Eger - hetilap, 1869

1869-09-23 / 38. szám

38. szám.

Szeptember 23-án 1800.

VH. évfolyam

Hirdetésedért

minden hasábzoti petit sorhely ntán 4, bélyegadd tejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 8 kt fizettetik.

Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön.

Előfizetési díj

Egész évre . Félévre Negyedévre . Egy hónapra Egyes szám .

. 5 ft - kr. . 2 ft 50 kr. . 1 ft 3ft kr. . - -15 kr. - 13 kr.

EGER.

Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad.' a szerkesztőség (Széchenyi-ulcza 26. sz.) — Jentsch O. könyvkereskedése s minden kir. postahivatal. — Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő: egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. Hirdetésekét elfogadnak: Bécsben: Haasenstein és Vogler, — Pesten: Zeisler M. király-uteza 47. sz.

előfizetési fölhívás

AZ

CZIMÜ

POLITIKAI S VEGYES TARTALMÚ HETILAPRA.

Előfizetési föltételek.

Egész évre.....................................................5 ft —

Félévre ....................................................2 ít 50 kr.

N

egyedévre................................ .... 1 ft 30 kr.

E

gy hónapra....................................................— 45 kr.

E

gyes szám....................................................— 12 kr.

K

érjük az előfizetési pénzeket az „Eger“ kiadó-hivatalába (lyceumi nyomda), vagy a szerkesztőséghez (Széchenyi- utcza 26. sz.) mielőbb bérmentesen beküldeni.

T. gyűjtőinknek hat előfizető után egy tiszteletpéldány- nyal szolgálunk.

A lap pontos szétküldése iránt gondoskodni fog

Az „Eger“ kiadó-hivatala.

A földadó reformja ügyében.

A pénzügyminiszter által egybehívott adóenquéte földadóügyi szakbizottsága fölhívta tudvalevőleg az egyleteket és társulatokat, hogy e tárgyban a föltett kérdésekre feleljenek. — Az országos magyar gazdasági egylet is bead a ennek folytán véleményét, mely fontos okmány lényege kővetkező:

A földadó arányos fölosztása a lehető legrövidebb idő alatt, s a lehető legkisebb költséggel: a mostani munkálatok alapján teljesítendő általános revisió által lenne elérhető. Uj kataszteri rendszerre nincsen szükség, miután a mostani, elve szerint tökéletesen helyes, csak kivitelében fekszik a hiba, s ezen kell segíteni: a tiszta jövedelmekben fönforgó aránytalanságok kiigazításával.

A kataszteri tiszta jövedelemnek az adókivetés alapjául továb bi föntartása végett, a mostani kataszter általános revisiójáná! a föld tiszta jövedelmének olyszerii megállapitása, mely a mostani körülmények között szokásos és közönséges gazdálkodás mellett — az utóbbi 10 év termelési adatai szerint átlagban elérhető, ajánlatosabb, helyesebb, és megnyugtatóbb a földadó arányosabb és igazságosabb kivetésére, mint a mostani kataszter tiszta jövedelmének az adásve- vési adatokból kifejtett tényleges forgalmi érték átlaga szerinti kiigazítása. Mert:

Az adásvevési ár nem mindig nyújt biztos alapot, mert az adás- vevési érték nagyban változik azon indoknál fogva, melyből az eladás történik, s majd praetium affectionis, majd eladási kényszerűség következtében magasabb vagy alacsonyabb a vételár; aztán olyan helyeken, hol sttrtt a népesség és kevés a föld, rendkívül nagy ár fizettetik a földbirtokért, a nélkül, hogy az abból befolyó jövedelem nagyobb lenne a közönségesnél; a bérleti adatok sem nyújtanak igazságos kulcsot, mivel a bérlet nálunk számos esetekben csak kisévletkép létezik, s igen gyakran kérdéses, vájjon meg tudja-e fizetni a kikötött bért. Azután a bérösszeg után számított tőke és a tényleges eladási érték mindig nagyban eltérnek egymástól, egyszerűen azért, mert bérelni sokan bírnak, venni ellenben csak kevesen; de a haszon - béri összeg különben sem fejezi ki a földnek tőkeértékét a legjobb esetben sem, miután a tiszta haszon, melyet a bérlő előállít., nem ugyanaz a bérösszeggel: ez utóbbit a bérlő a földbirtokosoknak kénytelen fizetni, a többletből pedig élnie kell. A bérösszegért magáért senki sem fogna gazdálkodni.

