Eger - hetilap, 1869
1869-07-01 / 26. szám
204 2<>7 szavazattal 132 ellenében elfogadta. Napirenden volt még a bi- rói hatalom gyakorlásáról szóló törvényjavaslat. Itt Ghyczy K. ismét inditványnyal lépett elő. Ez indítványban a szőnyegen levő törvény- javaslatot majd csak a törvényhatóságok rendezéséről és bíróságok szervezéséről szóló s a miniszierium által előterjesztendő törvény- javaslatokkal együtt akarja tárgyalás alá vétetni. A jobboldal a ház asztalán levő törvényjavaslatot akarván elintézni, lett nagy zaj ; az elnök folyvást csengetett, az ülés felfüggesztését emlegeté; a jobboldal szavazást sürgetett. Végre elnök föltevén a kérdést: akar-e a ház Ghyczy indítványának mellőzésével az általános tárgyalásba belemenni? A többség az általános tárgyalás azonnali megkezdése mellett nyilatkozván, Ghyczy indítványa elvettetett. Az igazság- Ugyminiszter egy jeles beszédben indokolta az általa előterjesztett törvényjavaslatot. Beszéde végeztével hosszantartó éljenzés és tapsvihar közt számos jobboldali képviselő s minisztertársai üdvözlék a szónokot. A jnn. 24 iki ülésben folytattatott a bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Mint tudva van, a kérdés a körül forog, vájjon valasztassanak-e ezután is mind eddig, a törvényszékek bírái, vagy pedig a külföld példájára egész életükre kineveztessenek. A baloldali ellenzék a megyék ősi jogát védte, veszélyesnek látja a kinevezést; a jobboldal pedig csak a kinevezés által hiszi elérhetőnek azt, hogy független bírói karunk lesz. E két nézet harczol ma egymással. Horváth D. mint a központi bizottság előadója, elősorolta azon okokat, melyek a bizottságot a javaslat elfogadására bírták. Első volt Várady Gábor, ki a törvényjavaslat ellen síkra szált ; utána Tóth Vilmos nagy hatással mondott beszédében a javaslat mellett szólt. Kárhoztatja a régi jogokhozi merev ragaszkodását, mely minden reformot lehetetlenné tesz, melyhez ha ragaszkodnak, még a követválasztási jogot sem lehetett volna 48-ban a megyéktől elvenni. Résztvettek még a vitában Szilágyi Lajos, b. Eötvös J. és Irányi. Ez utóbbit az igaz- ságtigyminiszter elleni heves kifakadásaiért kénytelen volt az elnök rendreutasitani. A vita holnap i'olytattatik. Ajun. 25-ki ülés kezdetén az igazságtigyminiszter felszólalt Irányinak tegnap ellene tett azon méltatlan vádja ellen,mintha ö az 1848. törvények leghívebb, legjelesebb, legtisztább jellemű bajnokát (Böszörményi Lászlót) törvénytelen Ítélet következtében, halálra kínozta volna. Eltekintve attól, hogy itt egy bíróságot törvénytelen Ítélet kimondásával vádol, a másik vád az igazságügyminiszter személye ellen van emelve, és oda megy ki, hogy ö törvéuytelen utón halaira kínozott egy egyént, s e rágalom által becsületében van megtámadva. Ez ügybeni határozatot a ház bölcseségére bizva kijelenté, hogy sem miniszteri székét, sem képviselői állását addig el nem foglalhatja, mig nyilvános pályája becsülete azon forum előtt és által, hol a sértés történt, helyre nem állittatik. Erre Gajzágó egy indokolt határozati javaslatot nyújtott be, hogy a ház utasítsa az immunitási bizottságot az adandó elégtétel neme s módja iránt. Szilágyi Virgil ez ügy bővebb felvilágosítására jónak látta elmondani, hogy ő, mint B. régi barátja mellbaja enyhítésére fürdőt ajánlott nekie. B. nem akarván kegyelmet kérni a kormánytól, szólót fölhatalmazta , hogy lépéseket tehessen, hogy kegyelemkérés nélkül elmehetne fürdőbe ; fel is kereste az igazságügyminisztert, ki a legnagyobb örömmel egyezett be mindenbe, mi által B. sorsán könnyíteni lehet; kérvényt sem kívánt, csak egyszerű levelet B. barátjai egyikétől. Sz. a levelet megírta; de B. több elvbarátjával értekezvén a levél szerkezete ellen semmifélekifogást nem tett ugyan; barátai tanácsára azonban a kormánytól semmi kegyelmet nem akart elfogadni. Szóló tehát Irányi nyilatkozatát a legnagyobb méltatlanságnak tartja. Vukovics és Simonyi az indítvány ellen szóltak. Deák Ferencz szintén nem tartja helyesnek e kellemetlen ügyet az immunitási bizottsághoz utasítani, hanem mondja ki a ház határozatilag roszalását azon kifejezésekért, melyeket irányi előadott. Most hosszabb vita keletkezett Deák indítványa felett; Gajzágó visszavonta indítványát, miután őt Deák Ferencz indítványa kielégité. Jegyző felolvasván Deák F. határozati javaslatát, elnök föltette a kérdést: elfogadja-e a ház e határozati javaslatot ? A kérdés szavazatra tűzetvén, a balközép és szélsőbal tagjai kevesek kivételével tömegesen távoztak a teremből. 