Eger - hetilap, 1869

1869-07-29 / 30. szám

VII. évfolyam 30. szám. .Julius 29-én 1869. Hirdetésekért minden has&bzott petit Borhely után 4, bélyegadá fejéi en minden hirdetésiül 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 8 kr fizettetik. Politikai $ vegyes tartalmi! hetilap, megjelenik minden csütörtökön. füaöó-hivatal: a lyceumi nyomda. KIAlizetésekcf elfogad; a szerkesztőség (Széchenyi-ulcza 26. sz.) — Jentsch 6. könyvkereskedés s minden kir. postahivatal. — Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő: egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. Hirdetéseket elfogadnak: Bécsben: Haasenstein és Vogler, — Pesten: Zeisler M. király-utcza 47. sz.- - ­...........................- ...---------------------- --------------- ---...........................................................................i7T.ii ------ --------------- ------------------------------------------------­A z ellenzék magyar nemzeti német njsága. Előfizetési dij: Egész évre . Félévre Negyedévre . Egy hónapra Egyes szám . 5 ft — kr. 2 ft 50 kr. I ft 30 k. — -Í5 kr. — 12 kr. (V égé. j Eddig szomszédaink váltig csodálkoztak jeleseink azon magas erénye fölött, miszerint ök megelégszenek a magyar olvasó közönség szűk körével, s némi elismerésnél is már tuljutalmazottnak érzik ma­gukat ; szomorú jelenség hogy ma már többeknél a hiúság legyőzi az erényt. Nehányat már nem elégít ki az eddigi szűk kör elismerése s tisz­telete, ők hiúságok csábjainak áldozva nagyobb nép előttt ohajtnak tetszést aratni. Ám tegyék, de emlékezzenek meg arról hogy azon kicsinylett magyar nemzet észre fogja venni azoknak sértő s lealázó magukvise- letét, sbár fájni fog egy ideig csalódása, de kötelességét is mindeneset­re tudni fogja s el fog fordulni fajukat megtagadott vezetőitől. Gombaszerüleg növekedik azon magyar férfiak száma, kik a külföld számára Írnak, gondolkoznak, eszméiket kizárólag német nyel­ven ismertetik, de sőt még azt is ajánlják, hogy akadémiánkat és egyetemi tanszékeinket is németekkel tölsiik be, s mindenről azt ál­lítják, hogy a magyar nemzet érdekében teszik. Öli igen! önérdekük s hiúságuk kielégítésére. Hallottunk oly nyilatkozat is, mely e szavakban foglalható egy­be : mily igaztalanság s türelmetlenség egy német lap keletkezésén igy fölháborodni melynek tartalmassága csak hason tökélyülésre fog­ja buzditni a magyar lapokat s igy a magyar nemzeti irodalomnak még hasznára leend. E tévokoskodásra is azonnal felelni fogunk. Nem német lap keletkezése ellen szóltak kifakadásaink hanem az ellen, hogy e lap magyar írókat fog bírni munkatársakul. Ily körülmények közt csak sértő gúny lehet azt mondani, hogy a legjobb erőitől megfosztott magyar hírlapirodalom beltartalmásság­ban emelkedni fog, a német hangon megszólaló magyar irók jelesbjei versenye mellett; ez ép oly állítás mint ha mondanók, hogy általunk megrablott ember épen vagyonának ez elvétele következtében fog többet szerezhetni, s az eddiginél nagyobb vagyonosságra szert tehet­ni, kivált ha még minden évben újra meg újra megraboljuk. Avagy nem a magyar irodalom kárán lettek-e tartalmasabbakká a most nagy elterjedésnek örvendő német közlönyök is, s a magyar lapok némelyikének hanyatlását nem e lapok által elvont erők elvesz­tése idézte-e elő ? Magyar erők dolgoznak az eddigi német vállalatokban, s magyar erők fognak dolgozni a keletkezendöben is, s ez ép a szomoritó jelen­ség ; ez eljárás folytatása kétségkívül aláásandja a magyar hírlapirod­alom tartalmasságát s ezzel virágzó létét; mert ha német lapjaink minden kifejlett uj erőt mindig magukhoz vonnak, eo ipso terjedni fog akkor hazánkban a német hírlapirodalom, s enyészni a tartalmas­ságát vesztett magyar. Kevés oly nagy jellemet találunk, ki a német Írásért nyert na­gyobb dijat nyelve s nemzetisége hő szeretetétől indíttatva mellőzné ; kevés emelkedett szivvel találkozunk, ki ma