Eger - hetilap, 1870
1870-05-05 / 18. szám
VIII. évi folyam. 18. szám Májns 5-én 1870. Előfizetési dii: Egész évre . Félévre Negyedévre . Egy hónapra Egyes szám . 5 ft - kr. 2 ft 50 kr. ! ft .10 kr. — 45 kr.- 12 kr. Hirdetésedért minden hasábzott petit sorhely után 4, bélyegadé fejéi en minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 8 kr ázettetik. Pojitjkai $ vegyes tartalmú Hetilap, megjelenik minden csiHortükön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. iilöíizefőseket' elfogad, a szerkesztőség ( Széchenyi-utcza 26. sz.) — Jentsck G. könyvkereskedés s minden lár. postahivatal. — Hivatalos hirdetésekért .előre befizetendő: egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. Visszatekintés közviszonyaink 1869-ik évi fejlődésére. IX. Közgáz (I á s z a t. (Vége.) A törvényhozás egyik legszebb jövővel kecsegtető tárgya az ipartörvényjavaslat volt, mely ma már osztályiilésekben és a központi bizottságban tárgyaltatván, várja a napot, melyen a nyilvános ülésben megvitattasssék. Az iparszabadság elvére vau ez fektetve, melyet a magyar törvényhozás elvileg már az 1840-iki 17-ik t. ez. által szentesített, hol a gyáripar szabadságát törvényesité. 1848- ban ez elv keresztülvitelére nem volt idő, s igy az absolutismus tette azt meg 1859-iki nyiltparancsa által. Végre most minden honi körülményeket gondosan figyelembe véve, e törvényhozás léptetendi azt életbe minden irányban. Nem az elfogultság mulékony nézeteit, hanem az európai ipar solidaritásából és az elöbaladott iparos-nemzetek tapasztalataiból levont igazságokat fogja ez által törvényhozásunk iparviszonyainkban meghonosítani, befejezve ezzel az eddigi előjogos, a haladás iránt közönyös, a munkást hübérszerü függésben tartó és a versenyt lehetőleg kizáró korszakot. „Európa ipari hitvallása jelenleg az, hogy az egyéni akaratnak és tehetségnek a munka és foglalkozás választásában és gyakorlásában szabadnak kell lennie; hogy a szabad munkának versenye nélkül nemzetgazdasági haladás nem képzelhető, és hogy azon nemzet, mely a korlátolt munka bilincsei közt kisérlené meg a versenyt oly nemzetekkel, melyek a szabad munka készítményeit hozzák a világpiaczra, okvetlenül le fogna győzetni.“ „Lehetnek egyes elfogultak, kik azt vélik, hogy a XIX. század jeleu tizedében, midőn egész Európa egy nagy termelő és fogyasztó piaczczá alakult át, mely a legtökéletesebb közlekedési eszközök segélyével cseréli ki szakadatlanul kölcsönös szükségleteit, s folyvást működik a nemzetközi vámok mérséklésén, egyes ország kisebb iparosai a verseny áradata ellen mesterségesen megvédhetek; de a kormánynak ily téves nézetet osztani és cselekvéseinek alapjául vennie nem szabad. A kézmüiparos jelen időben, akármelyik országot nevezze is hazájának, a versenyt, melyet Európának szabad gyártermelése és élénk kereskedése fejt ki, nem kerülheti ki többé, de hogy azt megállbassa, nem a hazai munkaerő szabad kifejtésének és versenyzésének korlátozásához, hanem ugyanazon, jelesen a tudomány alkalmazásából eredő segéd- tényezőkhez kell folyamodnia, melyekkel a vele versenyző külnem- zetek rendelkeznek.