Eger - hetilap, 1869
1869-12-30 / 52. szám
VII. éri folyam. 52. szám. Deczember 30-án 1869. Előfizetési díj: Egész évre . 5 ft - kr. Félévre . . . 2 ft 5i> kr. Negyedévre . . I ft 30 kr. Kgy hónapra . — *5 kr. Egyes szám . — 12 kr. HirdetéseKórt minden hasábzott petit sorhely után 4, bélyegadó feié> en minden hirdetést^!. 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 8 kt nzettetik. Politikai 8 vegyes iartal.mii hetilap, megjelenik minden csütörtökön. ICiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. Elftlizetéscket elfogad.- a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 26. sz.) — Jentsch G. könyvkereskedés s minden kir. postahivatal. — Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő: egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. Bel- és külföldi hirdetéseket elfogad: Zeisler M. Pesten király-utcza 47. sz. Előfizetési föltételek. Egész évre .....................................................5 ft — Félévre ....................................................2 ft 50 kr. Negyedévre....................................................1 ft 30 kr. Egy hónapra .... ..........................— 45 kr. E gyes szám....................................................— 12 kr. K érjük az előfizetési pénzeket az „Eger“ kiadó-hivatalába (lyceumi nyomda), vagy a szerkesztőséghez (Széchenyi- utcza 26. sz.) mielőbb bérmentesen beküldeni. T. gyűjtőinknek hat előfizető után egy tiszteletpéldány- nyal szolgálunk. A lap pontos szétküldése iránt gondoskodni fog Az „Eger“ kiadó-hivatala. Megyei élet. Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék bizottmánya, a közel egy évig fönállott királyi biztosság megszüntetése után, f. hó 27-én s kővetkező napjain tartotta első közgyűlését Bartakovics Béla egri érsek, örökös főispán ö nagyméltósága elnöklete alatt, kit a bizottmány, midőn elnöki székét elfoglalá, többször megújult lelkes éljenzéssel fogadott. Miután elnök ö nagyméltósága rövid beszéddel a gyűlést meg- nyitá, Zalár József, t. főjegyző, a bizottmány nevében következő beszéddel Udvözlé a közszeretetben álló elönklö örökös főispánt: „Tisztelt bizottmány ! Egészen bizonyos vagyok benne, hogy a t. bizottmány érzelmével találkozom, midőn ez ünnepélyes alkalommal, engedve a hagyományos szokásnak, örökös főispán ö nagyméltóságát, a megye közönsége nevében, üdvözölni sietek. Ünnepélyesnek nevezem ez alkalmat, mert egy hosszú, majdnem egész évig tartott kivételes állapot ütán, ma lép be először újra a megye közönségét képviselő bizottmány jogos örökébe, honnan — nem akarok más kifejezéssel élni, — egy, intentióink félreértéséből származott gyanakvó opportunitás zárta volt ki, s hová most, miután lepattant a zár e terein ajtajáról, alkotmányos jogait gyakorolni, s a szabadsággal azonos önkormányzat édes terheit ismét fölvenni — meg vagyok róla győződve — ugyanazon érzelmekkel tér vissza, a melyekkel utoiszor innen távozott. Azok vagyunk mi, kik előbb valánk : a jog és szabadság és haladás bivei, s az 1848-ki hagyományok szellemétől eltérő megoldások ellenzői. Sumus, qui fuimus. De a változatlanság ez ünnepélyessége mellett még egy közbejött változás ünnepélyesége is emeli e nap solenoitását. lm, az elnöki székben ismét azon férfiú ül, kit oly rég tisztel e megye. Igen! tiszteletünknek régóta tárgya ön, Kegyelmes ur. Azon pillanattól kezdve, midőn az 1860-ik év végén a hazafias erények nymbusától körülvett főpapot, mint örökös főispánunkat először üdvözöltük Excellentiád személyében, egészen azon perczig, midőn egy év múlva, a haza sorsát gyászoló hangulatban siettünk búcsút venni palotájába, hogy annál elszántabb lélekkel menjünk az ismeretlen elé: a törvény és alkotmány s a megyei önkormányzatnak nemcsak kiváló, hanem valóban elszánt tisztelőjét tanultuk ismerni Nagyméltóságodban. 