Eger - hetilap, 1868

1868-10-29 / 44. szám

376

kaliuaztassanak Magyarország ügyeit és dolgait érdeklő esetekben a követségnél.

Az 1741 : 11. t. ez. 1. § ban, mely az 179% : 17- t. ez. által újabb érvényre emeltetett, megismeri ő felsége a KK. és RR. törvényen alapuló azon kérését, hogy a magyar ügyeket érdeklő követségben magyarok alkalmaztassanak, és ide vonatkozik az ugyanazon évi 65-ik t. czikk is.

Világosan kitetszik tehát ezekből, hogy nem correct egynémely publicistáknak azon doctrinája, mintha a Magyarországnak a badinditás gyakorlatába törvényes befolyási jogáról szóló törvények azt tartalmaznák, hogy a fejedelem az ország tudta és beleegyezése nélkül csak benn az országban és a kapcsolt részekben nem indíthat hadat, de a ktílhadinditásban korlátozva nincs; nem pedig azért, mert az 1613: 5. t. ez. és több törvények világosan mondják, hogy semmiféle had ne indittathasék az ország tudta és beleegyezése nélkül.

De nem fogadhatók el azon publicistái tanok sem, hogy a badinditás, béke-és frigykötés s követküldés, szóval, az egész küliigy reservatum jus regime vasryis királyi föntartott jog; mert azonkívül, hogy arról egy törvényezikk sem szól, ellenkezőt tanúsítanak a törvények.

Nem fogadható el a „Választások előtt“ névtelen jeles Írójának azon állítása sem, hogy mert a külügy jus regium reservatum volt, az ország csak azt kívánta, hogy a török béke a magyarok közbejöttével köttessék, hogy a külügyi minisztériumban magyarok alkalmaztassanak, és hogy a hadügyben az ország csak az ujonezszavazási joggal birt, mivel a többiben az is jus reservatum volt; mert ezen állításokkal semmikép sincs megezá- folva vagy illustrálva a külügy s annak részletei körüli kérdés I törvényekkel támogatott jogi oldala, annál kevésbbé igazolva, ! hogy a külügy bármelyik részében jus reservatum.

Az ország kiilügyek körüli törvényes jogainak kimutatása- j

ra fölhoztam a törvényeket azért: hogy összeállíthassam a jogokat, s föltehessem a kérdést.

Azt mondja a baloldali párt nyilatkozatában, hogy a nem - zet külügyeinek önálló kezelését szükségesnek tartja, ex princi- pio tehát alkotmányos eszközökkel ez is visszaszerzendő.

Az elörebocsátottak nyomán, nézzünk körül, hogy állunk ezen kérdéssel ?

Kétségbe hozhatlanul igaz, és nem tagadhatja meg senki, miként a fölhozott törvények szerint az ország az osztrák uralkodó ház alatt a pragmatika sanctio hozataláig gyakorlatában volt, de követelte is a hadinditás, béke-és frigykötés s követküldés jogát, valamint azt is igazolják a fölhozott törvények, hogy az ország abbeli jogát Magyarország királyai nemcsak nem tagadták,de sőt nyíltan elismerték, a pragmatica sanctiót követett időben pedig az 1741: 11. t. ez. 1. §. ezt megerősítve, az 179% : 17. t. ez. szerint megígérte ő felsége, hogy a magyar ügyeket s Magyarország dolgait künn és benn magyarok által s magyarok befolyása mellett fogja kezeltetni, és a nemzet ebbeli kérelmét teljesíteni.

De miután a pragmatica sanctióval Magyarország és a kapcsolt részek egy oldalról, másrészről az osztrák birodalmi örökös tartományok között a kölcsönös és közös védelmi jog és kötelezettség tekintetében az egyesülés a külerő ellen is állan- dósittatott, és az, az 1723 : 1. t. ez. által törvénynyé emeltetett ; ezen törvényesen egyesitett haderő fölötti hatalmat s azzal egybekötött hadinditás, béke-és frigykötés, követküldés jogát az osztrák országok és tartományok absolut hatalmú császárai, kik egyszersmind magyar királyok is voltak a birodalom egységénél fogva, a pragmatica sanctio idejétől közel másfélszáz esztendőn keresztül, Magyarország befolyása, sőt ellenzése nélkül egységesen gyakorlottak, a jogállapot lényeges változást szenvedett.

És igy e helyen föltehetem a kérdést: quid juris?

Ha alkotmányos úton vita terére jutna a külügy önálló kezelésének kérdése : „quia appellatione juris venit-4 T A 11

Az idei nagy napsötétedés eredményei.

(Spüler F. után.)

Minthogy a folyó év aug. 18 án földünk keleti részein észlelt napsötétedés egyike volt a legnagyobbszerü s legtanulságosabb természettüneményeknek : azért annak leírását, s a természet ismeretére abból nyert vívmányok rövid vázlatát, melyet itt néhány sorban előadni megkísérlünk, érdekesnek lenni véljük e lapok olvasóira nézve, daczára annak, hogy eddig még csak néhány figyelési állomás észleletei jutottak a nyilvánosság elé.

