Eger - hetilap, 1868

1868-02-20 / 8. szám

64

Ha ily eszközökkel igyekszünk előidézni anyagi állapotunk njjászületését, ha haszontalan, sőt társas viszonyainkra nézve fölötte káros pártoskodás helyett amúgy is csekély erőnket ösz- pontositjuk, és kettős czélunk t. i. szellemi tökélyesbiilésünk s anyagi állapotaink fölvirágoztatása felé ernyedetlen kitartással törekszünk, egyedül csak akkor remélhetjük, hogy hazánk anyagi haladásának történetébe szintén egy világcsodálta „25 évet“ igtathatunk be, melynek hatása alatt népünk boldoggá, hazánk pedig nagygyá leend. Saary Ferencz.*)

Városi ügyek.

Az Eger városa részéről 1868. évi február hó 16-án tartott képviselői ülésben a következő ügyek tárgyaltattak:

Felolvastatott az egri főkáptalan kérelme folytán kirendelt bizottság jelentése, mely szerint egykanonoki lakás kiépítésénél, melyet jelenleg Szöghy István ur használ, azon 5 □ ölnyi beugrásnak, mely a nagypréposti lak és a Tolvaj-féle ház között, az építtetni szándékolt ház előtt vonul el, egyenesre leendő huzatágát megengedhetőnek véleményezi. Mely vélemény folytán a kívánt tér, különösen szépitészeti tekintetből átengedtetik ugyan; azonban oly feltétel mellett, hogy annak megváltási árábau folyamodó káptalan □ ölenként 10 frt és így összesen 50 o. é. ftot fizetni tartozik.

Felolvastatott a Turcsányi Mátyás kérelme folytán kirendelt küldöttség jelentése, mely szerint a hatvani külváros 1-sö negyedében levő 10. számú ház kiépítéséhez, hogy ezen építkezés az ott levő sorházzal egy vonalba hozathassák, a kért 3 lábuyi szélességű tért átengedtetni véleményezi, kijelentésével annak, hogy az e ház mellett levő, s épen az építendő házsaroknál beszakadozott vízjárást egyenes vonalba hozni, s kővel kirakatni a folyamodó köteleztessék. Hogy ez ügyben érdemleges határozat hozathassák, szakértői vizsga és az érdekelt szomszédok meghallgatása szükségeltetvén, annak foganatosításával a jelentést tevő tanácsi tagokon kívül Kubik Endre tiszt, városi mérnök, továbbá Barna István és Csutorás Antal képviselők megbizattak. j

Felolvastatott a központi főszbiró urnák azon átirata, mely szerint a földművelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium megengedi, hogy a pesti és más városi nagykereskedők, Egerben, az országosvásári napokat egy héttel megelőzőleg, áruczikkeiket — nagy mennyiségben — elárusíthassák. Tudomásul vétetett.

Ugyancsak a központi főszbiró ur azon átirata, mely szerint arról értesít, mike'nt a honvédelmi minisztérium Eger városa abbeli kérelmének, — hogy a rendkívüli katonaság elszállásolása végett, országos költségen egy külön épület szereltessék föl katonai laktanyává, — vagy pedig a szállásolási időtartamra ily épület megszerzésére megfelelő előleg utalványoztassék, mely ösz- szeg a szállásbérekből lenne letörleszthető, — helyt nem adott. Végeztetett: A központi főszbiró ur felkérendő, hogy jövőre nézve e testületet érdeklő miniszteri leiratok másolatait egész terjedelmében közölni szíveskedjék, egyszersmind a visszautasított kérvény átalakitva, illetőleg az országgyűléshez intézve, adassák ki Eger város országos képviselőjének a végett, hogy ezen folyamodványt az országgyűlésnek nyújtsa be oly kérelemmel, hogy ezen nagyobbszeríi terheltetésiinkön könnyíteni szíveskedjék, s ez alkalommal interpellálja a honvédelmi minisztériumot az iránt, hogy ilynemű fontosabb kérelmekre hozott határozatát miért nem indokolja?

Felolvastatott a helybeli pénzügyi felügyelőség átirata, melyben Eger városa közönségét arról értesíti, hogy az ország gyűléshez benyújtott, s onnan a pénzügyminisztériumhoz áttett azon folyamodványa, mely szerint a fogyasztási adó-haszonbérletből némi leengedést kér, a most czimzett minisztérium által, tagadólag visszautasittatott. Fájdalmas tudomásul vétetett.

Ezek után több rendbeli folyamodványok vétetnek tárgyalás alá, nevezetesen a külvárosi alelemi tanítóké, a főorvos és sebészé, némely irodai személyeké, s a fogyasztási adók behajtásával foglalkozó eljáróké.; — mely folyamodványok valameny- nyie azon okból, mert a város nincs oly helyzetben, hogy fizetéseket javíthasson, de másrészt az 1868. évi közköltségvetésben is az addigi fizetések vétetvén fel, — visszautasittatott.