“ •) ’) Hogy tért nyerhessünk, kénytelenek vagyunk a pénz-, miiipar és mezőgazdaság múlt évi viszonyainak alakulatát, szóval, a valódi közgazdászai helyzetrajzor, ezen alakban adni. Kezdjük atőzsdén. Papírjainkról az év első negyedében a bécsi tőzsde elvonta a figyelmet, a márcz. végén és april elején nyert szép osztalékok azonban újra visszaterelek azt a mi papírjainkra, és ezzel kezdetét vette nálunk is a részvénytársulat-alapitási láz. Minden papír kitűnő keletnek örvendett, a malomrészvények kivételével, melyekről tudva volt, hogy jövő .évi osztalékuk a remélhetőleg rósz lisztkivitel miatt nem lesz valami fényes. A jelszó : „takarékpénztári alapítás" volt, mire főleg a pesti takarékpénztár részvényeinek ára szolgált ösztönzésül, melyek értéke 3 évtized alatt 63 frt eredeti befizetett összegről, 1690 írtra emelkedett. Hogy fogalmunk lehessen az alapítási láz hevességéről, ide iktatjuk ez esetet: A pest-terézvárosi takarékpénztár alapítói 2000 részvényre nyitottak aláírást, akijelölt napok alatt 3361 fél 121,147 db. részvény vételére nyilatkozott késznek aláírása által. Napoleon náthája és néhány bukás előidézte a bécsi tözsdehitelválságot, mely a bécsi piaczon papírjai által fölötte érdeklett pesti tőzsdét maga után rántá. A néhány heti válság alatt a különféle pesti értékpapírok 25 -30 milliót veszítettek értékükből. Ez azonban a nemzetvagyon szempontjából nem veszteség, mert mit azok, kik tőkéjüket a pspirokba fektették, vesztettek, azt megnyerték azok, kik a papirt eladták. A tökebirtok sem több, sem kevesebb nem A tonnányi tevékenység sokoldalú nyilvánulásaiuál csak rövid ideig időzünk. Legjelentékenyebb ezen téren a keletázsiai ex- peditio, mely nyers és átalakított terményeinket a távol kelettel megismertetve, azok fogyasztására uj tért nyitott. Elismeréssel kell kiemelnünk, hogy a munkáshiányon részint nagymérvű katonaszá- badságolás, részint az államvasutakon 4-ik osztály fölállittatása által lehetőleg segitni igyekezett. A lóversenyek kedvező befolyását fe- deztetési állomások fölállítása által fokozá. Dohány- és iparkiálli- tásra előmunkálatokat tétetett. A Békés, Szolnok, Debreczen és Ercsiben tartott aratóversenyek bizonynyal a gépek elterjedését már eddig is előmozdították, mig a tavaly átvett magyar-óvári magasabb tanintézet ezentúl magyar nyelven fogja beavatni gazdáinkat a mezőgazdaság magasabb vitelmódjába. — A statisztikai tanfolyam újólag számosakat képzett ki e szakmákra, mig a minisztérium ezen osztálya a statisztikus kültagok kinevezésében igyekszik magának vidéki közegeket teremteni. A csak szaggatottan vázolt kormányi tevékenység a népszámlálással fejeződött be, melynek alapján aztán bizton ki lebetend jelölni közgazdászat politikai leendőinket. lett általa, csak urat cserélt, mint a kártyajátéknál. — Buzakereskedé- s ü n k pangott, mert orosz s amerikai búza minden fogyasztó országot elárasztott, és még ehhez ezeknek is jó termésük volt. Mindezeken kívül egy nagy hibát is követtünk el. Augusztus közepén Németország egyes részeiről jött kedvezőtlen termésről szóló hírek következtében, a búza ára hirtelen felszökkent, termelőink azt hitték, hogy e kedvező árat föntarthatják, és e hiedelem közben a legjobb alkalmat korán aratott búzájuk eladására elszalaszták,mert a midőn Északnémetország is