Eger - hetilap, 1869

1869-07-01 / 26. szám

205 Városi ügyek. Az Eger városa részéről f. évi junius hó 27-én tartott képvise­lői ülésben következő ügyek tárgyaltattak : Fölolvastatott Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék alispáni hi­vatalának f. évi 560. számú határozata, mely szerint Kohn Illés, Grün- baum József és érdektársai részéről benyújtott folyamodás következ­tében, Eger városa tanácsának 1259/868 sz. a- hozott azon végzését, melynél fogva a most nevezettek, mint terménykereskedők, az álta­luk vidékről befuvarozott termények után a piaczi helypénzt megfi­zetni köteleztetnek, megsemmisíti. Tekintve, hogy Eger városa már századok óta birtokában van azon jognak, mely szerint mindazon termények után, melyek nem ön­szükségletre, sem pedig a terménynek helyi feldolgozása miatt hozat­nak be a városba, helypénzt szedhessen ; és miután felfolyamodók a mellett, hogy kérdéses czikkek befuvarozása után helypénzt folytono­san fizettek, s jelenleg is fizetnek önmaguk beismerik, hogy ők ezen terményeket kereskedelembe bocsátatás végett vásárolják össze, és fuvaroztatják a városba, ennélfogva jelzett alispáni határozat ellené­ben a belügyminisztériumhoz felfolyamodás intéztetni határoztatott. Inditványoztatott, hogy miután a m. kormány által benyújtott, s a bíróságok szervezésére vonatkozó törvényjavaslat szerint, a bíró­ság rendezésének kérdése, a törvényhatóságétól egészen elkülönítve vétetik végeldöntés alá; és miután mi, a bíróságok rendezését, a tör­vény és helyhatóságok, azaz megyék, városok és községek rendezé­sével együttesen kivánjuk szerveztetni, ennélfogva az országgyűlés felkérendő lenne, hogy az igazságügyi miniszter által benyújtott javas­latokat mellőzve, a bíróságok és törvényhatóságokat illető törvé­nyek alkotásánál a fentebbi elveket szem előtt tartani méltóztassék. — A tett indítvány elfogadtatván, az országgyűléshez ily értelmű fel­irat fölterjesztése elhatároztatott. Fölolvastatott az iskolaügyekkel foglalkozó 5-ik szakosztálynak véleményes jelentése, mely szerint az Egerben felállitandó foreáltano- da részére alkalmas helyiségül a jelenlegi gymnásiumi katonai lakta­nyát hozza javaslatba. A felolvasott vélemény elvben elfogadtatván , azon körülmény­ről , miként egy föreáltanodának szükséglendö helyiség a város részéről megajánltatik a n. m. vallás és közoktatási minisztérium azon kéréssel értesítendő, hegy egy ily főreáltanodának Egerbeni lé­tesítését eszközölni méltóztassék ; — hogy pedig jelen kérelmünk sike- resb méltánylásra találjon, érsek ö kegyelmessége küldöttségileg fel­kéretni határoztatott, hogy ebbeli ügyünk előmozdítása tekintetéből, hathatós pártolását az illető helyen előterjeszteni kegyeskedjék. Végül Juhász János főbíró kérelme folytán, részére 4 heti szabadsági idő engedélyeztetik. Városi és megyei hírek. — Az egri főkáptalan a polgári határban levő pusztá­ján, az úgynevezett „Folyásnál“ iskolát építtetett, s a behelyezendő tanítót illő évi fizetéssel látta el. A margitai tanítót pedig a f o 1 y á s- nál elvesztett tandij stb. fejében kárpótolta. — Is k o 1 a-ü g y. — Az egri katb. fögymnasium a magánta­nulók f. 186% tanévi vizsgáira julius 22-ike, jelentkezésökre a megelőző nap tűzetik ki. — Köztudomásra juttatom egyúttal, hogy ugyan a nevezett intézetnél a nyilvános tanulók vizsgái jul. 10- én, s az érettségi vizsgák már 6 ánveszik kezdetűket,melyekre a t. ez. szülőket s érdekletteket tiszteletteljesen hívom meg ezennel. Kelt az egri katb. fogymnasiumban, jun. 27. 