*) Igen óhajtandó volna, hogy ilyen, — tisztán megyénket érdeklő államismei dolgozatok kiadására minél többször alkalmunk nyílnék, mivel csak is a mi érdekünkben lehet megyei viszonyaink egyedi sajátságainak kifejtése s kiemelése, annál is inkább, mert az országos államisme egyes igazgatási területek speciális viszonyainak fejtegetésébe nem bocsátkozhatik.

S z e r k.

Elnöklő polgármester azon előterjesztése folytán, hogy a néhai Bozsik Károly-féle alapítvány kamatainak, rendeltetéséhez képest, a házi szegények között leendő kiosztása hováelőbb eszközöltetnék, végeztetett: a polgármester megbizatik, hogy az illető fertálymesternek, s általa minden fertályban megbízandó egy képviselő tag közbejöttével, a „házi szegények“ összeírását eszközöltesse, s a névsort a legközelébb tartandó képviseleti gyűlésnek mutassa be, s egyszersmind közhírré tegye, hogy mindazon házi szegények, kik ezen segélyre igényt tartanak, az illető fertálymesternél akár szóval, akár írásban jelentkezzenek.

Végül a Fejér Ödön tiszteletbeli aljegyző lemondásával üresedésbe jött tiszt, aljegyzöségre Kapácsy Miklós választatott meg.

Hevesmegye és a Jászkerület gazd. egyesülete részéről, Gyöngyösön 1868. év jan hó 28-án Kovách László elnöklete alatt tartott rendes évi közgyűlés jegyzőkönyve.

1. Elnök az egy begyült tagok szívélyes üdvözlése után a gyűlést megnyíltnak nyilváuitá, egyszersmind sajnálkozását feje- zé ki a fölött, hogy a t. tagokat ily gyér számmal van szerencséje üdvözölhetni, s eagedelmet kér azért, hogy szokásos évi jelentését — miután távoliét miatt az ügyek vezetésében kevés részt vett — elő nem terjesztheti, s kénytelen ezúttal csupán a titkár által készítettet a t. közgyűlésnek bemutatni. Ennek folytán olvastatott a következő évi jelentés :

Tisztelt közgyűlés!

Bár az egylet alapszabályai szerint minden évben közgyűlés tartandó volna; mind a mellett a múlt 1866-ik évben rendes évi közgyűlés nem tartatott; nem tartatott pedig egyrészről azért, mert az egyesület körében semmi nevezetesebb mozzanat elő neiu fordult, más részről pedig a beállott politikai viszonyok annyira elfogtalak a kedélyeket, hogy minden más érdeket háttérbe szorítottak. Nem csoda tehát, hogy ily körülmények között — búikét évről kiváutatnék jelentéstétel — egyesületünk működésében semmi nevezetesebb mozzanatot föl nem említhetek, mindössze is csak annyit jelenthetek hogy: élt, de életjelt magáról uetu igen adott; ideje volna tehát, hogy a tétlenség teréről lelépjünk, s egyesületünk érdekében s általa a gazdászat előmozdítására tegyünk meg mindent, mit a körülményekhez mérve tenni képesek vagyunk.

E szerint a mit az egyesület ez idő alatti működéséről jelenthetek, tgeu kevés, jelesen:

Tartatott egy rendes és egy rendkívüli közgyűlés, tiz rendes és három rendkívüli igazg. vál. ülés ; szakosztályi illések nem tartattak.

Az 1866-ik évi májusi fagyok következtében történt károk megvizsgálása tárgyában egyesületünk területén minden irányban küldötteket neveztünk ki, hogy a károkat megvizsgálva, azokról az egyesületnek hűséges jelentést tegyenek; az illetők megtevőn jelentéseiket, annak nyomán az egyesület az érdeklettek ügyében, részint vetőmagbani előlegezés kinyerése, részint adóelengedés és halasztás végett fensöbb helyre folyamodott, honnan a kívánt eredmény nem is maradt el.

Ugyanazon évben több izbeni folyamodásunk következtében történt meg az annyira óhajtott jász testvérekkeli egyesülés törvényesen; melynek folytán egyesületünk innentúlra a „Hevesmegyei és Jászkerületi“ czimet vette föl. Ez alkalommal — az é tekintetbeni mulasztásból — miért az egyesület épen nem vádolható — eredt visszavonások kiegyenlítésére s az e tekintetből megtagadott tartozások tisztába hozatalára, ennek folytán a uieg- lazúlt testvéri kapocs megszilárdításának eszközlésére •—az egyesület részéről nyújtott kedvező ajánlat mellett — egy több tagból álló bizottság küldetett ki; azonban e tekintetben mindezide- ig semmi eredmény sem jutott az egyesület tudomására.

Ugyanazon évben három forint dij lefizetése mellett a magyar gyakorlati kertipar-egylet tagjai sorába lépett egyesületünk.

A még mindig mutatkozó keleti marhavész meggátlása tárgyában, az 1867-ik év aug. havában tartott országos tanács- kozmányban a földművelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium megkeresése folytán Vezekényi István és Schik Ignáuz —ez utóbbi meg nem jelenhetvén — tagtársak által voltunk képviselve, s az annak eredményét tartalmazó jegyzőkönyvnek egy példánya az érintett minisztérium által, a megállapodásra jutott tervezet pont-