Mindezekhez hozzájárul még, hogy nálunk még nagyon változik a földérték a gabonaárakkal és a gabonakivitel nagyságával; továbbá az adásvevési és bérlési esetek ritkán fordulnak elő tisztán, mert benne van azokban a regale, fölszerelés, épületek stb., miért a gazdasági egylet az adásvevési és bérlési adatokat az aránytalanságok elhárítására egyátalában nem véli alkalmazbatóknak.

Ennélfogva az orsz. gazd. egylet a közönséges gazdálkodás mellett elérni szokott átlagos tiszta jövedelmet vevén adóalapul alkalmasabbaknak, a czélnak elérésére nézve helyesek és elfogadhatók a kővetkező elvek :

a) hogy az országban előforduló tényleges gazdálkodásnak vetésforgásai hűn vétessenek föl:

b) hogy a gazdálkodási rendszernek megfelelő tettleges és átlagos termés mennyiségei alkalmaztassanak;

c) hogy az alkalmazandó gabona- és egyéb terményárak az 1858 —1867-re terjedő évtized —vidékenkintkipuhatolandó átlagán alapuljanak;

dj hogy a művelési költségek fedezésére alkalmazandó levonási százalék, szintén a nevezett időszaknak gazdálkodási életéből merit- tessék, és hogy kivételes esetekben, hol a talajnak hasznosithatása csak nagyobbszerü beruházások által vált lehetségessé, minők például sok költségbe kerülő csatornázások, töltésezések, erdőknél telepítések, ut, fausztató és zsilipépitések stb. — ezek föntartásának fejében a rendes körülményeknek megfelelő levonási százalékok kellő bővítést nyerhessenek.

Minthogy a forgalmi érték szerinti becslés a földadóalap kiigazítására egyátalában nem ajánlható, oly módot sem lehet kijelölni, mely szerint e rendszert biztos alapokra lehetne fektetni azon esetekben, midőn a forgalmi értékről hiányoznak az adatok vagy azon művelési ágakkal szemben, melyek rendesen nem adásvevés tárgyai.

A földadóalap kiigazítása, föltéve, hogy ez a földnek átlagos tiszta jövedelme, s nem értéke szerint történik, vegyes bizottságok által lenne eszközlendö, melyekben a kormánynak és az érdeklett. feleknek egyaránt megfelelő befolyásuk lenne.

A helyi és országos érdekek egyesitésére nézve elegendő bizto- sitékot s lehető megnyugvást nyújtana az, ha a földadóalap helyi kiigazítása, az érdeklettek hozzájárulásával, a pénzügyi kormány által kinevezett közeg, és az illető vidék értelmisége által választott képviselő által közösen hajtatnék végre; ha továbbá ezen igazitás eredményeit az illető vidékek választott küldötteiből alakult megyei bizottság felülvizsgálná, és ha a pénzügyi kormány közege és a megyei bizottság között fölmerült eltérő javaslatok fölött, egy részre- hajlatlan országos bizottság határozna véglegesen.

Miután a czélba vett kataszteri kiigazítástól oly eredményt várhatunk, mely a földnek mostani átlagos jövedelmezését hűn feje- zendi ki: a földművelés fejlődésének érdekében kívánatos lenne,hogy a kinyomozandó tiszta jövedelem minél hosszabb időszakon át képezze az adókivetés alapját. Ezen időszakot, egyrészt az adóztatá-