Eger - hetilap, 1869

1869-11-25 / 47. szám

VII. évi folyam.

47. szára.

November 25-én 1869.

Előfizetési díj:

Egész évre . . 5 ft — kr. Félévre . . 2 ft 50 kr. Negyedévre . . 1 ft 30 kr.

Egy hónapra . — -15 kr. Egyes szám . — 12 kr.

EGER,

Hirdetésekért

minden hasábzott petit sorhely után 4, bélyegadó fejé! en minden hirdetést*?! 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 8 ki tizettetik.

Politikai s vegyes tartalma hetilap, megjelenik minden csütörtökön.

^lÄhO-hivätal! ä lyceumi nyomda.- Előfizetéseket elfogad.* a szerkesztőség (Széchenyi-ulcza 26. sz.) — Jentsch (1. könyvhét étkedét » minden kir. postahivatal. _ Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő: egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr.

Bel- és külföldi hirdetéseket elfogad: Zeisler M. Pesten király-uteza 47. sz.

Városi ügyek.

A f. évi nov. 21-én Eger városa részéről tartott képviselői ülésben következő ügyek tárgyaltattak:

A folyó hó 7-i ülés jegyzőkönyvének meghitelesitése után fölolvastatott a f. évi október hó 31-röl kelt, 2615. számú végzéssel megbízott küldöttség véleményes jelentése, a helybeli terménykereskedők és szeszgyárosok helypénzmentes szállításai által Horánsz- ky Imrére,a helypénzszedési jog haszonbérlőjére háromlott jövedelmi csonkulás s az ebből kifolyó haszonbéri leengedés tárgyában. A nevezett haszonbérlő haszonbérleti összegéből f. évi október 1-töl a hátralevő egész haszonbérleti idejére (1870. decz. végéig), vagyis 5 negyedévre általában 1600 o. é. ft leengedtetni véleményeztetik. — A küldöttség véleményét a képviselő-testület elfogadta, és határozattá emelte, főleg azon oknál fogva, mert miután a város a haszonbérlőre ruházott azon jogától, hogy mindazok, kik bármiféle terményeket más határokban összevásárolván, azokat pénzért szekereken a városba behozatják, helypénzt fizetni tartoznak — fölsőbb határozatok által megúsztatott: ennek folytán a haszonbérlő jövedelme is csorbulást szenvedett.

Fölolvastatott azon küldöttség jelentése, mely f. évi okt. 17-röl kelt végzéssel megbizatott: adna véleményt aziránt, hogy mennyiben lenne teljesíthető a helybeli Szász-Weimar-ezred parancsnokának azon óhajtása, hogy Egerben még mintegy 450 főnyi katonaság 42 tiszttel elszállásolhatnék. A küldöttség véleménye oda megy ki, hogy mivel a városnak a mondott czélra alkalmas épületei nincsenek, sem pénzzel nem rendelkezik, hogy ilyeneket építtethessen, kölcsönnel pedig a lakosságot még jobban terhelni nem kívánja, annál is inkább, mert a katonaság által használt épületek után fizetni szokott hálás- pénzből nemhogy az épitési költségeket, illetőleg a kölcsöntőkét fedezni lehetne, de még a kamatok törlesztésére sem elégséges: ennélfogva a Szász-Weimar-ezred parancsnokának azon o* hajtását, hogy Egerben még mintegy 450 főnyi katonaság 42 tiszttel elszállásoltatnék, bár ezáltal a közforgalom a lakosság előnyére jelentékenyen növekednék, teljesíthetőnek nem véli. — Ezen kül- döttségi véleményt a képviselői gyűlés elfogadta, s ez értelemben mondotta ki határozatát.

Fölolvastatott Schmidt Ignácz és Gál Lajos mészárosmesterek kérvénye, melyben a szarvasmarha levágása után esendő fogyasztási adót jövő 1870-ik év jan. 1-sö napjától számítandó 3 évre, — az eddigi szerződési föltételek mellett — alhaszonbérbe részükre ujonan kiadatni kérik.—Mielőtt ez ügyben érdemleges határozat hozatnék, Tavassy Antal polgármster elnöklete alatt Eisenmann János, Fekete Károly, Kubik Endre, Dobrányi Ignácz, Bartha Endre, Szederkényi Nándor megbizattak, hogy figyelemmel arra, hogy vájjon folyamodók ajánlata a városi közönségre nézve mennyiben előnyös ? véleményes jelentésüket a legközelebbi képviselői ülésre mutassák be.

