Eger - hetilap, 1868
1868-06-25 / 26. szám
224 nak, a befogottak száma már mintegy 50-re megy. A szerb kormány hivatalos lapja és a „Vidov dan“ mint hitelest jelentették: hogy a trónvesztett Karagyorgyevics Sándor herczeg föczinkos a gyilkossági összeesküvésben. A „P. Ll:-“nak jun. 18-ról írják Belgrádból, hogy Karagyorgyevics Sándor jobb keze a complott kivitelében s az egész összeesküvés tervezésében neje, Persida, odavaló rokonsága volt, kinek nővérét Lukacsevicsnét öt tanulóval elfogták, valamint elfogatott három, nyug. senator, kik erősen compromittálva vannak. Persida herczegnő két fivére, Nevadovics Sima és Mladan, valának a főtényezők, kiknek egyike pénzt és parancsokat hozott K. Sándortól, másika ellenben az intelligens erőt képviselte. Mindketten befogattak, s Nevadovics Mladan a börtönben üvegdarabokkal fölvágta ereit. Életben maradása kétes. A gyilkosságot a Radovanovics testvérek , és Maries fe- gyencz, ki neje megöletése miatt nemrég20 évi börtönre ítéltetett, de a topcsideri fegyház igazgatója, Nevadovics Szvetozár bűnös elnézése mellett, szabadon járhatott, hajtották végre. A befogott gyilkosok terjedelmes vallomásokat tettek, melyekből kitűnik,hogy az összeesküvők az Obrenovics család minden tagját, még a Parisban tartózkodott Milan herczeget is ki akarták irtani. Az összeesküvés szálai messze el vannak ágazva, még Zimonyban és Újvidéken is. Ez utóbbi helyen nehány igen gyanús egyén szintén elfogatott, Zimonyban pedig házkutatás volt. — Az Összeesküvők elleni vizsgálatból, egy jun. 20-iki belgrádi távirat szerint az is kiderült, hogy azok Karagyorgyevics Sándort csak fölhasználták, s hogy ez utóbbi megcsalatott volna általuk, mert nem is gondoltak arra, hogy őt trónra emeljék hanem köztársaságot akartak, melynek miniszterei már előre ki voltak jelölve, mint ez a befogottak irományaiból kitűnik, melyeken a legyilkolandó és a gyilkosszerepre vállalkozó személyek nevei is föl voltak jegyezve. A mi a trón betöltésének kérdését illeti, most már bizonyosnak tarthatni, hogy Obrenovics Milan lesz a megölt fejedelem utóda. Az egész ország mellette nyilatkozott,’valamint a katonaság is az ő részén van. Más trónjelöltet nem is emlegetnek. Belgrád- ban a választások már megtörténtek a skupstinába, és pedig Milan javára, kit az egész nemzet proclamált fejedelmül, s mint a „Vidov dán“ Írja, a skupstinának nem lebet más teendője, mint csak ünnepélyesen fogadni az új fejedelmet, s a szükséges gyámságról gondoskodni. A biztositó hatalmak kijelenték, hogy a választást illetőleg teljesen szabad kezet engednek Szerbiának. Úgy Belgrádban, mint az egész országban jelenleg teljes nyugalom uralkodik ugyan, de sokan aggódnak, hogy az ideiglenes kormány, a válságos helyzettel szemben, nem lesz képes a rendet s békét föntartani. A szerb ügyek mellett az északnémet parlament f. hó 14-iki ülése gerjesztett nagy figyelmet a politikai világban. A szövetségi kölcsön ügye forgott fen, s ez alkalommal két hírneves porosz katona, Roon és Moltke, nyilatkozott a tengerészeti kölcsön s közvetve a béke és háború ügyében. Moltke tbnok .többek közt igy szólt: „Ki ne óhajtaná, hogy azon roppant kiadások, a melyeket háborúkra fordít Európa, inkább a békeczélokra fordittat- nának? De ez bizonyára nem eszközölhető nemzetközi utón. A háború csak folytatása a politikának más fegyverekkel. Én e czélra csak egy lehetőséget látok, sez: hogy egy hatalom alakuljon Európa szivében, mely anélkül, hogy hóditó lenne, annyira erős, hogy megtilthatja szomszédainak a háborút. Épen azért hiszem én, hogy ha ezen üdvös mü valaha létrejövend, annak Németország lesz kezdeményezője, de csak akkor, ha Németország j elég erős leend, azaz ha egyesülve lesz.-------Szomszédaink igen j j ól tudják, —• még azok is, kik színlelik, mintha nem tudnák — J hogy mi nem akarjuk őket megtámadni; de azt is megkell tudni- i ok, hogy megtámadtatni sem akarunk, erre pedig hadseregre és hajóhadra van szükségünk. —“ Moltke tbnok ezen katonás beszéde nagy hatást szült Fran- cziaországban s ingerülten feleltek arra a félhivatalos lapok. Bukarestben a senatus bizalmatlanságot szavazott a minisztériumnak, mire az beadta lemondását, s a fejedelem elfogadta azt. E közben a képviselő-kamara is jónak látta nyilatkozni a minisztérium politikája fölött, s annak bizalmat szavazott, mire a miniszterek visszavonták lemondásukat, s a fejedelem a senatust feloszlatván, uj választásokat rendelt el. A képviselő-kamarában, úgy látszik, sok muszkabarát ül. A „Morning star“ szerint ismét forradalmi mozgalmak törtek ki Spanyolországban ; egész Catalonia