1769. Szvorényi József, igazgató. — (Köszönet nyilvánítás.) A katonai zenekarmeste­rek nyudijalap javára múlt hó 27-én az érsekkertben tartott táncz­és zeneünnepély alkalmából bejött összesen 205 ft 10 kr; mely ösz- szegből az 58 ft. kiadási költségek levonása után , az említett czélra 147 ft 10 kr tiszta jövedelem maradt. — Midőn ezt alulírott a nyilvá­nosság elé hozza, el nem mulaszthatja, hogy egyszersmind mély köszö­netét ne nyilvánítsa az ezredparancsnokságnak az ezredi zenekar-, az érsekuradalmi igazgatóságnak pedig az érsekkert e czélra történt áta­dásáért. Fogadják köszönetemet a számos t. felülfizetők és a zeneked­velőhölgyek is. — Eger, 1869. jun. 29-én. Hajek Ignácz, karmester. — Értesítés. Az egri érseki tanitóképezdében a tanképesitő vizsgák folyó évi julius hó 9-ik és 10 ik napján fognak megtartatni. Eger junius 28. 1869. Az igazgatóság — Hevesen, mint biztos forrásból értesülünk, takarék- pénztár van alakulóban. Ezer darab 100 forintos részvény bocsát­tatott ki s eddig 900 már alá is van Írva. A részvényesek közt szá­mos földmivelő van, különösen Tisza-Nánáról és Hevesről. Örven­detes jelenség! — Az egri polgármesteri hivatal következő hirdet­ményt küldé be közzététel végett. Az 1868. 26 t. ez. 27. §-a értelmé­ben közhírré tétetik, miszerint az alólirt naptól egymásután 8 napon át, az 1869-ik évi jövedelmi adókivetés a város házánál a számvevői hivatalban minden érdeklő felek által meg tekinthető, és azon kivetés ellen kik felszólalni kívánnak, okadatolt ellenvetéseiket, vagy észre­vételeiket az egri m. kir. adó kivető bizottsághoz, vagy annak elnö­kéhez írásban adják be. Egerben 1869. juniushó 28-án. Eger város polgármestere: Tavasy Antal. — Az egri érseki nyomda, a múlt évben Egerben tar­tott magy. orvosok és természetvizsgálók nagygyűlése alkalmából any- nyira kielégité a napi közlöny szerkesztőségét, hogy a f. év aug. 6 án Fiúméban tartandó n. gyűlés napi közlönyének kiállítására is meghív­ta, miután az ottani nyomda magyar szedőkkel nem rendelkezik. E megtiszteltetésen lehetetlen nem örvendenünk ! — Heves és Szolnok t. e: vármegyék orvos- gy ógyszerész egylete, hétfőn azaz f. hó 5-én a casino kis termé­ben tartja havi gyűlését, melyre a tisztelt tagok megbivatnak. A gyű­lés tárgyai. 1) Havi kórjárat megállapítása. 2) Indítvány folytán a himlőoltás kérdésének megvitatása. 3) A bujakór történetéről érteke­zik Dr. Schwarz. — (Gr y á s z h i r.) Az egri főkáptalan és szendröi Aszalay József, Krisztus-és szent Lajos rendek vitéze, megszomorodott szivvel je­lentik főtisztelendö szendröi Aszalay László, Szent Miklósról czimzett mislyei prépost, s egri valóságos kanonoknak négy heti be­tegség után kifejlett végelgyengülés következtében , a szentségek aj- tatos fölvétele után, életének 76-ik , aranymisés áldozárságának pe­dig 3-ik évében, ma reggeli 7 órakor történt gyászos kimultát. Az