Eger - hetilap, 1869
1869-06-10 / 23. szám
179 A cortes egyik ülésében egy képviselő a hadsereg leszállítását indítványozta, azonban indítványa 173 szóval 56 ellenében elvettetett. Ez alkalomból Prim ezeket mondá: A leszállítás lehetetlen a carlisti- cus és izabellisticus összeesküvések miatt; nevezetesen Izabella tábornokaitól kell tartani, a carlisták kevésbbé látszanak veszélyeseknek. A cubai fölkelök ügye, úgy látszik, még sincs oly kétségbeesett állapotban, mint a spanyol kormány némely távirati tudósításai eddig a világgal elhitetni akarták. A „Times“-nek távirják Madridból: hogy Dulce tábornok, Cuba kormányzója hajóra szállt, hogy Spanyolországba visszatérjen, miután az önkéntesek ellene föllázadtak. E hirt Serrano is megerösité ajun. 4-iki cortesülésben, egyúttal azon reményét fejezvén ki, hogy az uj kormányzó, Caballero, legyözendi a nehézségeket, és Cuba Spanyolország számára megtartatik. Nem hiszszük, hogy Serrano reménye e részben nagyon vérmes volna. — Egy távirat azt jelenti, hogy a perui kormány a cubai fölkelöket hadviselő felekül ismerte el. Az egyiptomi alkirály európai utazása rendes rovatot képez a politikai lapokban. Ez utazás czélja állítólag: a suezi csatorna örök időre való semlegesítését kieszközölni az európai hatalmasságoknál, s egyúttal az uralkodókat személyesen meghívni a csatorna megnyitására. Az alkirály egy bécsi lap szerint ügynököt küldött Szent-Pé- tervárra, kipuhatolni: vájjon a czár hajlandó-e öt elfogadni? Az alkirály t. i. szeretné Berlin után Szent-Pétervárat is meglátogatni. Az angol alsóház máj 31-én az ir egyházbillt harmadik fölolvasásban, 361 szavazattal 247 ellenében elfogadta. Vájjon elfogadja-e ezen bilit a fölsöház is ? még kétes. A f. hó 5-én tartott peermeeting- ben több peer, köztük Derby lord is, a teljes visszavetés mellett beszélt, mások pedig módositványokat ajánlottak ; végleges határozat azonban nem hozatott. Az északnémet parlament közelebb megmutatta, hogy gr. Bismarckot nem tekinti félistennek, ki előtt kötelességének tartaná, mindenkor meghajolni. Az uj adótörvények közül csupán egyet szavazott meg a parlament, a többit pedig elvetette, daczára Bismarck erö- ködéseinek. A hol pénzről van szó, ott megszűnik a kedélyesség. Az észak-schleswigi kérdés, úgy látszik, újra szőnyegre kerül. A „Köln. Ztg.‘- párisi levelezője szerint, Franczia- és Poroszország között jelenleg diplomatiai alkudozások folynak, tekintettel a prágai békeszerződés azon pontjára, mely Észak-Schleswignek dán részét visszacsatolni rendeli. Ezzel összhangzólag Írják egy lapnak Kopen- hágából, hogy Bismarck gróf opportunusnak tartja az alkudozások fonalát az észak-schleswigi kérdésről, mely már több mint egy éve pihen, újra fölvenni. A magy. kir. pénzügyminiszter által a czukoradóreform tárgyában összehívott szakbizottmány részéről egyes szakértőkhöz, testületekhez és egyesületekhez intézendő kérdések. *) 1. A czukoradó kényszerű megváltásának behozatala óta, minő helyzetben vannak a magyarországi czukorgyárak? 2. Hogy áll a magyarországi czukorgyártás szemben az osztrák örökös tartományokbeli czukorgyártással? 3. Szintén hogy áll a magyarországi czukorgyártás szemben a a külföldi czukorgyártással ? 4. Alapos-e azon panasz, hogy a magyarországi czukorrépa nem bir annyi czukortartalommal, mint az osztrák örökös tartományokban termelt répa? s ha alapos, átalános-e ezen jelenség, vagy csak egyes vidékekre szorítkozik ? 5. Miben rejlik a magyarországi czukorrépa kevesebb czukor- tartalmának oka ? 6. *) Mennyi a legcsekélyebb és mennyi a legtöbb czukortarta- lom a magyarországi czukorrépában ? 7. *) Átlag hány foknyi a magyarországi czukorrépa czukor- tartalma ? 8. *) Szintén hány foknyi az osztrák, a gácsországi, a morvaországi, a sziléziai és a csehországi czukorrépa czukortartalma átlagban? 9. *) A felsorolt országbeli czukorrépákban melyik a legcsekélyebb és melyik a legnagyobb czukortartalmi fok ? 10. Egy catastr. hold földön (= 1600 Q öl) hány mázsa czu]) Ezen kerdesek közzétételének czélja: hogy a szakbizottmány tanácskozásainál kiindulási pontul fölvett alap felöl magának mindenki tájékozottságot, szerezhetvén, ezen fontos, és nemzetgazdászati viszonyainkat érdekló’ kérdések megoldásához tetszese szerint járulhasson. A fölvilágositások gr. Zichy Nándor úrhoz, mint a feltdetek atvetel-'re megbízott enquéte-bizottsági taghoz intézendők e czim alatt: „Dr. Fáik Miksa ur, a „Pester Lloyd“ szerkesztője kezeihez. Czukoradó- enquéte-tárgyban, kármentesen.