Eger - hetilap, 1868
1868-11-12 / 46. szám
393 ügyi bizottság előadója, fölolvasta az igazságiigyminiszterium költségvetéséről szóló jelentést, mely kinyomatása után szétosztatni rendeltetett; a miniszterelnök pedig átnyujtá a szölödézsma megváltásáról szóló, szentesített törvényt, mely fölolvastatván ki- hirdettetett. Ezután napi renden volt az arad-temesvári vasút ügyében előterjesztett törvényjavaslat tárgyalása, melyhez miután többen hozzászóltak, úgy a törvényjavaslat, mint az engedélyokmány, a központi bizottság módosításaival elfogadtattak. A f. hó 6-iki ülésben ismét a közlekedési miniszterhez intéztetek interpelíatio, ezúttal Makray László részéről, ki azt kérdi, hogy mivel az arad.-gy.-fehérvári vasútnak a szerződés értelmében már aug. 18-án kellett volna megnyittatnia, s ez mai napig sem történt, mi oka e halogatásnak ? Egyúttal azt is óhajtja tudni, hogy miért van e társulat székhelye Bécsben, és nem Pesten, mint a törvény rendeli? A távollevő közlekedési miniszter nevében Hollán Ernő államtitkár válaszolt, kijelenté, hogy a késedelem okai az építésben tett hiányos intézkedések, nevezetesen a vonal hosszában mintegy 40 híd van hiányosan építve; mihelyt azonban ezen akadály el lesz hárítva, a vasút átadaíik a közforgalomnak, mi talán decz. közepén megtörténhetik. A mi pedig azt illeti, hogy a társulat székhelye Pest legyen, ez iránt az igazgatóság intézkedett már, s hogy eddig le nem jött Bécsből, annak oka a Pesten uralkodó nagy szálláshiány. Ezután Ghyczy Kálmán saját és több társa nevében aziránt nyújtott be indítványt: hogy inig a közös minisztériumok czimkérdése az 1867. XII. t. ez. értelmében tisztába nem hozatik, a ház ne engedje meg delegátusainak a további működést. Ezen indítvány kinyomatni s aztán napirendre kitüzetni határoztatott. Majd fölolvastatott a házszabályok átvizsgálására Ghyczy Kálmán elnöklete alatt kiküldött bizottság jelentése, mely szintén kinyomatni s szétosztatni rendeltetett. Végül az arad-temesvári vasútvonalról szóló törvényjavaslat nagy többséggel véglegesen megszavaztatott. A f. hó 7-iki ülésben Dobrzánszky Adolf indítványt nyújtott be aziránt: utasítsa a ház a vallásügyi minisztert, hogy a gör. kath. egyház román és orosz részeiben külön megtartandó nemzeti cougressusoknak szervezése tárgyában mielőbb törvényjavaslatot terjeszszen elő, s hogy addig is, mige részben törvény hozathatnék, eszközölje az ilynemű ideiglenes congressusok összehívását ugyanazon alapon, mely a gör. keleti egyházra nézve már is törvény által el lön fogadva. Ezután Lónyay M. pénzügyminiszter a bor- és husfogyasztási, valamint a személyes kereseti adó iránt törvényjavaslatot terjesztett elő, minthogy az eziránt hozott törvény csak a jelen év végéig lesz érvényes. A törvényjavaslat a pénzügyi bizottsághoz utasittatott. A f. hó 9-iki ülésben Lónyay pénzügyminiszter elöterjeszté a közös nyugdijakra vonatkozó törvényjavaslatot, melyet a bécsi és a közös minisztériummal egyetértőleg méltányos alapon szerkesztett. A törvényjavaslat a pénzügyi bizottsághoz utasittatott. Az igazságügyminiszter pedig a Buda-Pest területére vonatkozó kisajátítási törvényjavaslatot nyújtott be. Ezután elnök jelenté, hogy egy legfölsöbb kézirat érkezett az országgyűléshez. Ebben ö Felsége örömét fejezi ki a magyar-horvát kérdés megoldása fölött; a fiumei ügyre nézve pedig újból fölszólítja mindkét országgyűlést,hogy válaszszanak országos küldöttséget, mely Fiume hozzájárultávaí intézze el a dolgot. Addig is a horvát-magyar egyezmény, melynek életbeléptetését mi sem gátolja, terjesztessék mielőbb legf. szentesítés elé. Ezután napi renden volt Ghyczy Kálmán azon indítványa, hogy a magyar országgyűlés delegátusainak a működést mindaddig meg ne engedje, mig a közös minisztériumok czimkérdése el nem intéztetik. Ez indítvány fölött nagy és heves küzdelem támadt, mint a jobb, mint a baloldalról a legnagyobb erők szálltak síkra, köztük Deák Ferencz is, ki jeles beszédében az indítvány mellőzésével indokolt napirendre térést javasolt, kifejezvén egyúttal azon reményét, hogy a kor- . mány a czimkérdés elintézése iránt mielőbb alkotmányos lépéseket teend. A dolog szavazásra kerülvén, a többség Ghyczy indítványa ellenében Deák Ferencz javaslatát fogadta el. A Hevesmegye és Jászkerület gazd. egyesülete részéről Gyöngyösön 1868-ik év. nov. hó 2-án tartott rendes havi igazg. vál. ülés jegyzőkönyve. Jelenvoltak: Ktírthy Antal, mint elnök, Dessewffy Jób, Freyburg Lajos, Hirschl Lipót, 'Jeszenszky Sándor, Mahovszky Antal, Papp János és Szávoszt Frigyes igazg. vál. tagok. 