Eger - hetilap, 1868

1868-02-20 / 8. szám

65 jai pedig Vezekényi István egyleti tag által megkiildetvén — az irattárba tétettek. Továbbá ugyanazon évben és hóban a magyar orvosok és természetvizsgálók Rimaszombatban tartott nagygyűlése alkalmá­val Kálazdy Mór és Kocziánovich József tagtársak által voltunk képviselve. Végre az orsz. erdészegylet által szintén azon időben Lo- sonczon tartott nagygyűlésen Bozó Pál tagtárs által képvisel­tettünk. A közlekedési m. k. minisztérium által az országos vasút­hálózat tervezetének megküldésével, a helyi érdekek tekintetbe vételével, vélemény-adásra szólittattunk föl, melynek folytán az e tárgyban tartott rendkívüli ignzg. vál. ülésből egy három tag­ból álló bizottság küldetett ki, hogy azt szemügyre vévén, tapasz­talt észrevételeit az elnökségnek adja be ; a beadott véleményt az egylet magáévá tévén, az, különösen azon pontjának kiemelé­sével, hogy a tervezett pest-miskolczi vasútvonal Gyöngyös váro­sát a lehető legközelebb érintse — illető helyre fölterjesztetett. Egyesületünk száma ez években 3 buzgó tagnak halálával fogyott, azonban 11 uj taggal szaporodott; kiknek neveik jóváha­gyás végett, az alapszabályok 34-ik pontja értelmében fel fognak olvastatni. Van az egyesületnek a jelen évben 201 tagja, ezek közül 28 alapitó. Ezek után az évi jövedelem tesz összesen 1064 ft 75 kr. tartozásban van 1867-ik év végéig .... 3479 „ — Összesen 4543 ft 75 kr. Bár a tagok száma a kezdethez képest jóval alább szállott, következve a jövedelem nagyot csökkent ; mindamellett, ha a ta gok dijaikat rendesen fizetnék, a kiadások teljesen fedezve len­nének, a mi a majdan előterjesztendő költségvetésből kiviláglik. Hogy az egyesület pénzügyi állapota ezek daczára is nem kedvezőtlen, kiderül onnan is, hogy a pesti takarékpénztárból az 1863-ik évi ínséges idő alkalmával felvett 1000 forint kölcsön teljesen letörlesztetett; továbbá a kisdedóvodától birt 700 ft tő­ketartozásból 400 forint, következve az egyesületnek több neve­zetesebb terhe nincsen, mint a kisdedóvoda 300 forint tartozása; mely tartozás minden megerőtetés nélkül szintén letörleszthetö leend. Ezen pénzügyi kedvező állapot leginkább a kert gyarapo­dásának tulajdonitható, mely már két évben maga magát tartá fenn, költséget nem vett igénybe, s ha az idő az eddigieknél ked­vezőbbre fordúl, még jövedelmet is mutatand föl. Végre mint örvendetes tényt jelenthetem, hogy az egyesü­let által kezdeményezett s annyi vajúdáson keresztülment ta­karékpénztár a decz. hó 12-én tartott közgyűlés alkalmával meg­alakult, s az első részletfizetések az ideiglenesen választott pénz­tárnoknál meg is kezdettek ; rendszeres tisztviselők választására közgyűlés holnapra vagyis jan. 29-re van kitűzve. Ezek után, a midőn a mai napra kitűzött rendes évi köz­gyűlést hirdetni szerencsém volt, tudomására juttatott a t. ez. ta­goknak, hogy ezen gyűlés egyszersmind alapszabályaink sze­rint választó gyűlés is lészen. Magam és tiszttársaim nevében a bennünk helyezett bizodalomért és támogatásért meleg köszöne­tét mondva, leteszem ezennel a tisztelt közgyűlés kezébe ama ha­táskörnek jelvényét (a nagy pecsétet), melyet három évre reánk ruházni méltóztattak. Áthatva egyesületünk szükségessége és hatása valódiságá­nak érzetétől, felhívom a tisztelt közgyűlést, méltóztassanak he­lyeinkre oly egyéneket választani, kik az ügy iránti szeretetben és buzgóságban kitűnők, a nehéz körülményekkel való megküz­désben elég erősek leendenek. 2. Mely elnöki jelentés bevégezte után, a választás ideje alatti elnökségre közakarattal Móczár János kéretett föl, ki is az elnöki széket elfoglalván, mindenekelőtt az elnöknek s vele mű­ködött összes tisztviselőknek három éven keresztül tanúsított fá­radozásukért, a közgyűlés nevében köszönetét szavaz. Ezután a közgyűlést elnökök választására hiván föl, egyszersmind a követ­kező tagokból álló szavazatszedö bizottságot alakitá: Mahóvszky Antal, Szávoszt Frigyes és Töröcsik József. Mire Berecz Ferencz volt első alelnök, határozottan kinyi­latkoztatja, hogy miután bokros elfoglaltságai miatt az eddig vi­selt alelnökségnek, úgy a mint ö óhajtaná, megfelelni nem ké­pes, az eddig irányában tanúsított bizodalomért s tapasztalt szi­ves ragaszkodásért köszönetét mondva, kéri a t. közgyűlést, hogy öt a választásnál ezúttal mellőzni