Eger - hetilap, 1869

1869-07-29 / 30. szám

VII. évfolyam

30. szám.

.Julius 29-én 1869.

Hirdetésekért

minden has&bzott petit Borhely után 4, bélyegadá fejéi en minden hirdetésiül 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 8 kr fizettetik.

Politikai $ vegyes tartalmi! hetilap, megjelenik minden csütörtökön.

füaöó-hivatal: a lyceumi nyomda. KIAlizetésekcf elfogad; a szerkesztőség (Széchenyi-ulcza 26. sz.) — Jentsch 6. könyvkereskedés s minden kir. postahivatal. — Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő: egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. Hirdetéseket elfogadnak: Bécsben: Haasenstein és Vogler, — Pesten: Zeisler M. király-utcza 47. sz.- - ...........................- ...---------------------- --------------- ---...........................................................................i7T.ii ------ --------------- ------------------------------------------------A

z ellenzék magyar nemzeti német njsága.

Előfizetési dij:

Egész évre . Félévre Negyedévre . Egy hónapra Egyes szám .

5 ft — kr. 2 ft 50 kr. I ft 30 k.

— -Í5 kr.

— 12 kr.

(V égé. j

Eddig szomszédaink váltig csodálkoztak jeleseink azon magas erénye fölött, miszerint ök megelégszenek a magyar olvasó közönség szűk körével, s némi elismerésnél is már tuljutalmazottnak érzik magukat ; szomorú jelenség hogy ma már többeknél a hiúság legyőzi az erényt.

Nehányat már nem elégít ki az eddigi szűk kör elismerése s tisztelete, ők hiúságok csábjainak áldozva nagyobb nép előttt ohajtnak tetszést aratni.

Ám tegyék, de emlékezzenek meg arról hogy azon kicsinylett magyar nemzet észre fogja venni azoknak sértő s lealázó magukvise- letét, sbár fájni fog egy ideig csalódása, de kötelességét is mindenesetre tudni fogja s el fog fordulni fajukat megtagadott vezetőitől.

Gombaszerüleg növekedik azon magyar férfiak száma, kik a külföld számára Írnak, gondolkoznak, eszméiket kizárólag német nyelven ismertetik, de sőt még azt is ajánlják, hogy akadémiánkat és egyetemi tanszékeinket is németekkel tölsiik be, s mindenről azt állítják, hogy a magyar nemzet érdekében teszik. Öli igen! önérdekük s hiúságuk kielégítésére.

Hallottunk oly nyilatkozat is, mely e szavakban foglalható egybe : mily igaztalanság s türelmetlenség egy német lap keletkezésén igy fölháborodni melynek tartalmassága csak hason tökélyülésre fogja buzditni a magyar lapokat s igy a magyar nemzeti irodalomnak még hasznára leend.

E tévokoskodásra is azonnal felelni fogunk.

Nem német lap keletkezése ellen szóltak kifakadásaink hanem az ellen, hogy e lap magyar írókat fog bírni munkatársakul.

Ily körülmények közt csak sértő gúny lehet azt mondani, hogy a legjobb erőitől megfosztott magyar hírlapirodalom beltartalmásságban emelkedni fog, a német hangon megszólaló magyar irók jelesbjei versenye mellett; ez ép oly állítás mint ha mondanók, hogy általunk megrablott ember épen vagyonának ez elvétele következtében fog többet szerezhetni, s az eddiginél nagyobb vagyonosságra szert tehetni, kivált ha még minden évben újra meg újra megraboljuk.

Avagy nem a magyar irodalom kárán lettek-e tartalmasabbakká a most nagy elterjedésnek örvendő német közlönyök is, s a magyar lapok némelyikének hanyatlását nem e lapok által elvont erők elvesztése idézte-e elő ?

Magyar erők dolgoznak az eddigi német vállalatokban, s magyar erők fognak dolgozni a keletkezendöben is, s ez ép a szomoritó jelenség ; ez eljárás folytatása kétségkívül aláásandja a magyar hírlapirodalom tartalmasságát s ezzel virágzó létét; mert ha német lapjaink minden kifejlett uj erőt mindig magukhoz vonnak, eo ipso terjedni fog akkor hazánkban a német hírlapirodalom, s enyészni a tartalmasságát vesztett magyar.

Kevés oly nagy jellemet találunk, ki a német Írásért nyert nagyobb dijat nyelve s nemzetisége hő szeretetétől indíttatva mellőzné ; kevés emelkedett szivvel találkozunk, ki ma még nem mondom éhezni, de a legkevesebbet is nélkülözni hajlandó volna nemzetisége élete s íölvirulásaért.