Fölolvastatott több hatvan-külvárosi lakos folyamodványa, melyben bizonyos használhatatlan tért részükre átengedtetni kérnek. •—A folyamodvány helyszíni szemle eszközlése, s ennek alapján teendő jelentés végett, Kosa György elnöklete alatt, Bistei Ferencz in. r. kapitány, Kubik Endre, Petrovich Ferencz, Barna István és Bukucs Mártonból álló küldöttségnek kiadatott.

Fölolvastatott a pénzügyminisztériumnak f. hó 14-röl kelt, 2749 sz. leirata, mely mellett a szegényebb falusi iskolák fölszerelése, tankönyvek és irószerekkeli ellátása czéljából ö Felsége által engedélyezett államsorsjáték tervét, 200 drb sorsjegygyei együtt, ez u- tóbbiakat elárusitás végett megküldi. —Tekintve az államsorsjáték

közhasznú czélját, a megküldött 200 db. sorsjegyből 25 drb Eger városa részére megtartatni határoztatván, a többinek elárusitásá- val a községtanács bízatott meg.

Végül tekintve azon körülményt, hogy a hatvan-miskolczi vasút már tökéletesen befejezve lévén, néhány nap múlva a közforgalomnak át fog adatni, mig ellenben az eger-flizesabonyi szárnyvonalnál, — mely a fönálló országgyűlési határozat szerint a fővonallal egyidejűleg lett volna kiépítendő — a munkálatok sem kezdettek meg : ennélfogva a közlekedési minisztérium siir- getöleg föikéretni határoztatott, hogy a kérdés alatti szárnyvonalnak mind a vidék, mind Eger városa érdekében leendő kiépittetése iránt hovaelőbb intézkedni méltóztassék.

A suezi csatorna.

(Vége).

Lesz még idő, midőn a magyar faj is büszke emléket emelend a takarékosság s szorgalmas munka dicsőítésére; midőn anyagi viszonyait teljes erőre fejlesztve, nagyszerű mütani betűkkel fogja beírni az emberiség művelődés-történetének számára föntartott lapjait, de a—bár erőteljes — közgazdasági csecsemőtől ki sem kívánhatja, hogy már most férfimunkát végezzen.

Hátravan még, tágyunk azon részéről szólani, mely a haszon kérdésével függ egybe.

Ez értekezés bevezetésében kiemeltük a közlekedési eszközök tökélyesbitésének befolyását az emberiség művelődésére, s névsze- rint, hogy az emberek közti távolságokat csökkentve, a társulási szellemminél erősb kifejlődését lehetiti. Hogy mennyire közelhozza az embereket egymáshoz, annak ép e vállalat eredményei szolgálnak legjellemzetesb például.

így eddigelé, ha egy magyar-osztrák kereskedelmi hajó az indo-britt föld kereskedelmi főgyupontjáboz, Bombayba akart menni, kénytelen volt egész Afrikát körülhajózni, s igy 3576 mfnyi utat tenni, mig jövendőben a suezi csatornán át már 1404 mfnyi utazás után éri el ugyanazon czélt.

, Európa tehát a vállalat segélyével az Indiákhoz, s átalán Ke- let-Azsiához teljes 2172 mérfölddel közelebb ment, mi oly óriási uj- vonal,jhogy egymás mellett levő 20 Magyarországon átvonulna, vagyis hogy világosabban szóljunk: a mely idő alatt hajóink eddig Bombay városig érkeztek, most már ugyanazon idő alatt vissza is jöhetnek, sőt ami több, uj rakománynyai atíume-bombayi ut felét másodszor is átevezhetik; azaz : amennyi idő alatt eddig csak egy fiume-bombayi utat lehetett tenni, azalatt ma már 2‘/*-et lehet meghaladni. Az érintkezési lehetőség tehát 100%-kal szaporodott, s hogy e rendkívüli közlekedés mily forradalmi átalakulást idézeud elő e két világ műveltségi és gazdasági viszonyaiban, azt majd csak a jövő fogja kimutatni.

De hogy Európában a közgazdasági forradalom a legnagyobb mérvben kitörni készül, annak a Közép-tenger partbosszán máris elegendő jeleit bírjuk ; lázas hévvel törekszik ugyanis minden nép a Közép-tenger partjaihoz, azzal vaspályák által kapcsolván egybe népéletét, hogy azon nagy közgazdasági keresztes hadjáratban, melyet Európa népei kelet felé rendezni készülnek, mindegyik illően képviselve legyen.

A németek éssveicziak a Sz.-Gotthard hegyén keresztül törnek maguknak sin-utat Genuához, a magyarok Fiúmét akarják a magyar kereskedelem nemzetközi közvetítőjévé avatoi, a szerbek, oroszok a törökök a Fekete- és sziget-tenger felé (a Saloniki kikötőhöz) ve-