Eger - hetilap, 1868
1868-01-30 / 5. szám
VI. évfolyam. 5. szám. Január 30-án 1808, Előfizetési díj: Egész évre . . 5 ft - kr, Félévre . . . 2,, 50,, Negyedévre . . 1 ,, 30 „ Egy hónapra . — 44 „ Hirdetésekért minden hasábzott aorhelj után 4, bélyegadó fejóbetj minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalma hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad: a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 26. sz.J — Jentsch O. könyvkereskedést s minden kir. postahivatal. — Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő : egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. Hirdetéseket elfogadnak: B é c s b e n: Haasenstein és Vogler, — és Oppelik A., — Pesten: Zeisler M. Nagy-mezö-utcza 3. sz. — A delegatiók Bécsben. A magyar delegatio tagjai f. hó 20-án tartották első összejöveteleiket a volt m. udv. kanczellária épületében a delegatio helyiségéül kijelölt teremben, hol déli 12 órakor zártkörű conferen- tia, az Ő Felsége által lett fogadtatás után pedig d. u. 2 órakor nyilvános ülés tartatott. Hallgatóság kis számmal volt, mert a terem kicsiny. A miniszterek közül csak gr. Andrássy és gr. Festetics voltak jelen. Ezen első ülésben, gr. Majláth Antal korelnöksége alatt, mindenekelőtt a tagok igazolása került szőnyegre. Ezután tárgyaltatott az Ugyrendtartásnak a képviselöház szabályai alapján leendő kidolgozása, melyre nézve bizottság kiküldése határoztatott. Ez első lilés körülbelől egy órát vett igénybe. A második lilés f. hó 21-én volt, midőn az elnök- és jegyzőválasztás került szőnyegre. Az elnökségre 50 szavazat adatott be, ezek közül 44-gyel Somssich Pál elnökül választatott. Ezután a jegyzőválasztáshoz fogtak, s ez állomásra 47 szavazattal Horváth Lajost választották meg. Mind az elnök, mind a jegyző rövid beszéddel foglalta el székét. Végül az iigyrendtartás elkészítésére hét tagú bizottság választatott, mely után az ülés feloszlott. F. hó 25-én volt a 3-ik ülés, melyen jelen voltak: b. Beust és b. Becke közösügyi s gr. Festetics és Lónyay magyar miniszterek. Felolvastatván az Ugyrendtartás kidolgozására kiküldött bizottmány jelentése az ügyrend-javaslat szövegével együtt, annak tárgyalása a 27-iki ülésre határoztatott. E tárgy befejeztetvén, Becke közös pénzügyminiszter állott föl, s egy iratot nyújtott át az elnöknek a következő, magyarul kiejtett szavak kíséretében : „Mélyen tisztelt elnök nr! kérem ezt fölolvastatni.“ Az átnyújtott irat magyar nyelven a következő sorokat tartalmazza : „A közös minisztérium nevében van szerencsém átadni a birodalmi tanácsban képviselt és a magyar koronához tartozó királyságok s országok közös kiadásainak előirányzatát, — továbbá a közös minisztériumnak e tárgyra vonatkozó előterjesztését, törvényszerű tárgyalás végett; — mely alkalommal bejelentem, hogy hasonló előterjesztés és előirányzat a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok bizottságának német szerkezetben átadott. Kelt Bécsben, 1868. jan. 25. Becke Ferencz.“ — Az átadott költségvetés példányai a tagok közt azonnal ( kiosztattak. E költségvetés kővetkező 5 részre van osztva: I. 0 Felsége kabinetirodája 72,754 frt, II. A közös külügyminisztérium 4,423,600 frt, III. A közös hadügyminisztérium 80,000,000 frt, IV. A közös pénzügyminisztérium 3,968,484 frt, V. Előre nem látott kiadások 50,000 frt. Összesen 89,565,893 frt. Ebből levonatván a vámjövedék 6,482,291 frt feleslege, marad fedezendő 83,083,702 frt. A 27-iki ülésben az Ugyrendtartás felett folyt a részletes vita. A bizottmány javaslata némi módosítással elfogadtatott. A német delegatio f. hó 19-én tartotta alakuló gyűlését, Rauscher bibornok- érsek korelnöksége alatt. Ez alkalommal] gr. Auersperg Antal elnökül, Kaiserfeld pedig alelnöktil választatott. Második ülésében a követekháza Itgyrendtartása némi módosításokkal elfogadtatott. Ezután megválasztattak a jegyzők, s végül Becke közös pénzügyminiszter átnyujtá