Eger - hetilap, 1869
1869-07-29 / 30. szám
234 czius havában egy-egy palaezk a bizottmánynak átadatott. A felme- legitett bor tökéletesen változatlanul maradt, míg a másik eléggé é- rezhetö kesernyés izt kapott. A kitílnöbb burgundi boroknak épen ez a tulajdonképi betegsége. Pasteur a borból egy cseppet górcső alá helyezve, megmutatta az élödi csirát (parasite) mely a betegség okozója. Megvizsgált még e bizottmány Pasteur laboratorimában egy palaezk bort, mely csak ‘/s részt volt megtöltve, s közönséges para- ta-dugóval elzárva. E paíaczk 1865. junius 2-án nyittatott meg. Tartama a legközönségesebb borok közé tartozott, mert literje csak 45. cent.-be került. Szine ugyanaz volt a mi régi boroké; az Ízlésnél azonban savanyúság, vagy keserűségnek legcsekélyebb nyoma sem volt észlelhető. Hasonló körülmények között ugyanazon, de meg nem melegített bor nehány nap alatt megsavanyodott volna. 2) Pasteur módszere csaknem két év óta Orleans, Beziers és Narbonne több borkereskedőjénél már nagyban van alkalmazásban. Rossignol, orleansi borkereskedő 3000 hectoliter bort fölmelegitett, és pedig vízfürdőben 6 hectoliterkint. Mióta e kezelési módszert el fogadta, vevőitől panaszt soha sem hallott, holott azelőtt szemrehányásaiktól nem menekülhetett. Beziersben savanyodásnak induló uj bort melegítenek föl 1867- ben. E bor még a múlt év elején is élvezhető volt. Ez alkalommal a bor, mely egy palaezk megtöltésekor félreömlött nyílt edényben egy hét tartama alatt összegytijtetett. Ezen bor ize természetesen erőtlenebb vala, mint a hordóbélié, azonban a savanyodás minden nyomától ment volt. Ha e bor föl nem melegittetett volna, úgy az kevesebb. mint 24 óra alatt okvetlenül eczetté válandott. Ugyancsak beziersi borkereskedő eczetesedésnek induló borokat összevásárolt, azokat fölmelegité s jó borokkal keveré. E keverék igen keresett lön, s igy kereskedőnk nyeresége bizonyára nem vala jelentéktelen. Brestben 500 liter bor kétfelé osztatván, annak egyik része 63 fokig fölmelegittetett. Mindkét rész azután 1866. egy hajóra rakatott, mely 6 hóra útra kelt. Visszaérkezvén, mindkét hordó sértetlen volt s e kísérlet kimutató, hogy a fölmelegitett bor tiszta, enyhe s erőteljes vólt, s az ó- borokat jellemző sziunel birt. A föl nem melegített bor szintén tiszta volt ugyau, de egyszersmind savanyúságig határos-4 T Á R Leteszlek már ... Leteszlek már édes lantom Úgy se vár ránk diadal; Látom én, hogy mind hiába Könyörög, sir itt a dal! Soh’se busúlj édes gazdám Mért dobnád el lantodat, Tudok én egy kis leánykát Meglásd, hogy az befogad. Nem oly szép tán mint a régi, Oh de sokkal kedvesebb, A mikor te másért égtél: Ö meg téged szeretett. A mikor te kesergéssel Enyhitgetted bánatod, A mikor te másért sírtál: 0 meg téged siratott Menjünk oda édes gazdám, Kezdjük újra dalaid. — Tudja Isten édes lantom Mondanál tán valamit! Sziklavdry. Az úszók. Elbeszélés a t'ranczia forradalomból. Ha a saint-maloi sánczokról letekintünk, úgy nemcsak a tengerpart kies tekervényeit, környezve egy oldalról a tenger habjai, más oldalról pedig a Mii síkság zöldes talaja által, hanem egy tömör szikmaró erejű ; élvezhető volt ugyan még, de nyakrafőre kellett elhasználni, nehogy végkép elromoljék. A fölmelegitett bor ellenben még három év után is ihatónak tapasztaltatott, sőt még aromaticus ize is volt; mig a másik, mely nem lett fölmelegitve, tökéletes eczetté változott. Egy Rochefortban eszközlött kísérlet még tanulságosabb.Ugyanis fölmelegített és melegitetlen bor, tiz liter mennyiségben félig telt palaczkok, mindenike parafa dugóval lön elzárva és egy, ebbe helyezett üvegcsével ellátva, melyre két golyó illesztetett úgy, hogy a palaezk belseje a külléggel összeköttetésben állott, anélkül azonban hogy a por behatolhatna. Most a melegített bort