Mihelyt egy nép hírlapíróinál az eszményi lelkesültse'g helyét az anyagiság s nyerészkedés kezdi elfoglalni, bizton hanyatlása első jelének vehetjük azt.

Valamint ha a közérdek fölkarolását, a szereplő személyek pusztán magán vágyaik kielégítése eszközéül, takarójául kezdik használni s azon sajnálkoznak, hogy a nép épen akkor hagyja el őket, midőn a

minisztereket székeikből kirántani készülnek, hogy azok helyét ök foglalhassák el: úgy azonnal elvesztik azon varázsjelet, melyet híveik eddig követtek ; mert a nép csak azokat hajlandó követni, kikről meg van győződve, hogy önérdeküket a közérdeknek teljesen alárendelék.

Ha valaki, úgy mi minden esetre méltányolni tudjuk a közlöny hazafias lelkesültségi tárczairója aggodalmait, s hogy e rokon érzelminkről tanúságot adjunk, idézzük itt máj. 26-án irt, e szivünk mélyében viszhangzó szavait:

„Nevetségesnek találnék az egész hiú erőlködést, ha nem lenne oly mélyen szomoritó oldala mindenki előtt, ki érti s érzi mily szörnyű önmegfeb dkezés rejlik a dologban. „Soha még magyarországon egész társaság magyar ember, német lapot nem alapított.“ Német ajkúak szerkesztették s adták ki a Lloydokat; soha még a gerraanisationak jelei ily csoportosan nem mutatkoztak, mint a baloldalnak a „Hon“ által jelentett demonstratiojában.

Csak rajta, a pártszenvedély nevében hirdessétek tetteitekkel, hogy kihaló félben van a magyarnál a nemzeti nyelv iránti érzék és szent kegyelet, melyen még nagyobb nemzeteknél is — hol nincs mit félni a nemzeti nyelv miatt — hasonló folt nem ejtetik ; sem angol, sem franczia, nem ir más nyelven, mint anyanyelvén. — Nem mondtam s nem mondom, hogy szándék és czél a germanisatio terjesztése ; de elég érthetően kimutattam, hogy az uj vállalatnak semmi más ered ménye nem lesz s nem lehet. íme az egyik eredményt óvásaitok ecla- tans czáfolatául magatok hirdetitek: magyar „capacitások“ fognak németül Írni !

Tanulj és lelkesedjél rajta hazám magyar ifjúsága 1 — Tanulj meg ne csak egy kevéssé beszélni németül, hanem Hegelnyelvén Írni is; minthogy pedig két nyelven jól és tisztán Írni csaknem lehetetlenség, — okvetlenül el kell hanyagolnod a magyar nyelv-és irodalom tanulmányozását és gyakorlatát.

De tanuld meg azt is, hogy mestereid működése daczára van még Magyarországon oly közvélemény, melynek nemzeti érzetét sérteni fogja könnyelműséged, mit neked megbocsátani soha sem fog.“

y ezA bor eltartásáról.

A „Gazdasági lapokban“ említve volt, miszerint Pasteur azon nevezetes fölfedezést tette, hogy a bor megromlását a borban található élösdik okozzák. Ha ezek a borból bármely utón eltávolíttatnak, a bor nem romlik meg. Miután vizsgálatokból kitűnt, hogy ezen élösdik már 46—50 foknyi bömérséknél elvesznek, Pasteur azt ajánlja, hogy az eltartásra szánt bor megmelegittessék. még pedig úgy, hogy hömérséke legalább 50 fokra emelkedjék.

Francziaországban egy kiküldött bizottmány pontosan megvizsgálta, hogy a Pasteur által ajánlott melegítési mód a bor biztos eltartására nézve sikerrel alkalmazható-e azon boroknál, melyek a tengeri bajókra, a gyarmatokba való szállítás végett jutnak. Erre nézve a következő kérdések fejtettek meg :

1) A Pasteur által előirt melegítés eléggé hatályos-e a bornak minden bajtóli megóvására úgy, hogy ezen kezelési mód alkalmazása az említett czélra ajánlható legyen ?

E kérdésre egyhangúlag igennel válaszoltak, még pedig következő okoknál fogva:

1) a bizottmány a Pasteur által palaczk-boiokkal tett kísérletek igazvoltáról személyesen meggyőződött. Egy Cóte d’ Or-i bortermelő Pasteurhöz 1863-bau több palaczk bort küldött, melyeknek felét a bortermelő fölmelegité, másik felét pedig természetes állapotban hagyá. E borok mindkét neméből kisérlet-téiel végett múlt év már-