Ezen napsötétedésnél a kedvező körülmények oly számmal vágtak egybe, hogy biztos számítás szerint több század folytán sem fognak többé igy egybevágni. A hold majd épen legnagyobb földközelében állott, s igy a legnagyobb tetsző átmérőjével 1006" szög alatt mutatkozott, mig az a földtávolban csak 882" szög alatt látszó átmérőt mutat. A hold árnyéka akkor 51169 mérföldre nyúlt el, s e szerint földünk abba mélyen belemerült. A föld és hold ugyanakkor majdnem a naptávolban állottak, úgy hogy a nap tetsző átmérője akkor aránylag kicsinek látszott t. i. 963" vagyis 16' alatt. Ehhez járult még, hogy a hold ezen napsötétedés alkalmával pályájának épen fölmenő, vagyis azon csomójában állott, honnan az a földpálya északi része fölé emelkedik.

Ámbár a föld és hold nyugatról keletre keringenek a nap körül, mégis az elsötétedés a nap korongján mindenkor szintén nyugatról keletre halad előre, minthogy a hold gyorsabban balad pályáján, mint a föld. Hogyha a hold és földpályák síkjai a kiszélesítve képzelt napegyenlitőben feküdnének, akkor a földfelület azon részén, mely az árnyékba borult tér közepén vonul végig, mindenkor csak központi napsötétedés lenne látható, vagy teljes vagy gyűrűs, a szerint, amint a hold korongja a különböző távolságok miatt kisebb vagy nagyobbnak látszik a nap korongjánál.

Ezen kedvező körülmények összetalálkozása folytán történt az idei elsötétedésnél, hogy a hold árnyéka földünk felületén 2000 mérföld hosszú és 30 mérföld széles területen vonult végig, és hogy az előnyösebb helyeken a teljes elsötétedés 7 első per- czig tartott. A teljes sötétség központi árnyéka Abyssiniában ott állott be, hol a kék Nílus észak felé kanyarodik, innen a Vöröstengeren át Előindiába, Goa és Radzsapur között a tartomány

C Z A. |>belsejébe nyomult, onnan a bengali öblön át Hátsóindiának jTe- nessarium tartományán át Celebes és a Molukka csoport több szi- ! getén átvonulva, a Hebridák csoportja előtt véget ért.

Ezen nagyszerű természettünemény észlelésére öt oldalról j nekikészültek: a francziák Kambodsában és Malakkában; az an- | golok Keletindiából és Bombayból kiindulva Solaporeban Ma- j sulapatnam mellett, porosz részről a csillagászok Elöindia belse- i jében Bidzsapurban, és a fényképészek Marshag-Hillben, mely ; két angol mérföldnyire esik Adentől, ezekhez csatlakoztak az osztrák tudósok és a római nagy csillagász, Secchi jezsuita atya.

Adenben a teljes elsötétedés 6 óra 20 perczkor állott be, és tartott 3 első perczig. Elöindia szélén már 5 első és 10 másod- perczig, tovább keletre 6 első és 47 másodperczig tartott. A nap- és holdtáblák már oly pontosan kiszámitvák, hogy a számított és észlelt idő között alig mutatkozott 2 másodpereznyi különbség ; bizonyára nagy vívmánya ez a tudománynak, mely megpirit- i hatná a gúnyolódva kétkedő oktondikat.

Marshag-Hillben nehány pillanattal a teljes elsötétedés előtt és után a napkorongját elfedő holdat keskeny világos vörös fény •szegélyzé, mely jó távol környezé a naptestet, attól világos réteg által elkülönítve. A teljes elsötétedés alkalmával rögtön eltűnt minden sötét vonal a hasábszinkép 7 színén, s az egész folytonos halvány fénybe ment át, mi a kidudorodásoktól és a koronától származott, de ezen halvány fényképen egy fényesebb vonal sem volt észlelhető.

A kidudorodások (Protuberanzen) mint fénylő hegyek tűnnek elő a naptest szélein, midőn annak többi része a hold sötét korongja által már elfödetett, csakhogy ezen hegyeknek látszó domborodások nyugtalan mozgásban vannak, néha szélök szaggatottnak látszik, és vörnyeges ibolyaszinü s a naptestet környező pompás fénykoszoru, melynek szélessége fölér a napko- i rong átmérőjének egy ötödével, tehát számítás szerint a napot ! 38000 mérföldnyi szélességben környezheti, ez a nap légköre által képeztetik, mely a napsugarait visszaveti és elhajlitja. A naptest elsötétedése nélkül ezen világos fehér fény, melyen át egyes sugarak messze kinyúlnak, a naptestnek sokkal erősebb fénye miatt nem látható; de mégis a napból kiáradó fény annál inkább gyengül, minél hosszabb utat halad meg ezen légkörben, ezért a napkorong szélénél gyengébb fényt látunk.