Eger - hetilap, 1869

1869-07-01 / 26. szám

204 2<>7 szavazattal 132 ellenében elfogadta. Napirenden volt még a bi- rói hatalom gyakorlásáról szóló törvényjavaslat. Itt Ghyczy K. ismét inditványnyal lépett elő. Ez indítványban a szőnyegen levő törvény- javaslatot majd csak a törvényhatóságok rendezéséről és bíróságok szervezéséről szóló s a miniszierium által előterjesztendő törvény- javaslatokkal együtt akarja tárgyalás alá vétetni. A jobboldal a ház asztalán levő törvényjavaslatot akarván elintézni, lett nagy zaj ; az elnök folyvást csengetett, az ülés felfüggesztését emlegeté; a jobb­oldal szavazást sürgetett. Végre elnök föltevén a kérdést: akar-e a ház Ghyczy indítványának mellőzésével az általános tárgyalásba belemenni? A többség az általános tárgyalás azonnali megkezdése mellett nyilatkozván, Ghyczy indítványa elvettetett. Az igazság- Ugyminiszter egy jeles beszédben indokolta az általa előterjesztett törvényjavaslatot. Beszéde végeztével hosszantartó éljenzés és taps­vihar közt számos jobboldali képviselő s minisztertársai üdvözlék a szónokot. A jnn. 24 iki ülésben folytattatott a bírói hatalom gyakorlá­sáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Mint tudva van, a kérdés a körül forog, vájjon valasztassanak-e ezután is mind eddig, a tör­vényszékek bírái, vagy pedig a külföld példájára egész életükre kineveztessenek. A baloldali ellenzék a megyék ősi jogát védte, ve­szélyesnek látja a kinevezést; a jobboldal pedig csak a kinevezés által hiszi elérhetőnek azt, hogy független bírói karunk lesz. E két nézet harczol ma egymással. Horváth D. mint a központi bi­zottság előadója, elősorolta azon okokat, melyek a bizottságot a javaslat elfogadására bírták. Első volt Várady Gábor, ki a tör­vényjavaslat ellen síkra szált ; utána Tóth Vilmos nagy ha­tással mondott beszédében a javaslat mellett szólt. Kárhoztatja a régi jogokhozi merev ragaszkodását, mely minden reformot lehe­tetlenné tesz, melyhez ha ragaszkodnak, még a követválasztási jo­got sem lehetett volna 48-ban a megyéktől elvenni. Résztvettek még a vitában Szilágyi Lajos, b. Eötvös J. és Irányi. Ez utóbbit az igaz- ságtigyminiszter elleni heves kifakadásaiért kénytelen volt az elnök rendreutasitani. A vita holnap i'olytattatik. Ajun. 25-ki ülés kezdetén az igazságtigyminiszter felszólalt Irá­nyinak tegnap ellene tett azon méltatlan vádja ellen,mintha ö az 1848. törvények leghívebb, legjelesebb, legtisztább jellemű bajnokát (Böszörményi Lászlót) törvénytelen Ítélet következtében, halálra kí­nozta volna. Eltekintve attól, hogy itt egy bíróságot törvénytelen Ítélet kimondásával vádol, a másik vád az igazságügyminiszter sze­mélye ellen van emelve, és oda megy ki, hogy ö törvéuytelen utón halaira kínozott egy egyént, s e rágalom által becsületében van meg­támadva. Ez ügybeni határozatot a ház bölcseségére bizva kije­lenté, hogy sem miniszteri székét, sem képviselői állását addig el nem foglalhatja, mig nyilvános pályája becsülete azon forum előtt és által, hol a sértés történt, helyre nem állittatik. Erre Gajzágó egy indokolt határozati javaslatot nyújtott be, hogy a ház utasítsa az immunitási bizottságot az adandó elégtétel neme s módja iránt. Szilágyi Virgil ez ügy bővebb felvilágosítására jónak látta elmondani, hogy ő, mint