203 képviselő „igen“nel szavazott, távol volt 223. A roszalás ellen egy szavazat sem volt. Az elnök kimondá aroszalást. A napirenden levő s a bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvényjavaslat vitatására kerülvén a sor, mellete szólott Justh, ellene Plachy. A jun. 26 iki ülésben számos kérvény nyujtatott be. Szalay Sándor határozati javaslatot olvasott föl, mely szerint a napirenden levő törvényjavaslat tárgyalásának befejezéséig a ház naponként kétszer, és pedig reggeli 9 órától déli 12-ig, délután 4-től 7-ig tartson ülést. Ekkor lépett be az igazságügyminiszter a terembe, és szűnni nem akaró lelkes és viharos éljenzéssel fogadtatott. Az előbb emlitettt határozati javaslat helyett a Kovách Lászlóé fogadtatott el, mely szerint az ülések naponként 9 órától d. u. 3-ig fognak tartatni. Jelentette az elnök, hogy a közösügyek tárgyalására megválasztott bizotságok, ö felsége által f. hó Il ik napján hivatnak össze Bécsbe. Következett a napirenden levő törvényjavaslat tárgyalása. A jun. 28-iki ülésben, mielőtt a napirendre került volna a sor, a közmunka és közlekedési miniszter gróf Mikó a hozzá intézett in- terpellatiókra felelve kijelenté: hogy Eger mindenesetre szárnyvonal által össze fog köttetni a hatvan-miskolezi vonallal, s ha erre vá- lalkozó nem akadna, az állam fogja kiépíteni. Politikai hetiszemle. A franczia császár és császárné a chalonsi táborba mentek. A „Peuple“ jun. 24-röl egy táviratot közölt Chalonsból, mely szerint a császár egy az olasz hadjáratban résztvett katonai küldöttséget fogadott el. A császár a fogadásnál ezt mondá: „Katonák ! Orvendek, hogy önök azon nagy ügyet, melyért tiz éven át küzdöttünk, nem fe- ledék el. Tartsák továbbra is emlékezetükbe az önök és elődeik har- czait, mert harczaink története a haladás és polgárosodás története. Ha jövőre is igy tartaudják fönn és követendik a katonai szellemet, mint a múltban, úgy mindenkor egy nagy nemzet érdemes fiai gyanánt fognak tekintetni“. — A császár e szavainak némelyek politikai fontosságot is szeretnek tulajdonítani. Azonban a „Patrie“ kijelenti, hogy császár chalonsi beszédének nem szabad harczias jellemet tulajdonítani. Az „Indep. Beige“ párisi levelezője szerint három porosz tisztet kiutasítottak a chalonsi táborból, mivel Napóleon császárnak fenidézett szavai felett élezeztek. A császár és császári herczeg már a tuilleriákba visszatért. Egyébiránt úgy látszik, hogy a megzavart nyugalom ismét rendes medrébe tért egész Fran- cziaországban; a st.-etieonei bányákat ugyan még folyton őrzi a katonaság, de a munkások már lecsillapodtak. A lapok még mindig a suezi csatorna megnyitásáról beszélnek, pedig még nem egy hamar fog megtörténni; a társulat titkára a hivatalos megnyitást nov. 17-re hirdeti. Ezt azért emlitjük, mert a csatorna megnyitását politikai jelleggel ruházzák föl némelyek. Eddig az hirlett, hogy a szultán nem fog megjelenni a csatorna megnyitásán, azonban a szultán nincs megelégedve az egyptomi alkirály azon önkényes eljárásával s politikai magatartásával, hogy az európai fejedelmeket a suezi csatorna megnyitásához meghívta, s most már Abdul-Azis személyesen akar megjelenni a megnyitási ünnepélyen. A szultán személyes jelentéte aligha kedvére leeud az alkirálynak, mert ez esetben vazalli állása nagyon is szembeötlő lesz. A „Karlst. Ztg“ bécsi levelezője szerint az alkirálynak egy irata érkezett Kon- stantinápolyba, melyben a ktilönszakadási s függetlenségi tervek iránt elterjesztett összes híreket roszakaratu elferdítéseknek s gyanúsításoknak nyilvánítja. Róma és Poroszország között uj egyezmény köttetett. Mondják, hogy a Rómában járt Ratibor herczegnek nem csak az volt feladata, hogy a pápának pappá szenteltetése ötvenedik évfordulója alkalmából szerencsét kívánjon; hanem hogy egy uj rendezkedés alapjait kellett megszabnia a kath. egyháznak Poroszországban s az éjszaknémet szövetségben való állására vonatkozólag. A berlini kormány 1821-iki concordatumnak, mely Poroszországban az állam s kath. papság közti viszonyokat szabályozza, módosítását kívánta. A porosz király kivánatai Romában mind figyelembe vétettek, mint mondják Ledochovszki posseni érsek által szerkesztett első terv mindkét részről szentesittetett. Olaszország fölizgatott hangulata, melyet Lobbia képviselő meggyilkolása idézett elő, ugylátszik lassan lassan lecsillapul. Lobbia ugyanis a követkamra egyik tagja, a dohánykezelés ügyében némely követtársa becsületességét gyanusitá, s egyszersmind az általa indítványozott bizottság előadójává választatott. Egy éjjel gyalázatos orgyilkossági kísérlet követtett el ellene. Lobbia által emelt vád oly ingerültséget szült, hogy az ellene elkövetett merényletnek a kormány és kamra egyhangú kárhoztatása sem volt képes a kedélyeket lecsillapítani. Valamint előbb a parmai tüntetések, úgy a Lobbia-féle ügy által előidézett ingerültség szálait Mazzinikeze vezette, mit onnan is következtetnek, hogy ezen manifesztatiókban a lakosság semmi részt sem vett. Kragujeváczból jun. 25-ről távirják, hogy 24-én a skupstinát a kormányzóság megnyitotta, a trónbeszéd a skupstina egyik feladatául említi azt, hogy az 1838-iki alkotmány helyébe egy , maga a nép által hozott alkotmány állítandó fel.
