Eger - hetilap, 1869
1869-06-10 / 23. szám
178 /~V hogy e nemzetet oly lét- és nemlétről szóló kérdés Körül, mint m^plyt fölött a lefolyt napokban szavazott, véleménykülönbség meg na faggassa többé! Mi részünkről a szerződés tarta- libánáiu-JÜ-ik előtt óhajtottuk volna ugyan e nemzeti vélemény- ^vt^Iaw^ast, mert akkor a nemzet is elfogulatlanabból Ítélhetett nof^,jiHiözös ügyek kezelésének uj módja fölött; de ha némelyek e feleletét már most óhajták hallani, ezt akadályozni nem állt hatalmunkéban, de mi most annál inkább örvendünk, hogy két évi gyakorlat is meggyőzé a nemzetet az uj kezelési rendszer veszélytelensége s helyességéről. Ez eredmény csak erőt s önbizalmat önthet a Deákpárt férfiai- ba aziránt, hogy a nemzet által is helyeselt alapon fölépítendő belső átalakítás szilárd s a nemzetet minden tekintetben kielégítő leend. Saáry Ferencz. Városi ügyek. Az 1869. évi májushó 30-án Eger városa részéről tartott képviselői ülésben a következő ügyek tárgyaltattak : Fölolvastatott Eger városa törvényszékének f. évi május 26-ról kelt jelentése, mely szerint az uj polgári perrendtartás értelmében szükséglendő pertárrokról, és alkalmas pertári helyiségről sürgős intézkedést kér tétetni. A fölolvasott jelentés folytán elhatároztatott, hogy a szükségelt pertárnokot a törvényszéki tagok saját keblükkel válaszszák , a pertári helyiség megszerzésével a polgármester és a főbíró bízatván meg ; végül tekintve azon körülményt, hogy az elválasztandó pertárnok minden mellékes jövedelemtől elesik, ennélfogva jelenlegi 300 ftrnyi évi fizetése 500 írtra emeltetett. Fölolvastatott a n. m. belügyminisztériumnak f. évi 2762. számú intézménye, mely szerint Breuer Henrik kigyóutczai keményítőgyárának eltávolítása, a most nevezett nyilvános jogsérelme nélkül rövid közigazgatási utón meg nem rendelhető ; mennyiben azonban a legutóbbi teljesítést behatóbb vizsgálat, különösen pedig a megyei főorvos véleménye szerint ezen gyárból elterjedő bűz egészségi szempontból káros hatást gyakorolni állittatik; sőt a város kötelességéhez is tartozik, hogy közrendöri utón szakértők meghallgatásával megala- pittassanak azon üzleti föltételek és módozatok, melyek alkalmazása által az említett bajnak megszüntetése, vagy legalább tetemes csökkentése eszközölhető, és elérhető lesz. A fölolvasott miniszteri intézvény folytán az üzleti föltételek és módozatok mikénti alkalmazásának megállapításával a városi főorvos dr. Barta Endre, dr. Dobrányi Ignácz és Kósa György tanácsnok megbizattak, fölkéretvén egyszersmind dr. Frantz Alajos megyei főorvos ur is, hogy ezen küldöttségben résztvenni szíveskedjék. Végre Tekintve azon körülményt, hogy az úgynevezett „ivó,“mig egyrészről az erkölcstelenségek nagybani elösegélésére szolgál, másrészről előidézője a gyakori verekedéseknek s ebből kifolyólag több halálesetnek, nemkülönben a békés lakosság éjjeli nyugalmát is nagyban háborgatja, ennélfogva polgármesteri indítvány folytán elhatároztatott, hogy ivó ezentulra csakis minden hónapban egyszer engedélyeztetik, úgy azonban, hogy az esti 10 óránál tovább nem tarthat, de ily megszorítások mellett is csak úgy engedtetik, ha a rend és csend föntar- tásaért minden tekintetben megállható birtokos egyének kezeskednek. Országgyűlési tudósítás. A képviselöház jun. 1-én tartott ülésében, a fölirati vita folytatását megelőzőleg, következő tárgyak fordultak elő: Fülöp Lipót, Temesmegy hidegkúti v. kerületének képviselője, kir. hivatalra történt kineveztetése folytán képviselői állásáról lemondott; ezen kerületben tehát uj választás lesz. Ezután Ghyczy Kálmán az igazságügyminiszter beszédére vonatkozólag személyes kérdésben kért szót. Ugyanezt tette Latinovics István is, az ő beszéde azonban nem személyes ügyre, hanem egy, Dietrich Ignácz által fölmutatott okmányra vonatkozott, miért is az elnök utólagosan megyjegyzé, hogy Lati- novicsnak nem lett volna szava, s ha e tárgyban indítványt akar tenni, adja be azt formulázva, a szokott módon, s a ház, ha rá kerül a sor, tárgyalni fogja, de most felszólalása figyelembe nem vétethetik. Ezután a ház áttért a napirendre, a válaszfölirati javaslatok tárgyalásának folytatására. Legelőbb Deák Ferencz tartott egyszerű beszédet, a meggyőződés nemes nyugodtságával, ajánlva természetesen a bizottság javaslatát. Utána Mocsáry Lajos szólt. Miután a szavazást folytonosan sürgették , a szólásra magukat bejegyeztetett jobboldali képviselők mind elálltak a szótól, a baloldaliak közöl azonban csak néhányan követték e példát, Rákóczy János, Dobsa Lajos, Csiky Sándor, Zámory Kálmán úgy vélekedtek, hogy az ö beszédök a közjó érdekében elmaradhatlan , elmondák tehát rendre mondókájokat, folytonos zaj és mozgalom közt. A zárbeszédek