1865-ben a központi választmány megalakítása végett tartandó gyűlés elnökéül ohajtá a közvélemény, Excellentiád e közohaj- tásnak engedett, s egy nagy kellemetlenségtől mentette meg a bizottmányt. Most tehát, midőn ismét törvényhatóságunk élén látjuk Excel- lentiádat, hogy a megyét az oly sokáig nélkülözött törvényes állapotba visszavezesse : ezen, irántunk oly lekötelező készséggel ismételve kitüntetett hajlandóságát köszönettel és hálával viszonozzuk, s erős alkotmányos érzületében megbízva, előre is szerencsét kívánunk magunknak az elnöklete alatt hozandó határozatokhoz. 0’ Connel a fölmentetése után Dublinban tartott óriási meetin- gen egy hymnus szavaival hívta föl ünneplő örvendezésre kedves Írjeit, Mi egy szomorú provisorium békéiből még csak alig kibontakozva, komolyan foglaljuk ugyan el jogos és törvényes helyeinket e teremben: de Excellentiád magas erényeire s óhajtott és örvendetes jelenlétére gondolva, mi is fölkiálthatunk a nagy agitátorral: Sit laus plena, — Sit jucunda, sit sonora, Mentis jubiiatio. Fogadja Nagyméltóságod tisztelet-, bizalom- és örömteljes üdvözletünket !“ A tanácskozmány első tárgya a m. kir. belügyminiszter urnák a kettős megye közönségéhez intézett rendelete volt,mely tudatja,hogy a kir. biztos működése megszüntettetvén, s gr. Szapáry Gyula ur fö- ispáni helytartói állásától saját kérelmére fölmentetvén, a megye ideiglenes vezetésére Bartakovics Béla érsek és örökös főispán ö nmlga kéretett föl. A fölolvasott belügyminiszteri rendelet hosszas vitára szolgáltatott alkalmat, melyben résztvettek : Németh Albert, Berecz Fe- rencz, Fehér Lajos, Papp Pál, Almásy Pál, Mocsáry Lajos, Almásy Sándor, Almásy Felix és Csiky Sándor. Németh Albert föliratot indítványozott a belügyminiszterhez, Fehér Lajos ellenben azt kivánta, hogy a bizottmány egyszerűen mondja ki határozatilag, hogy a királyi biztosság ügyét, miután az iránt az országgyűlés már nyilatkozott, tovább nem szorgalmazza. A többség Németh Albert indítványa mellett nyilatkozott, mire fölolvastatván, változatlanul elfogadtatott a következő fölirat: „Nagyméltóságu m. k. Belügyminiszter ur! Excellentiád f. é. 1869. deczember 1-én — sz. alatt kelt rendelete, mely majd egy évi szünet után a mai napra összehívott bi- zottmányi gyűlésünknek első tanácskozmányi tárgyát képezte, — értésünkre adja, hogy, a kormányfölterjesztéseknek 0 cs. és Apostoli királyi Fölsége általi jóváhagyása folytán, megyénkben a királyi biztosság megsziintettetett, a megye önkormányzati jogainak gyakorlásába visszahelyeztetik, a föispáni helytartó hivatalától fölmentetett, s a megye kormányzata az örökös főispán kezébe tétetett le; — egyszersmind hajlandónak nyilatkozik Excellentiád a múlt évi deczember 14-én hozott határozat keletkezhetését azon körülményre vezetni vissza, mely szerint a megyék jogköre az 1848- ban alkotott uj intézményekkel szemben tüzetesen nem lön körvo- nalozva; végül pedig azon reménynek kölcsönöz kifejezést, hogy a megye közönsége a törvényhatóságok rendezéséig is, határozatai és eljárása alkalmával figyelembe veendi azon határokat, melyek közt mind az önkormányzati jog gyakorlása, mind a törvények végrehajtása biztosítható. Mindezek, valamint azon hang is, mely az egész rendeletén át-