el­hunyt tetemeinek ünnepélyes koporsóbatétele f. hó 3ü-án délelőtti 10 órakor , a főegyházi sírboltba letétele pedig julius 1-én délelőtti 10 órakor, fog teljesittetni, ugyanaz alkalommal mutattatik be egyszers­mind lelke nyugalmáért az engesztelő áldozat is. Eegerben, 1869. junius 29-én. Áldás és béke poraira ! — A magyar óvári nemzetközi arató-gép kiállítást ren­dező választmány által a következő sorok fölvételére kérettünk föl: „Minthogy a f. évi julius 5-én M. Óvárott megnyitandó nem­zetközi arató-gép verseny alkalmából a versenyező gépek (eddig 40-en) és a látogató egyletek, gyárosok stb. jelentkezett eddigi nagy számából következtetve e helyütt rendkívüli sok idegen fog öszve- gyülni, és igy a legtöbben magánházaknál egyesek felajánlott ven­dégszeretetéből fognak a rend. választmány által elszállásoltatni; ennélfogva felkéretnek a jelen kiállítás t. ez. látogatói, mikép szállás miatt jól eleve jelentkezzenek és e czélból a fentn. választmány alolirott tagjához forduljanak. M. Ovár 1869 évi jnnius 20-án. Zsitvay Leo. — (Gyilkosság.) Városunkban a gyilkossági esetek napi­renden vannak pár hét óta. A múlt hét folytán ismét két gyilkosság követtetett el. Az egyik m. hó 24-én. Lakatos János czigány kovács lovai két szőlöpásztor, Német István és Oláh Ferencz által kárban ta­láltatván , említett napon a városházra rendeltettek mindhárman. Lakatos J. a kártételben el is marasztaltatott. E miatt Német István pásztort fenyegette ugyan, azonban midőn a két pásztor hazafelé ment, Lakatos J. békepohárra hívta mindkettőt egy korcsmába. Német István sejtvén a veszélyt nem ment be; ekkor Lakatos J. a másik pásztortól elvette a nála levő baltát s Német Istvánt üldözőbe vette. Német István azon fenyegetésére, hogy fegyverével lelövi, ha vissza nem tér, felhagyott az üldözéssel s visszament a korcsmába; de csak­hamar ismét kijött, balta nélkül ugyan, s újra megtámadta a pásztort, s mint állítja késsel; ez magát védelmezendő, puskájával Lakatos Já­nost föbelötte, ki rögtön meg is halt. A pásztor a megyei fenyitőtör- vényszéknek adatott át. A másik műit hó 26 án éjjel követtetett el Kenderessi Ig­nácz csizmadia mesteren, kit putnoki származású Varga János nevű legénye három balta ütéssel ütött agyon, és pedig mint az orvosi vizs­gálat után kiderült, egy a balta fokával, kettő élével eszközöltetett. Varga János csizmadia legény Kenderessi Ignácznál dolgozott, s az agyonütött nejével, három hónap óta titkos szerelmi viszonyban élt. A legény, mint a nő vallá, már máskor nyilatkozott, hogy a férjt meg­öli, sőt a gyilkosság előtti napon a műhelyben kötéllel akarta volna mesterét megfojtani. A nő ellenzése daczára azonban csak éjjel haj­totta végre bűnös szándékát, midőn a mester munkájában kifáradva lefeküdt. Az agyonvert Kenderessi Ignácz neje Vaka Mária, bevallá azt is, hogy Varga János bűntényében részes volt, a legény bűnös szándékába beleegyezett; midőn a legény férjét agyonütötte, ö az ágy mellett állott. A legény a tett elkövetése után megszökött, a nő pedig a megyei fenyitötörvényszéknek adatott át. Kenderessi Ignácz 20 évigélt nejével. Valóban elborzad az ember ilyenek hallatára !

Next

/
Thumbnails
Contents