Eger - hetilap, 1868
1868-11-12 / 46. szám
392 ésének s a megyei költségvetés elkészítésének s álzott adó megszavazása s behajtásának jogát. E költ- a gyakorlatában azonban korlátoztattak a központi lülviz^gálati joga által, mi annyiban volt azon időben >gy-ekl£ép az adózó jobbágyság anyagi érdekei meg- v az adózás által csak közvetve érdekelt nemesség tulterheltetés ellen. — E gyakorlat tehát igen helyes .e azonnal indokolhatlan, mihelyt, mint már ma, adózó tes- veti azt ki önmagára; hol véleményem szerint inkább arról fog kelleni törvénybozásilag intézkedni, hogy nagyon is fösvények ne legyenek, az adőképesség túlcsigárázáröl pedig szó sem lehet. (Folyt, köv.) Saáry Ferencz. Megyei kisgyülés. Kettős megyénk f. hó 2- és 3-án folytatólag tartott havi üléseiből közöljük a következőket: A belügyminisztérium — a megye f. évi szept. havából kelt fölterjesztésére — melyben a f. év folytán fölmerült 2816 ft 66 krnyi kiadási többlet utólagos kirendelése kéretik, — f. évi marcz. 12-ón kiadott körrendeleté, s f. évi aug. iO-én kelt rendelete alapján tagadólag válaszol, s kijelenti, hogy nem érzi magát hivatva, hogy a megye közönségének ezen, világos rendelet és határozott utasítás ellen tett intézkedése által a megyei házi pénztárra rótt illetéktelen kiadás fedezésére megkivántató pénzösszeget rendelkezésére bocsáthassa; sőt a mennyiben az országgyűlés a megyék f. évi javadalmazását tetemes levonásokkal állapította meg, a megye közönségének csak azon összeg fog utalványoztatni, mely a f. évre megszavazott javadalmazásból elrendelt 50/°-tóli levonás eszközlése után fönmarad. — Mindezeknél fogva felelősség terhe alatt fölhívja a megye közönségét, hogy a f. évi költségvetésben meg nem állapított fizetési többletek további kiszolgáltatását azonnal szüntesse meg, s a költség- vetés szabványaihoz szigorúan alkalmazkodjék. A megye közönsége azon hazafiui kötelességérzetnél fogva, melylyel a közügyek iránt magát lekötve érzi, a folyó évi költségvetés megállapításánál is csak azt tette, mit a körülmények és viszonyok lelkiismeretes megfontolása után, minden oly esetben, midőn kiadásról van szó, tenni szokott, t. i. egyrészt a lehető legszigorúbb gazdálkodás tekintete vezérli, de másrészt azt sem téveszté szemelöl, hogy a közügyek rendes és pontos kezelésének megvannak azon elengedhetlen föltételei, melyek az e téren való takarékosságnak, bármennyire kívánatos legyen is az, határt szabnak. — Midőn a f. évi költségvetés fölterjesztetett, nem kételkedett a megye közönsége,hogy fölterjesztése tekintetbefog vétetni, s e föltevéssel rendelé el a fölterjesztett költségvetés szerinti fizetéseket, s még a f. évi marcz. 12-iki s aug. 14-iki rendeletek után sem mondott le ezen reményről, s egyátalában nem várta azt, hogy f. évi szept. 17-én kelt fölterjesztésére, a jelen rendeletben kifejezett — határozottan tagadó válasz adassék. Midőn ezt a megye közönsége sajnos tudomásul veszi, ebben is csak újabb indokot talál arra, hogy törvényes önadóztatási jogát visszakövetelni meg ne szűnjék, s úgy van meggyőződve, hogy azon tekintet, melylyel önmaga iránt viseltetni tartozik, nem engedi, miszerint hozott, s tiz hónapon át foganatosított határozatát az év utolsó két hónapjában megváltoztassa. — Ezennel tehát határoztatik, hogy a mennyiben a házi pénztárból ki nem telnék, az érintett fizetési többletek a nemesi pénztár kamataiból fizettessenek ki, s Okolicsányi József föpénztárnok utasittatik, hogy ezen többletekből származó összegről készítsen az elsőalispánnak részletes kimutatást, ki ezennel fölbatalmaztatik, hogy a szükségesnek mutatkozandó összeget a nemesi pénztár kamataiból utalványozza. Ivády Miklós főszolgabíró és Szabó Imre főmérnök f. éviokt. 28-ikáról keltalispáni rendelet folytán, a nádasd-terenyei útvonal jelen állapotáról, s annak mikénti elkészítéséről véleményes jelentésüket bemutatják. A hivatalos jelentésben jelzett pétervásár- szent-erzsébeti útszakaszban a Gáthegy alatt, s a kis kútnál szükségelt két faáteresz fölépítésére a 16 ft költség utalványoztalak, a főmérnöki szóbeli jelentés alapján a 250 forintba kerülő nádasfalusi gát megcsináltatása elrendeltetik, sanádasdi vasgyár igazgatósága által a Nádasd és Pétervásár között építendő hidak költségeinek fedezésére ajánlott 1000 ft. nem, mint a hivatalos jelentésben javaltatik, kőtörésre, hanem hidak építésére fordittatni