föllázadt. Levelezés. Török-Szcnt-Miklós, junius 16-án. T. szerkesztő ur! Rég ideje, hogy nem írtam becses lapjába ; de úgy voltam vele, mint az egyszeri kisfalusiak Eszterházy püspökkel. Ezek csupán csak azért nem harangoztak eléje, mert harangjuk nem volt; én pedig azért nem Írtam, mert nem volt mit Írnom. Most azonban a „Budapesti Közlöny“ 129-ik száma kezembe akadván, egy czikket találtam benne, melyben városunkról is tétetetik említés. írok tehát, hogy ezen közlést valódi értékére leszállíthassam, s kimutassam, mily hitvány eszközöket használnak czéljaik elérésére, és balszándokuk terjesztésére a baloldalisták. A képviselöház 238-ik ülésében f. é. junius 4-én Madarász József fölmegy a szószékre, és temérdek mozgás, zúgás s halljuk között kijelenti, miként 121 külön kérvényben 131 községben lakó választók és lakosok szólóhoz küldöttek az előtte fekvő halmaz kérvényt a végett, hogy a t. háznak átadja. Főtárgya a kérvényeknek az 1867-es állapot megváltoztatása és az 1848. 1827. és 1791-ki törvényekkel biztosított független, önálló állami élet teljes biztosítása. — M. ur a 131 községet a szószékből mind megnevezte, s nagy meglepetésemre köztük találtam Török-Szent-Miklóst is. Ezen közlés városunkról nincs ugyan levegőből kapva, de mi értékű, mutatja a genesise : A „Nép- zászlójáénak f. é. 12-ik számában van egy kérvény szétktildve a nevezett lap olvasóihoz, kik fölkéretnek, hogy azt tegyék magukévá, Írják ki a lapból, minél többen Írják alá, s küldjék be hozzá, t. i. Madarászhoz, ki azt fogalmazta, hogy ő majd az országgyűlés előtt előadhassa, mennyi ellenzői vannak az országban a közös ügyeknek, az adó és honvédelmi rendszernek s talán magának a minisztériumnak is. Városunkban is jár a halál-lobogónak egy példánya, s úgy hiszem, inkább curiosum, mint irányadó gyanánt, s ebből egy vagyontalan hentes kiirta a kérvényt, s a márczius hóban tartott városi bizottmányi ülésben föbiró ur által benyújtotta elsajátítás és aláírás végett. Az irás oly macs kakarmolás volt, hogy a főbíró ur jónak látta mellé csatolni a „Népzászlót,“ mert különben el sem lehetett volna olvasni, de igy mégis csak elolvasták. A bizottmányi testület úgy nyilatkozott, hogy mint testület el nem fogadhatja, és alá nem Írhatja, hanem ha tetszik valakinek aláírni, szabadságában áll. És ez helyesen volt, hogy is lehetne egy 10,000 leiekből álló város oly bolondos, hogy ily badarságot elvállalna, s eddigi jó hírét az ország előtt koczkáztatná? De mégis nyert a hentes aláírót, bár nem a gyűlésben, hanem az előtt, mert már egy csizmadialegény, és vagy három tanyai csavargó neve ott állott a hentesé mellett. No de már én régi ember vagyok, és láttam a régi időben, mit csináltak a verbungosok. A többek közt volt hajdan egy Szekeres nevű verbungos-hadnagy. Ez egyszer egy 70 éves öreg kapást, midőn a hátára vetett kulacsban vitte haza az estebédhez szükséges bort, felhivatott magához, s addig itatta az öreget, mig egyszer elkábult a feje, és sok biztatásra a gyöngyélethez kedvet kap ván, felcsapott katonának. De itt kezdődött a dolog komoly oldala, mert benn kellett hálni a kaszárnyában, és másnap szintén öreg felesége rimánkodására két hordó borért adta ki Szekeres a vén rekrutát. M. ur szintén igy verbuvált Török-Szcmt-Miklóson, s kapott a vén kapáshoz hasonló ujonezokat, vagyontalan hentest, csizmadialegényt és tanyást, azon különbséggel, hogy ezek minden vagyonukat összetéve, nem két hordó egri, de egy akó becz- kói bort sem bírnának neki venni. íme ezek képviselik M. urnái városunkat, s ha XIV-ik Lajos elmondhatta: moi je suis la France, akkor a hentes, csizmadialegény és tanyás is elmondhatják : mi vagyunk Török-Szent-Miklós! Szép madarak estek a M. tőrébe, intő például, hogy a mit az iskolaporok közt tanultunk, ne feledjük: post pisces et aves multi periere! Isten velünk! r. I. Egervárosi és vidéki hírek. — Perger püspök ö mlga, valamint érsek ö excja is, holnap reggel 7 órakor indulnak Kassára. A fölszentelési ünnepély jövő vasárnap (jun. 28-án) leend. Isten vezérelje a püspök urat fényes, de nehéz pályáján. Emlékét sokáig tisztelettel fogják megőrizni az egriek, kik ö mlgában a kitűnő papot, nemes emberbarátot s higgadt gondolkozásu hazafit ismerni és becsülni tanulták. — Földrengés volt városunkban múlt vasárnap reggel 6V4 órakor. E félelmes természeti tünemény sokakat megijesztett, annál is inkább, mert sokkal erősebb s tartósabb volt, mint a múlt évi. A rengés 4—5 másodpercéig tartott, folyvást erösbödött, s vége felé zugó moraj hallatszott, melyet sokan hirtelen támadt erős szélnek tartottak. A gyengébb házak, mint ezt magunk is
