adni szíveskedjék. Végül indítvány folytát) Gorove István földművelés-,ipar-és kereskedelmi miniszter úrhoz, a m, kir. közmunka- és közlekedésügyi miniszteri tárczának legkegyelmesebben reá lett nullázása alkalmából, egyhangúlag üdvözlő fölirat fölterjesztése határoztatott. Megyei élet. Hevesmegye f. évi májushavi bizottmányi üléséből. A vallás és közokt. miniszter tapasztalás után arra hívja föl a megye közönségét, hogy saját hatáskörében az 1868. évi XXXVIII. t. ez. 1—4—54 és 121. §§., nemkülönben nevezett törvény értelmében a községi iskolaszékek számára kibocsátott rendelete 10 §. b.) pontja értelmében, a tanköteles gyermekek iskolába járatására nézve erélyes intézkedést tegyen. — Hogy a szülők tanköteles gyermekeiknek a törvény értelmébeni iskolába járatására szorittassanak, nemcsak a törvény iránti köteles engedelmesség, hanem a legmagasb nemzeti érdekek iránti tekintetek is követelik. A nemzet egész jövőjének ti kAt rejti magában e fiiadat mikénti megoldása. Jfien miniszteri rendelet tehát az összes fő-és alszolgabiráknak azzal adatik ki: hogy az 1868. évi XXXVIII t. ez. hivatolt szakaszai értei mében az iskolaszékek közbejöttével is erélyesen járjanak el, s a gyermekeknek a tavasz beálltával is köteles iskolába járatását minden törvényes módon egész buzgalommal eszközöljék. A vallás- és közoktatási minisztérium a váczi püspök fölterjesztése folytán, vonatkozva az 1868, juh 29 én 12184. sz. alatt kelt in- tézvényére, fölhívja a megye közönségét: hogy Szolnok város közönségét a sz.-ferenczrendi szerzetház iránt fönálló kötelezettségének teljesítésére, illetőleg a lelkipásztorkodás, hitelemzés és gymnasi- umi tanárkodásért a szerzetnek járó, s 1868. okt. 1-e óta nem fizetett illetékek késedelem nélküli kifizetésére szorítsa, s e részben tett intézkedéséről jelentést tegyen. — Mielőtt e tárgyban határozat hozatnék, jelen miniszteri rendelet Szalay Pál szolgabirónak azzal adatik ki, hogy az ügyet behatólag megvizsgálván, tegyen arról a nemfizetés okát is földerítő, s az iskolaügy jelen állását is föltüntetö részletes s kimeritö hivatalos jelentést. A belügyminisztérium tudatja, hogy a pénzügyőrök a törvény- hatóság tisztviselőire nézve rcrrföldeukint megállapított 1 ft. 4krnyi elöfogati dij fizetésére nem köteleztelnek, s a némely ritka esetekben igénybe veendő elöfogat részükre az eddigi gyakorlat szerint mér- földenkint 52 krnyi díjfizetés mellett akadály nélkül kiszolgáltatandó. A pénzügyőri biztosok azonban 1 fr. 4 kr. elöfogati dijt tartoznak fizetni. — Tudomásul vétetik, s tudomás és köröztetés végett az összes fő- és alszolgabiráknak kiadatik. A belügyminisztérium dr.Vezekényi Istvánnak,a gyöngyösi közkórház főorvosának folyamodványát,mely ben fizetését 800 ftra kéri fölemeltetni, véleményes nyilatkozat végett leküldi. — Isaák István szolgabirónak azzal adatik ki, hogy Gyöngyös város képviselőtes tületének meghallgatása mellett tegyen e tárgyban mielőbbi vélemé nyes jelentést. Indítvány folytán az országgyűlés képviselőházához a követ kező kérvény intéztetett: „Mélyen tisztelt képviselőház! A bíróságok szervezésére vonatkozó törvényjavaslat szerint, azok szervezésénél a megyék épsége s határai tekintetbe nem vétetnének, hanem egész vidékek a szomszédtörvényhatóságok területén fölállítandó törvényszékekhez csatoltatnának. Azon megyék közt, melyek a tervezet szerint e sors ban részesülnének, látjuk Heves ésK.-Szolnok t. e. vármegyét is. — Nem szándékunk azon indokokat kutatni, melyek az érintett törvény- javaslat szerzőjét arra bírták, hogy az országot törvénykezési tekin-