B. régi barátja mellbaja enyhítésére fürdőt ajánlott nekie. B. nem akarván kegyelmet kérni a kormánytól, szólót fölhatalmazta , hogy lépéseket tehessen, hogy kegyelemkérés nélkül elmehetne fürdőbe ; fel is kereste az igazságügyminisztert, ki a legnagyobb örömmel egyezett be min­denbe, mi által B. sorsán könnyíteni lehet; kérvényt sem kívánt, csak egyszerű levelet B. barátjai egyikétől. Sz. a levelet megírta; de B. több elvbarátjával értekezvén a levél szerkezete ellen semmi­félekifogást nem tett ugyan; barátai tanácsára azonban a kormánytól semmi kegyelmet nem akart elfogadni. Szóló tehát Irányi nyilatko­zatát a legnagyobb méltatlanságnak tartja. Vukovics és Simonyi az indítvány ellen szóltak. Deák Ferencz szintén nem tartja helyesnek e kellemetlen ügyet az immunitási bizottsághoz utasítani, hanem mondja ki a ház határozatilag roszalását azon kifejezésekért, melyeket irányi előadott. Most hosszabb vita keletkezett Deák in­dítványa felett; Gajzágó visszavonta indítványát, miután őt Deák Ferencz indítványa kielégité. Jegyző felolvasván Deák F. határoza­ti javaslatát, elnök föltette a kérdést: elfogadja-e a ház e határo­zati javaslatot ? A kérdés szavazatra tűzetvén, a balközép és szélső­bal tagjai kevesek kivételével tömegesen távoztak a teremből. 203 képviselő „igen“nel szavazott, távol volt 223. A roszalás ellen egy szavazat sem volt. Az elnök kimondá aroszalást. A napirenden levő s a bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvényjavaslat vitatására ke­rülvén a sor, mellete szólott Justh, ellene Plachy. A jun. 26 iki ülésben számos kérvény nyujtatott be. Szalay Sándor határozati javaslatot olvasott föl, mely szerint a napirenden levő törvényjavaslat tárgyalásának befejezéséig a ház naponként kétszer, és pedig reggeli 9 órától déli 12-ig, délután 4-től 7-ig tart­son ülést. Ekkor lépett be az igazságügyminiszter a terembe, és szűnni nem akaró lelkes és viharos éljenzéssel fogadtatott. Az előbb emlitettt határozati javaslat helyett a Kovách Lászlóé fogadtatott el, mely szerint az ülések naponként 9 órától d. u. 3-ig fognak tartat­ni. Jelentette az elnök, hogy a közösügyek tárgyalására megválasz­tott bizotságok, ö felsége által f. hó Il ik napján hivatnak össze Bécsbe. Következett a napirenden levő törvényjavaslat tárgyalása. A jun. 28-iki ülésben, mielőtt a napirendre került volna a sor, a közmunka és közlekedési miniszter gróf Mikó a hozzá intézett in- terpellatiókra felelve kijelenté: hogy Eger mindenesetre szárnyvo­nal által össze fog köttetni a hatvan-miskolezi vonallal, s ha erre vá- lalkozó nem akadna, az állam fogja kiépíteni. Politikai hetiszemle. A franczia császár és császárné a chalonsi táborba mentek. A „Peuple“ jun. 24-röl egy táviratot közölt Chalonsból, mely szerint a császár egy az olasz hadjáratban résztvett katonai küldöttséget fo­gadott el. A császár a fogadásnál ezt mondá: „Katonák ! Orvendek, hogy önök azon nagy ügyet, melyért tiz éven át küzdöttünk, nem fe- ledék el. Tartsák továbbra is emlékezetükbe az önök és elődeik har- czait, mert harczaink története a haladás és polgárosodás története. Ha jövőre is igy tartaudják fönn és követendik a katonai szellemet, mint a múltban, úgy mindenkor egy nagy nemzet érdemes fiai gya­nánt fognak tekintetni“. — A császár e