tartalmazó palaezk eczetgyárba hozatott, hol 14 napig hagyatott. A boron semmi változás sem lévén tapasztalható, az még egy hétre a meg nem melegített bor mellé helyeztetett. Ez utóbbi ekkor eléggé érezhető savanyu izt kapott, mig amaz változatlanul maradt. Orleausban egy fölmelegitett s egy föl nem melegített bort tartalmazó palaczkból egy egy pohárnyi kiürittetett. Erre a palaczkok ismét bedugaszoltattak. Három nap után a föl nem melegített bor észrevehetőig megtörött. A górcsői vizsgálatból kiderült, hogy e za- varodás borseprötöl (myeoderma vini) származik, mely csakhamar eczetseprővé (myeoderma aceti) változott. Míg e bor ihatlanná lett, a fölmelegitett még mindig élvezhető volt, s noha a léggeli huzamosb érintkezés következtében erejéből s tulajdonságaiból némit veszített, a savanyodásnak mégis legkisebb nyoma sem volt észrevehető. Mindezekből kiviláglik, mily előnyös a messze s oly országokba küldeni szándékolt borokat előbb fölmelegiteni, hol az éghajlat forróbb, alkalmas borpinezék ritkán találhatók s hol a borkezelésre egyáltalán kevés figyelem fordittatik s igy az a megromlás veszélyének ki van téve; minélfogva erősítő és az egészségre jótékonyan ható tulajdonaitól, tehát azon sajátságoktól, melyeket minden kivállóbb italban becsülünk, megfosztatik. A touloni tengerészeti igazgatóság szeptember havában 700 hectoliter bort határozván Gabonba küldeni, az említett borvizsgáló bizottság javasló, hogy e küldemény nagyobb része melegitessék föl, és csak 100 liter szálittassék el természetes állapotban, hogy ez azután a fölmelegitettel összehasonlittassék. € Z A. falából álló tömegen akad meg tekintetünk, mely elöfokot képezve mesz- sze a tengerbe nyúlik. E sziklatömeg végső szélén áll, mint egy sasfészek Rothenneuf vár. Fekvése mesterséges annyira, hogy oldalról tekintve a légben látszik lebegni, mig a hullámok tompa morajjal dühöngnek alant. Az előfoknak a városra tekintő része terrasse alaku- lag siilyed, és igy óriási lépcsőt képez, melynek utolsó foka a partnál végződik, hol éles sziklák által határozva minden közlekedést elzár. Az elöfok másik része, mely a rothenneufi öblöt képezi, egy nem egészen járatlan, de mégis meredek lejtős parthoz vezet úgy, hogy a Bard fok ezen része, a város és a népes Parnio közeli fekvése daczára, lakatlan pusztának tűnik föl, mivel vad szomorú tájéka épen úgy,mint a szakadatlanúl dühöngő tengeri vihar,minden séta kedvelőt távol tart tőle. S valóban egy vámőrön, néha egy tengeri madarat üldöző vadászon kívül senki sem jött ezen, a vártól egészen a legközelebbi népesítet helyig terjedő homokos magaslatra. A téli hónapokon át a szél szakadatlanul s oly nagyon dühöng itt, hogy e helyen emberi lakot gondolni valóban regényes. Ennek daczára, 1793 év kezdetén Malescot nevű halász e lejtő tetején épité föl gunyhóját, melynek tetejét a szél egy hó lefolyta alatt csak egyszer vitte tova. Malescot Péter ezelőtt mint hajójavító St. Malóban dolgozott. Erős és mesterségében jártas lévén, könnyen elélhetett volna kézi munkája után, ha vad természete, minden segélyforrást el nem zár előle. Minek következtében, s egy jobb kereset hiányában halász lön. — De a halászat bizonytalan s hosszas keresetmód akkor, midőn ezáltal nemcsak az eszközöket kell beszerezni, hanem még egy családot is tartani fenn. Egy hó óta gyakran hiányzott kenyér a háznál. Malescot szükséget szenvedett, és ezáltal még vadabb lön. Durván bánt beteges nejével és alig 10 éves leánykájával, ki félig mezítelen egész nap a sziklákon mászkált. — Mindazonáltal nem szabad a halászt házi élete e szomorú oldaláról tekintve megítélni. Neje a szelíd Ivonnes sohasem panaszkodott. A jó teremtés hite által gyámolitva, szivébe zárta szenvedéseit s ugyanerre oktatá leányát is. E néma türelem, némely Malescot által