még nem mondom éhez­ni, de a legkevesebbet is nélkülözni hajlandó volna nemzetisége élete s íölvirulásaért. Mihelyt egy nép hírlapíróinál az eszményi lelkesültse'g helyét az anyagiság s nyerészkedés kezdi elfoglalni, bizton hanyatlása első je­lének vehetjük azt. Valamint ha a közérdek fölkarolását, a szereplő személyek pusz­tán magán vágyaik kielégítése eszközéül, takarójául kezdik használni s azon sajnálkoznak, hogy a nép épen akkor hagyja el őket, midőn a minisztereket székeikből kirántani készülnek, hogy azok helyét ök foglalhassák el: úgy azonnal elvesztik azon varázsjelet, melyet híveik eddig követtek ; mert a nép csak azokat hajlandó követni, kikről meg van győződve, hogy önérdeküket a közérdeknek teljesen alárendelék. Ha valaki, úgy mi minden esetre méltányolni tudjuk a közlöny hazafias lelkesültségi tárczairója aggodalmait, s hogy e rokon érzel­minkről tanúságot adjunk, idézzük itt máj. 26-án irt, e szivünk mélyé­ben viszhangzó szavait: „Nevetségesnek találnék az egész hiú erőlködést, ha nem lenne oly mélyen szomoritó oldala mindenki előtt, ki érti s érzi mily szörnyű önmegfeb dkezés rejlik a dologban. „Soha még magyarországon egész társaság magyar ember, német lapot nem alapított.“ Német ajkúak szerkesztették s adták ki a Lloydokat; soha még a gerraanisationak jelei ily csoportosan nem mutatkoztak, mint a baloldalnak a „Hon“ által jelentett demonstratiojában. Csak rajta, a pártszenvedély nevében hirdessétek tetteitekkel, hogy kihaló félben van a magyarnál a nemzeti nyelv iránti érzék és szent kegyelet, melyen még nagyobb nemzeteknél is — hol nincs mit félni a nemzeti nyelv miatt — hasonló folt nem ejtetik ; sem angol, sem franczia, nem ir más nyelven, mint anyanyelvén. — Nem mond­tam s nem mondom, hogy szándék és czél a germanisatio terjesztése ; de elég érthetően kimutattam, hogy az uj vállalatnak semmi más ered ménye nem lesz s nem lehet. íme az egyik eredményt óvásaitok ecla- tans czáfolatául magatok hirdetitek: magyar „capacitások“ fognak németül Írni ! Tanulj és lelkesedjél rajta hazám magyar ifjúsága 1 — Tanulj meg ne csak egy kevéssé beszélni németül, hanem Hegelnyelvén Írni is; minthogy pedig két nyelven jól és tisztán Írni csaknem lehetetlen­ség, — okvetlenül el kell hanyagolnod a magyar nyelv-és irodalom tanulmányozását és gyakorlatát. De tanuld meg azt is, hogy mestereid működése daczára van még Magyarországon oly közvélemény, melynek nemzeti érzetét sér­teni fogja könnyelműséged, mit neked megbocsátani soha sem fog.“ y ez­A bor eltartásáról. A „Gazdasági lapokban“ említve volt, miszerint Pasteur azon nevezetes fölfedezést tette, hogy a bor megromlását a borban talál­ható élösdik okozzák. Ha ezek a borból bármely utón eltávolíttat­nak, a bor nem romlik meg. Miután vizsgálatokból kitűnt, hogy ezen élösdik már 46—50 foknyi bömérséknél elvesznek, Pasteur azt ajánl­ja, hogy az eltartásra szánt bor megmelegittessék. még pedig úgy, hogy hömérséke legalább 50 fokra emelkedjék. Francziaországban egy kiküldött bizottmány pontosan meg­vizsgálta, hogy a Pasteur által ajánlott melegítési mód a bor biztos eltartására nézve sikerrel alkalmazható-e azon boroknál, melyek a tengeri bajókra, a gyarmatokba való szállítás végett jutnak. Erre nézve a következő kérdések fejtettek meg : 1) A Pasteur által előirt melegítés eléggé hatályos-e a bor­nak minden bajtóli megóvására úgy, hogy ezen kezelési mód alkal­mazása az említett czélra ajánlható legyen ? E kérdésre egyhangúlag igennel válaszoltak, még pedig kö­vetkező okoknál fogva: 1) a bizottmány a Pasteur által palaczk-boiokkal tett kísérle­tek igazvoltáról személyesen meggyőződött. Egy Cóte d’ Or-i borter­melő Pasteurhöz 1863-bau több palaczk bort küldött, melyeknek fe­lét a bortermelő fölmelegité, másik felét pedig természetes állapotban hagyá. E borok mindkét neméből kisérlet-téiel végett múlt év már-

Next

/
Thumbnails
Contents