szíveskedjék, kijelentvén azonban, hogy a kertészeti és szölőszeti szakosztályi elnökséget — az ügy iránt táplált rokonszenvnél fogva — elfoglaltsága mel­lett is megtartsndja. Bár mély fájdalommal veszi a közgyűlés szeretett alelnö- kének leköszönését; mindamellett, tekintetbe véve az általa elő­adott fontos okokat, az alelnökségtől ezúttal fölmenti, azon szi­ves kérés mellett azonban, hogy az ügy iránt minden időben ta­núsított. buzgó részvéténél fogva, az egyesületet hathatós befo­lyásával ezentál is kitelhetöleg gyámolitani fogja. Ezalatt megtörténvén a titkos szavazás, a szavazatszedő bizottság jelentése folytán következő köztiszteletben és szeretet­ben álló elnökök választattak: elnök Visontai Kovách László; 1 sö alelnök Kürthy Antal; 2-od alelnök Móczár János. (Vége köv.) Védelmezzük az aprómadarakat! Ha valaki visszaemlékezik a tavalyi hernyócsapásra, arra a borzasztó látványra, midőn egész erdők kopaszán állottak előttünk nyár közepén; ha valaki visszaemlékezik a szép- asszony-vöigyén elterülő ut melletti fákra, melyeken ezer meg ezer, selyembogárnyi kövérségü hernyók egymás felett csüngtek, és a természetbarátot is utálattal töltötték el, a termelőt meg kétségbeejtették : az bizonyára méltányolni fogja jelen felszóla­lásomat. A hernyók, kártékony férgek és rovarok legnagyobb ellen­ségei az aprómadarak. Tschudi természettudós azt mondja: a madarak oly óriási munkát végeznek, melyet millió munkás kéz nem volna képes csak felényire oly jól és tökéletesen végezni. Kiinsztler Gusztáv az 1866—67. adatok után, melyek a ro­varok által tett pusztításokról szólanak , azt állítja: hogy Ma­gyarország és Ausztriában nem kevesebb mint 24, öt különféle rendhez tartozó föföpusztitó rovarfaj él, a kisebbeket meg sem em­lítve, melyek búza, rozs, árpa, hüvelyes-vetemény, káposzta, rep- cze, lenben, a szőlőtökben, réteken, kerti, és erdei fákban a leg­borzasztóbb károkat okozhatják, milliónyi károkat tesznek, minek elhárítására pedig csak egy biztos eszköz létez, és ez: az apró- madarak védelme. És fajdalom! e szegény madárkák részesülnek a legkeve­sebb figyelem és elismerésben részünkről, és a helyett, hogy mint legjobb barátainkat védelmeznők, szeretnők őket, puszlitni en­gedjük, mint legnagyobb ellenségeinket. Már csak maga a kedves ének, melylyel az ég ezen kedves teremtései minket gyönyörködtetnek, megérdemelné, hogy jobban kiméltessenek, hát még a haszon, melyet nekünk, a természet urainak — hogy ne mondjam, zsarnokainak — mintegy kárpótlá­sul hajtanak azért, hogy őket élni hagyjuk! — Mily rémletes leszen az a vidék, a hol még egy madár sem jár, mily elhagya­tott, holt, és utálatos az: ellenben mily szép a vidék, a hol az er­dőket, bokrokat, virágokat ezer szinü és hangú élet élénkinti, és eleveníti! . . . Kíméljük tehát a madarakat. — Azonban mit teszünk ? Oszszel, midőn a veszedelmes rovaroknak tojásaival telvék a fák, és midőn a czinege és más madárkák, melyek eddig az erdőben laktak, eledel hiányában a kertekbe jönek, fölkeresen­dők a rovarok tojásait, lárváit, épen ezen legáldásdúsabb fogla­latosságuk közben legtöbb veszélynek vannak kitéve ré­szünkről. Avagy nem akkor divatos a madárfogdosás leginkább ? És mi történik tavaszszal ? Midőn az alvó természet bosszú álmából felébredt, s ifjúit erejével kiterjeszti bájait, a szegény madárkák természeti ösztönüket követve, fáradsággal keresnek és raknak fészkeket, de ah ! ott a pajkos ember gyermek ké­pében, * kiszedi és megsemmisíti a leghasznosabb tojásokat . . . . Ha talán eddig nem ügyeltünk volna ezekre, a tapasztalás, a szükség int és figyelmeztet, hogy ha a bajtól óvakodni akarunk, óvakodjunk még idején. Egy pár hét múlva tavaszodui fog, szükséges tehát idején megtenni előintézkedéseinket, melyeket a következőkben öszpon- tositok: 1) Köröztetne a vármegye, városunk területére a város, egy reudeletet, melyben tavaszon a tojások kiszedése szigorúan büntetés alatt tiltatnék. 2) Felszólitandók a t. ez. lelkészek, és tanítók, hogy az ap­rómadárkákat oltalmukba vegyék, a népet ezek irtása el­len óvják, a gyermek az iskolában, barátságos beszélgetés köz­ben, valamint a szülők is, figyelmeztessenek az aprómadarak hasz­nosságára és azok kiirtásának ártalmas voltára. 3) Szerveztessék a madárfogdosás úgy, hogy p. őszkor, *

Next

/
Thumbnails
Contents