“ korrépa terem meg Magyarországban ? s az átlagot véve, micsoda arányban áll ez az osztrák tartományokbeli répaföldek terméséhez, szintén catastralis holdanként ? 11. Átalában véve Magyarország éghajlati fekvése oly kedvező-e répatermelésre, mint az osztrák örökös tartományoké ? 13. Hány font nyers czukor lesz átlag egy mázsa nyers és egy mázsa szárított czukorrépából ? 13. Hány font finomított és hány font szinczukor lesz átlag egy mázsa nyers és egy mázsa szárított czukorrépából ? 14. Ezen nyeremény minő arányban áll a nyers, finomított és szinczukorhoz, mely az osztrák örökös tartományokban egy mázsa nyers és szárított czukorrépából átlag elöállittatik ? 15. Egy mázsa szárított czukorrépa, hány mázsa czukorrépából lesz ? 16. Melyek a magyarországi czukor főbb piaczai? nagyobb czukorkivitelt lehetne-e előidézni ? minő eszközökkel ? s a kivitelt jelenleg miféle akadályok gátolják ? 17. Melyek azon országok, melyek a külföldi czukorpiaczokon a magyarországi czukorral versenyeznek ? 19. A mostani adórendszer megfelel-e ezen iparág érdekeinek ? és ha igen, föltéve: hogy a czukoradó kényszerű megváltása elvben ezélirányosnak ismertetik el, kiterjesztendő lenne-e az a répalényerés egyéb módjaira is? nevezetesen az eredményképesség megállapítására nézve micsoda kulcs lenne fölveendő, ha a répalé a) áztatás (Diffusio), b) nyers vagy szárított répa lugzása (Maceration) utján, vagy pedig c) röperömtivek (Centrifuge) segedelmével állittatik elő ; s ha e répalényerés ez utóbbi módjainál az eredményképesség megállapítására átalában megfelelő kulcsot találni nem lehetne, a mázsasze- rü répamérés kikerülése tekintetéből, czélirányos lenne-e életbeléptetni az adómegváltást a pénzügyigazgatóság és az illető gyárosok közti szabad egyezkedés útján? s azon esetben, ha a pénzügyigazgatóság s az illető gyáros közt véleményeltérések merülnének föl, az egyezkedő feleknek szabad tetszésökre lenne-e hagyandó, az eredményképesség iránt oly czukorgyárosok meghallgatása, kik a czu- korgyártásnál más rendszert használnak V 20. A fönálló czukoradórendszernek minő hatása van: a) a czu- korgyárüzletre ? b) a czukor árára ? e) a czukorfogyasztásra ‘id) s a fönálló adórendszer mellett lehetséges-e a csekélyebb czukortartal- mu répát is egyik vagy másik gyártási mód szerint haszonnal fölgyártani ? 21. A megadóztatott répa hulladékait a czukorgyárak minő mérvben fordítják szeszfözésre, marhahizlalásra, s az ez utón nyert trágyát foldjavitásra ? — s vannak-e tapasztalás utján szerzett adatok arról, hogy Magyarországon a czukoripar minő hatással van a mezőgazdászaira ? 22. Mi az ára a czukorrépának mázsánkint, tekintve czukortar- talmának mennyiségét? egyes vidékeken micsoda terjedelemben űzik a répatermelést? s a létező viszonyok közt a földművelésre nézve minő répaár tekinthető háladatosnak ? 23. Minőségre nézve milyen volt az utolsó három évbeli répatermés ? s ez irányban tapasztalható-e haladás a répamüvelésben ? 24. Nem tekintve a czukoradót, több-e a művelési költség jelenleg, mint ezelőtt? s minő körülmények és minő mérvűén teszik a répatermelést drágává vagy olcsóvá? 25. Szaporodtak-e vagy nem a czukorfinomitó és azon czukorgyárak, melyek a nyers czukrot más gyárakból finomítás végett veszik ? 26. A czukorfinomitó és azon czukorgyárak üzletterjedelme, melyek a nyers czukrot finomítás végett más gyárakból veszik, ki- terjedett-e vagy pedig fogyott ? 27. Melyek a fennálló czukoradó-rendszer hiányai? 28. A termelési képesség kipuhatolásának módja megfelel-e a valóságnak azon czukorgyárakra nézve, melyek adójukat a répalé- sajtók termelési képessége szerint fizetik? 29. A czukoradó-törvény által megállapított sajtófokozat összevág-e azon répasajtók valóságos eredményképességével, melyek közös szivattyúval felváltva működnek? 30. Azon közös vagy külön szivattyúval ellátott gyorssajtóknál, melyek megtöltése vagy kiürítése pogácsaszámra történik, a saj- tófokozatbeli eredményhez nem volna-e hozzászámítandó azon 65%-nyi pótlék, mely bizonyos feltételek mellett a gyorssajtókra nézve érvényes 33%-nyi pótlék nem volna-e megfelelöleg fölemelendő ? 31. A gyorssajtókra nézve megállapított 33% és 65%-nyi pót*) Jegyzet. A czukortartalom és annak fokai a polarizáló műszer és a Beaumé-féle Aerometer, vagy fokokban Brix vagy Bailing szerint határoztassék meg, s átalában az ezen eljárásnál alkalmazott műszer megnevezendő.