az 1868-iki közös kiadások költségvetését, mely a f. hó 23-iki ülésben olvastatott föl először, midőn a butget-bizottmány is megválasztatott. Az egri társas gőzmalom tárgyában. A múlt évi deczember 15-én tartott nagygyűlés óta, e városunkra oly nagy fontosságú ügyben két czikk jelent meg e lapban, mindkettő kecsegtető, de egyszersmind lehangoló is. Az „Eger“ 3-ik számában e czim alatt: „A malomipar állása Magyarországban,“ mely több hazai lapban is olvasható, igen sok dicséretest mond ez elterjedt hazai vállalatokról, s mégis végre azt jegyzi meg, hogy a Buda-Pesten legújabb időben keletkezett számos részvényvállalatok oly nagyszerűek, hogy az eshető tnlelőállitástóli félelem nem teljesen alaptalan. Hogy ez utóbbi állítás meg nem állhat, azt a mindennapi tapasztalás a gyakorlat terén elég világosan igazolja, mert midőn az első pesti gőzmalom életbe lépett, az eleinte nem épen nagy keletnek örvendett, mert egy malom magában véve nem igen vonta magára a kereskedelem figyelmét. Ma már Buda-Pesten közel 30 gőzmalom létezik, és mindannyinak gyártmányai a legnagyobb keletnek örvendenek, s igy várakozáson felül busásan jövedelmeznek. Ez oka a fenemlitett nagy kedv- és hajlamnak e vállalatokra, mert a hol nyeremény kielégitöleg mutatkozik, ott a vállalkozó kedv is nagyobbodik. Mig hazánkból annyi millió mérő búza évenként mint nyers termény külföldre szállittatik, mint eddig történt, addig azt kell föltennünk, hogy még itt igen kevés a gőzmalom, mert ha elég gőzmalmaink léteznének, akkor a külföldi vállalkozók bizonyosan inkább lisztül szállítanák azt ki, hogy azonnal czéljaikra használhassák minden további baj nélkül. És igy lisztté gyártva mennyivel több pénz szivárogna be érte hazánkba, mint a nyers terményekért! Ebből elég világosan látható, hogy hazánkban még sok gőzmalomra van szükség, s igy különösen Egerben és ennek vidékén is. Az „Eger“ 4-ik számában Joo János ur igen helyesen teszi megjegyzéseit, hogy még mai napig sem bírunk kielégítő vállalkozási szellemmel, s nem gyorsan s nem ildomosán teszünk, s ez oka, hogy még a kezdettől is távol vagyunk. Elég szomorú, hogy ez igy vau, mert igy minden jó és hasznosban hátramaradunk, s hogy ez e fontos vállalattal is igy ne történjék, tisztelettel fölkérjük J. J. urat, mint szakavatott férfiút és mint legtöbb részvény aláíróját, hogy legyen szives egy czélszerli tervet a február 2-kán tartandó gyűlésnek bemutatni* aziránt: mikép lehetne e vállalatot mielőbb életbe léptetni, hogy ne rák módjára haladjunk ezzel is, mint sok egyébbel, hanem lehetőleg gyorsan. Hogy az alapszabályok kidolgozása mindenek előtt való, abban is igazsága van , de a sok részvényestől nem kell tartani, mert annál jobb, minél többeket érdekele vállalat; attól nem tartok, hogy a vállalathoz szlikséglendö összeg nem lesz aláirva, mert a ki e vállalat hasznos voltát belátja, örömest ír alá több részvényt is; de attól tartok, hogy épen mi egriek saját érdekünket és hasznunkat nem fogjuk fel kellőképen, s igy kevés részvényt találunk aláirni, mi által a haszon legnagyobb része idegenek erszényébe vándorol. Hogy e vállalat gyorsan életbe lépjen, szükséges, hogy városunkban ismert vállalkozó szellemű több lakostársaink a választmányba fölkéressenek, jelesen: Schwarz István gőzmalomtulajdonos, kinek épen nincs ellenére ez uj vállalat, szerinte még az volna a legnyereményesebb, ha Egerben 5—6 nagyszerű gőzmalom léteznék, mert az ide vonná a kereskedelmi világ figyelmét, tudván azt, hogy itt elég mennyiségben találhatnak, rendel- j nék azt több ezer mázsaszámra a külföld minden részébe; sőt l szerinte azon több millió mérő búzát, mit külföldre évenkint ki- , visznek, mind ide haza kellene lisztté gyártani; továbbá Kohn | Illés, a gyöngyösi gőzmalom részes tulajdonosa, Kánitz Lipót, í kinek itt már jelentékeny keményítőgyára van, Sugár József, 1 kinek szintén jelentékeny szeszgyára van, Maár ácsmester, Ad-