határoztatik; mely végzés az alispáni hivatalnak utalványozás, afőpénztárnoki hivatalnak az illető fizetések teljesítése, s Ivády Miklós főszolgabírónak és Szabó Imre főmérnöknek, a megrendelt munkálatok minélelőbbi elkészittetése végett, azzal adatik ki: hogy hivatalos jelentésük egyéb ágaira nézve magukat a már e tárgyban kelt megyei végzéshez alkalmazzák. Ivády Miklós föszbiró, és Szabó Imre főmérnök hivatalosan jelentik, hogy az emberesdi hídnak s a német-hidján inneni dobogónak fölépittetését, valamint a német-hidjának kijavíttatását, gazdálkodási szempontból járásbeli vállalkozókkal akarták megcsináltatni; de az illetők faraktár hiányában válallkozni nem mertek, kényszerülve voltak a kisterenyei és pétervásári utón helyreállítandó hidak fölépítésére nézve f. évi nov. 6-ára Egerben tartandó árlejtést kitűzni, melynek eredményéről hivatalos jelentésüket azonnal megteendik. Javallják végre, hogy az egri vállalkozók kártékony egyedáruskodása kikerülése végett, az időszakonként romladozó hidak kiigazításához szlikséglendő faanyagok részére, egy — ezer forintba kerülendő faraktár építtessék. A bemutatott hivatalos jelentés tudomásul vétetik, a javallott faraktár jövőbeni elkészítése hasznosnak találtatik, s mert a megye jelenleg az ahhoz megkivántató pénzösszeggel nem rendelkezhetik, a főmérnöki hivatal odautasittatik, hogy jobb s'ren- dezettebb anyagi körülmények beálltával ajelzett javaslatot emlékezetbe hozza. Ivády Miklós föszbiró bizottmányi végzés folytán hivatalosan jelenti, hogy Bodony község lakosságát f. év jun. 24-én egybegyűjtve, azt a bizottmányhoz benyújtott folyamodvány tartalma iránt kikérdezte, kik is egyhangúlag odanyilatkoztak: hogy a kérvény övék, s ők azok, kik szükségtől kényszerítve elhatározták, miszerint közköltségen egy két köves gőzmalmot építenek, melynek költségéhez birtokaránylag fognak járulni, s ezen malmot, mint községi vagyont kezelendik. Minthogy ezáltal nem csak a lakosság eddigi szükségén segítve leend, hanem ebből jövőre tiszta kezelés mellett szép jövedelemre is lehet kilátásuk; véleménye oda terjed : hogy a gőzmalomnak közköltségem fölállítása engedélyeztessék. A Bodony község által közköltségen fölépittetni tervezett gőzmalom fölállittatására a kért engedély azon föltétel alatt adatik meg, hogy az építés s az egész vállalat kezelése körüli fölügyelet mindenkor az illető kerületi szolgabiröt iiletendi, s Ivády Miklós föszbiró ebbeli megbízatásának szigorú teljesítésére utasittatik. Isaák István szolgabiró a Sólymos község által kérelmezett kőbánya megnyithatása tárgyában hozott határozatát, bizottmányi végzés folytán bemutatja. A szolgabirói határozat, a benne előadott indokoknál fog- j va helybenhagyatik. — Miről Sólymos község és az egri érseki 1 uradalom jogigazgatója, Isaák István szbiró által értesittetni rendeltetik. Ivády Miklós és Kaszap Bertalan föszolgabirák, továbbá Beniczky Pál, Borhy Dániel, Csernyus Kálmán, Hellebronth János, Kékesy János, Kovács József, és Szentkirályi Ödön szolgabirák a f. évi jun. 16-án hozott bizottmányi határozat értelmében, a népiskolákról szóló jelentéseiket bemutatják. Véleményes jelentéstétel végett kiadatnak az állandó iskolaügyi küldöttségnek, mely küldöttség egyszersmind utasittatik, hogy eddigi tanácskozásainak eredményéről tegye meg immár hivatalos jelentését. — Lipcsey Péter és Majzik Viktor főszolgabíróknak, továbbá Bárczay Gyula, Isaak István, Lipcsey József, Losonczy Antal és Nagyfejeö Mátyás szolgabirftknak pedig meg- bagyatik: hogy a folyó évi jun. 16-iki határozattal bekivánt népiskolaügyi jelentéseiket f. bó végéig az első alispánhoz okvetlenül beküldjék, melyek elnöki utón az iskolaügyi küldöttséghez áttétetni rendeltetnek. Országgyűlési tudósítás. Pest, nov. 10. A képviselöház f. hó 4-iki ülésében Török Sándor képviselő a közlekedési minisztert interpellálta aziránt: szándékozik-e a közlekedési minisztérium a magyar északi vasútnak Salgó- Tarjántól tovább leendő építését eszközölni, és erre vonatkozó törvényjavaslatot még ez ülésszak tartama alatt a ház elé terjeszteni? A távollevő miniszter nevében Hollán Ernő válaszoló: hogy a kormány mérnökei ezen, a kormány által is főfontosságu- nak ismert vonalon szorgalmasan dolgoznak, s az előmunkálatok már annyira elkészültek, hogy a törvényjavaslat még ezen ülésszak alatt a ház elé fog terjesztetni. Erre Kautz Gyula, a pénz-