a következő ülésekre halasztatván , a pénzügyminister két törvényjavaslatot terjesztett elő, melyek egyike a vámkezelési költségek általánosítására, a másik pedig 10 és 20 frankos aranypénzek veretésére vonatkozik. Végül a honvédelmi miniszter az ez évi ujonczozásra vonatkozólag terjesztett elő törvényjavaslatot. A jun. 2-iki ülésben azon dunapataji választók , kik Rákóczy János ellen kérvényt adtak be, egy újabb kérvényökben ezen kérvény visszaadását és a Rákóczy ellen elrendelt vizsgálat abbanhagyá- sát kérik. Ezután két interpellatio történt. Várady Gábor a fiumei kormánybiztos némely önkényes eljárása miatt a ministerelnökhöz, Ivánka Imre pedig az összes minisztériumhoz intézett interpellatiót a magyar birodalmat közelről érdeklő törökországi vasutak ügyében. A felelet mindkét interpellatióra későbbre halasztatott. Következtek a zárbeszédek Pulszky és Tisza részéről, amaz a bizottmány, ez pedig saját fölirati javaslata érdekében tartott beszédet. Szólották még (részben személyes ügyben): Kerkápolyi Károly, gr Andrássy Gyula, Várady Gábor és Lónyay Menyhért. A jun. 3-iki ülésben fölolvastatott a 2-ik bíráló bizottmány jelentése a Németh Albert képviselő ellen benyújtott kérvény tárgyában. A bíráló bizottság vizsgálat elrendelését határozta el. Janko- vich Miklós az iránt interpellálja a pénzügyminisztert: van-e tudomása arról, hogy az adószázalék és bélyegcsonkitásérti százalékoktól a végrehajtásra kiküldött pénzügyi közegek minden forint után 10 krajczárt szednek be maguk részére eljárási dijul ? A válasz máskorra halasztatott. Ezután Dietrich szólalt föl. U a múlt alkalommal egy levelet olvasott föl, melyben az áll, hogy egy ur, ki tudomása szerint választási elnök volt, Baranyamegye főispánjától választási ezé- lókra a jobboldali képviselőjelölt győzelmének kivitele végett legalább még 1600 frot kér. Latinovics képviselő e levelet hamisnak nyilvánítván, szóló az illető okmányokat a ház asztalára leteszi, s e tárgyban vizsgálatot indítványoz. Latinovics is fölszólal, s azt mondja, hogy ha az illető okmány valódi, úgy Dietrich képviselő ahhoz nem tiszta, nem egyenes utón juthatott csak. Különben ö is vizsgálatot kér. Majd Várady Gábor kért szót személyes ügyben. Utána Simonyi tartott zárbeszédet saját fölirati javaslata mellett. Simonyinak egy állítását gr. Andrássy Gyula czáfolgatta, öt pedig Ghyczy Kálmán akarta czáfolgatni, de a ház nem engedte meg, hogy beszéljen. Végül következett a szavazás. A bizottmány válaszfölirati javaslata mellett szavazott 252, ellene 145 képviselő, az elnök nem szavazott, s hiányzott 24 képviselő. A bizottmány válaszfölirati javaslata tehát 107 szótöbbséggel fogadtatott el. A jun. 3-iki ülésben az elnök mindenekelőtt jelentést tett a ki- lencz osztály megalakulásáról. Schwarcz Gyula interpellálta a minisztériumot: szándékozik-e az 1848. III. t. ez. 19-§-nak, mely az államtanácsra vonatkozik, fölfüggesztéséről vagy módosításáról a ház elé törvényjavaslatot terjeszteni ? A válasz későbbre maradt. Napi renden volt a választási fölirati javaslat részletes tárgyalása , melynek folyamában három módositványt terjesztettek elő : egyet Buttyán László, a nemzetiségi törvényre vonatkozólag, úgy, hogy a ház elismerve a tavaly hozott nemzetiségi törvény hiányosságát, jelentené ki készségét e tárgyú uj törvény alkotására. Egy másik módositványt Kuuk Jenő adott be az erdélyi uniót illetőleg. A harmadikat, a békéről szóló pont helyett, Henszlmann Imre adta be. Mind a három módositvány elvettetvén, a többség a föliratot részleteiben is véglegesen elfogadta. — Eddig épen hat hét folyt le az országgyűlés megnyitása óta, s a ház csak odáig ért, hogy a válaszföliratot elkészítette. Tantae molis erat etc. Politikai hetiszemle. Madridból, f. hó 6-ról a következő érdekes táviratot közük a lapok : A cortes többségének tagjai egy gyűlésben majd egyhangúlag elhatározták, hogy Serranot „felséges“ ezimmel kormányzónak választják, s az alkotmányban meghatározott jogokat reá ruházzák, azon czikk kivételével, mely a törvények szentesítéséről s a cortes föloszlatásáról rendelkezik, mindaddig, mig a cortes constituálva lesz. — Ezen tényből azt következtethetjük, hogy a trónjelöltség kérdésének végleges eldöntését mostanában még alig várhatjuk. A „Daily Telegr.“-nak távirják Párisból, hogy ottani, igen jól értesült körökben erősen hiszik, hogy az asturiai herczegnek a spanyol trónra legjobb kilátásai vannak. A spanyol királyi család oly bizonyosnak tartja a helyzet változását a maga javára, hogy már készületeket tesz az elutazásra. Annyi bizonyos, Írja a „Köln. Ztg.“ párisi levelezője, hogy az izabelüsták közt lázas mozgalom uralkodik, s Madridban közvetlen összeköttetésben állnak.