szavainak némelyek politi­kai fontosságot is szeretnek tulajdonítani. Azonban a „Patrie“ ki­jelenti, hogy császár chalonsi beszédének nem szabad harczias jel­lemet tulajdonítani. Az „Indep. Beige“ párisi levelezője szerint há­rom porosz tisztet kiutasítottak a chalonsi táborból, mivel Napó­leon császárnak fenidézett szavai felett élezeztek. A császár és csá­szári herczeg már a tuilleriákba visszatért. Egyébiránt úgy látszik, hogy a megzavart nyugalom ismét rendes medrébe tért egész Fran- cziaországban; a st.-etieonei bányákat ugyan még folyton őrzi a ka­tonaság, de a munkások már lecsillapodtak. A lapok még mindig a suezi csatorna megnyitásáról beszélnek, pedig még nem egy hamar fog megtörténni; a társulat titkára a hi­vatalos megnyitást nov. 17-re hirdeti. Ezt azért emlitjük, mert a csa­torna megnyitását politikai jelleggel ruházzák föl némelyek. Eddig az hirlett, hogy a szultán nem fog megjelenni a csatorna megnyitásán, azonban a szultán nincs megelégedve az egyptomi alkirály azon önkényes eljárásával s politikai magatartásával, hogy az európai fejedelmeket a suezi csatorna megnyitásához meghívta, s most már Abdul-Azis személyesen akar megjelenni a megnyitási ünnepélyen. A szultán személyes jelentéte aligha kedvére leeud az alkirálynak, mert ez esetben vazalli állása nagyon is szembeötlő lesz. A „Karlst. Ztg“ bécsi levelezője szerint az alkirálynak egy irata érkezett Kon- stantinápolyba, melyben a ktilönszakadási s függetlenségi tervek iránt elterjesztett összes híreket roszakaratu elferdítéseknek s gya­núsításoknak nyilvánítja. Róma és Poroszország között uj egyezmény köttetett. Mondják, hogy a Rómában járt Ratibor herczegnek nem csak az volt feladata, hogy a pápának pappá szenteltetése ötvenedik évfordulója alkalmá­ból szerencsét kívánjon; hanem hogy egy uj rendezkedés alapjait kellett megszabnia a kath. egyháznak Poroszországban s az éjszak­német szövetségben való állására vonatkozólag. A berlini kormány 1821-iki concordatumnak, mely Poroszországban az állam s kath. papság közti viszonyokat szabályozza, módosítását kívánta. A porosz király kivánatai Romában mind figyelembe vétettek, mint mondják Ledochovszki posseni érsek által szerkesztett első terv mindkét rész­ről szentesittetett. Olaszország fölizgatott hangulata, melyet Lobbia képviselő meg­gyilkolása idézett elő, ugylátszik lassan lassan lecsillapul. Lobbia ugyanis a követkamra egyik tagja, a dohánykezelés ügyében némely követtársa becsületességét gyanusitá, s egyszersmind az általa indítvá­nyozott bizottság előadójává választatott. Egy éjjel gyalázatos or­gyilkossági kísérlet követtett el ellene. Lobbia által emelt vád oly ingerültséget szült, hogy az ellene elkövetett merényletnek a kor­mány és kamra egyhangú kárhoztatása sem volt képes a kedélyeket lecsillapítani. Valamint előbb a parmai tüntetések, úgy a Lobbia-féle ügy által előidézett ingerültség szálait Mazzinikeze vezette, mit on­nan is következtetnek, hogy ezen manifesztatiókban a lakosság sem­mi részt sem vett. Kragujeváczból jun. 25-ről távirják, hogy 24-én a skupstinát a kormányzóság megnyitotta, a trónbeszéd a skupstina egyik felada­tául említi azt, hogy az 1838-iki alkotmány helyébe egy , maga a nép által hozott alkotmány állítandó fel.

Next

/
Thumbnails
Contents