aratni kezdett,Amerika pedig a piaczon megjelent,reánk többé szükség nem volt, és igy egyedüli vevőink gőzmalmaink maradtak. — Tavaly a Pestre hozott buzaösszeg a 68-ik évihez képest l1/» millióval; az innen vitt összeg pedig 33/i millió mázsával csökkent; ez tükie közelítőleg az egész ország buzakereskedésének. A tavalyi búzaár évi átlaga 4 frt 28 egy fél kr. minden austr. mérő után, 16 évi búzaár évi átlaga pedig mérőnként 4 frt 74 kr, ez összeget birtok-bérbeadásnál és búzavásárlásnál földbirtokosaink számításaiknál alapul vehetik. — Akézmü ipar virágzása a buzake- reskedéssel egybefügg. A gabnatermelö nem adhatván el termését a rósz utak és rósz ár miatt , nem vett kézműipar- tárgyakat sem, s igy e foglalkozás is pangott. Lisztiparnnk végromlásnak volt kitéve. Tökepénzeit mindenki építkezésekbe fekteté, üzlettökét nem tartottak maguknak vissza, azon reményben, hogy buzavé- telre majd hiteleznek pénzt, egyszerre beállt a válság, és ők üzletüket pénzhiányában beállíthatták volna, ha az állam mintegy 4 milliónyi hitelezés által gondatlanságuk következményeitől, a bukástól meg nem menti. Ezt nem tekintve is szomorú liszt-év a tavalyi, midőn a contiuens minden országa olcsó búzából állított elő lisztet, csak a mienk volt kénytelen drágább búzát földolgozni. A szaporodott gyar- létszám (13 malom, 667 malom járattal és 12 millió mázsa liszt örlésképességgelj a 68-ik évinél nagyobb összegű vételt tett szükségessé , mert mig harmadéve csak 2 egy fél millió mázsát vettek a malmok, 28 millió forint értékben, addig tavaly már 4 millió mázsát, tehát majdnem 60 pcttel többet, 40 millió értékben. Múlt évi gyapjú kereskedésünkből azt tanulhatjuk, hogy bár elárasztja is Amerika a szárazföldet, mellette mi is számíthatunk még vevőkre, csak jól gondozott kö- zépminőségüt termeljünk, milyen a bihari, hevesi, békési, és ne igen finomat , mert ily gyapjúval az ausztráliai nem hagy versenyezni. Borkereskedésünk hihetetlenségig hanyatlott, nem csoda,mert termelőink még az okszerű pinczekezelést ma is azon büszke szavakkal vetik mng : „én, kérem, nem pancsoloknem gondolják meg pedig, hogy a mit tesznek, az a valódi panes, mert 10—16 faj szőlőtőke terméseit mind eggyüvészürik, és igy határozott zamat, és iz nélküli bort állitnak elő.Hogy hová sülyedtünk, a számok mutatják : 658.747 hold szőlőben termelt borból kivitetett csak 45 ezer akó, mig ugyanekkor az értelmes ausztriaiak 226 ezer akót vittek ki. Külföldről 71.858 akó hozatott be, mely összegből a bordás Magyarországban 46,47.9 akó fogyasztatott el. Mi tehát — szégyeljük leírni, — 1000 akóval többet hozunk be, mint kiviszünk. — Adohán y-külkereskedés 150,000 mázsányira tehető. Ara folyton kecsegtető a termelőre nézve. — Spiritus 400,000 akó vitetett ki, ezt is a 3 finomító gyárnak köszönhetjük. S e r t. é s-kereskedésünk igen kedvező lendületet vett, kivitelünk majdnem 40 pcttel emelkedett. Pest környékén 100 ezer Q öl téren hizlalnak disznót, melyek 700 ezer mázsa tengerit fogyasztanak el. Csak Kőbányán keresztül is 20 millió értékű disznó jő forgalomba, a kőbányai disznóhizlaló részvénytársaság 20,000 darab sertés számára tart disznóólát. Ezek főbb termelési ágaink tavalyi üzleteredményei.