57. Elnök az egybegyiilt tagok üdvözlése után az ülést megnyitván, a legközelebb tartott rendes havi igazg. vál. ülés jegyzőkönyve fölolvastatott. Tudomásul vétetett, s a jelen jegyzőkönyv hitelesítésére Dessewffy Jób és Jeszenszky Sándor urak kérettek föl. 58. Fölolvastatott a földművelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium levele, mely szerint a f. évi szept. 7-én tartott rendes havi igazg. vál. ülésből történt fölterjesztés folytán értesíti az egyesületet, hogy az egri átalános gazdasági kiállítás alkalmából dijak gyarapítására adott aranyakból számadás szerint megmaradt 50 darab, hasonló czélokra az egyesületnél meghagyatik, s azokból a jövő tavaszra tervezett gépkiállításnál díjul egy jó és olcsó sorvetőre 30, és egy czélszerü kavicsoló-gépre 20 db. arany kitüzetni rendeltetik. Szives tudomásul vétetett, egyszersmind az adományért az illető minisztériumhoz köszönő levél intéztetni rendeltetett. 59. Fölolvastatott ugyanazon minisztérium levele, mely szerint a mezőgazdaságot elláthatlan bajokkal fenyegető mun- kás-kézhiány és idei napszámdrágaság keletkezésének okait, beható vizsgálat alá vétetni kívánván, egyúttal a gondolható orvoslásmódra nézve kellő tájékozást szerezni óhajt; fölhívja tehát az egyesületet, hogy ezen égető kérdést mielőbb tárgyalván, arról tüzetes jelentést adni igyekezzék; valamint arról is: mennyire működtek egyesületünk területén a lefolyt aratási időszakban arató-gépek, és mily sikerrel, melyek tűntek ki a gépek között jeles munkával, lehető kéz- és erökiméléssel, mint szintén jeles szerkezet és olcsóság tekintetében ? Az e tárgyban megkivántató adatok összegyűjtésére Dessewffy Jób elnöklete alatt Móczár János és Szávoszt Frigyes egyleti tagokból álló bizottság küldetik ki, oly meghagyással, hogy azokat megvizsgálva, arróli véleményes jelentésüket,az illető minisztériumhoz leendő fölterjesztés végett, a legközelebb tartandó igazg. vál. ülés elé terjeszszék. Ezzel egyidejűleg elnök indítványa folytán elhatároztatott, hogy mindazon tárgyak, melyek bevégezve nincsenek, minden gyűlés alkalmával a titkár által irasban előterjesztessenek. 60 Fölolvastatott ugyanazon minisztériumi levél, mely sze- j rint az idöszakonkint közrebocsátott „Közlemények a földművelés-, I ipar-, és kereskedelmi minisztérium köréből,“ czimü füzetek Ill-ik J és IV-ik számát használat végett azon figyelmeztetéssel küldi meg, hogy azok könyvárusi utón is megszerezhetők. A megküldött könyvek köszönettel fogadtatván, azok az illető szakosztályi elnököknek használat végett — visszavárás mellett — kiadatni, s azontúl a könyvtárba tétetni rendeltettek. 61. Elnök, miután egyrészről — mmt kijelenté— nevezetesebb ügy már tárgyalni való nincsen, de másrészről ez órában I oly elintézni való magánügyei vannak, melyeket másra bizni ! nem lehet, kéri a gyűlést, hogy az elnökléstől fölmenteni, s he- ! lyébe az ülés további vezetésével mást megbízni méltóztassék. Elnök a kijelentett okoknál fogva — az elnökléstöl fölmen- | tetvén, az ülés folytatólagos vezetésére Jeszenszky Sándor ur kéretett föl, ki is az elnöki széket elfoglalván, a tárgyalás foly- tattatott. 62. Fölolvastatott Martonffy Károlynak, mint az egri kiállítást rendező bizottság elnökének levele, mely szerint a kiállítás körüli eljárásáról tévén jelentést, az általa tett kiadásokról vezetett számadást mellékli, kérvén egyszersmind az egyesületet, hogy bár számadási kötelezettséget magára nem vállalt, de miután az egyesület nevében kifizetéseket eszközölt, és e végett pénzeket vett át, — ha eljárása ellen kifogás nincsen — megnyugtatására — az erről szóló jegyzőkönyvi kivonatot megküldeni szíveskedjék. Midőn az egyesület nevezett Martonffy Károly urat az ügy vezetésével megbízta, koránt sem tűzte ki kötelességéül azt, hogy a kiadott költségekről tökéletesen fölszerelt számadást mutasson be, meg lévén teljesen győződve arról, hogy valamint minden időben, úgy ez alkalommal is a reá bízottakban szokott pontossággal és lelkiismeretességgel járandel; annál nagyobb meglepetéssel vette tehát az igazg. választmány a teljesen fölszerelt számadás bemutatását, miért az erre vonatkozó minden további felelősség terhe alól nem csak fölmentettnek nyilvánitta- tik, hanem egyszesmind az ügy vezetése körül tanúsított buzgó fáradozásáért jegyzőkönyvi köszönet szavaztatik ; mely határozat — kívánságához képest — jegyzőkönyvi kivonatban megküldetni rendeltetik. Ezzel egyidejűleg a titkár által beadott költségekről vezetett pótszámadás — mint számadó tiszté — Mahóvszky Antal és
