Eger - hetilap, 1868
1868-04-02 / 14. szám
116 miként lennének rendezendök. — Az indítvány elfogadtatott, s a jelzett czélból föispáni helytartó ur javaslata, s a bizottmány ajánlata folytán, Szalay József bizottmányi tag elnöklete alatt Martonffy Károly, Kovács László, Vavrik Béla, Halassy Kázmér, Németh Albert, Babies István, Schaffner János s Pap Pál bizott- mányi tagok, Erdélyi József, s Zalár József főjegyzők, Berecz Ferencz és Vasváry Károly főügyészek, Lipcsey Péter s Kürthy Ferencz főszolgabirák, Bedekovics Vilmos s Ecsedy László törvényszéki ülnökök és Szalay Miklós rendszerinti esküdt, illetőleg küldöttségi tagok hozzájárultával küldöttség alakíttatott. Miről is az illetők azzal értesittetnek : hogy a kívánt javaslat a jövő évne- gyedes bizottmányi ülés első napján okvetlenül bemutattassék. Felolvastatott a megyék önkormányzati jogának a felelős miniszteri rendszerreli öszbangzásbahozatala, — továbbá a megyék rendezése tárgyában kelt több rendbeli javaslat Esztergom, Ugocsa, Zemplén, Szepes, és Sáros megyék részéről. — A felolvasott levelek s azok mellékletei a megyék mikénti rendezése tárgyában készítendő javaslattétel végett alakitott küldöttségnek használatul kiadattak. Gróf Szapáry Gyula föispáni helytartó ur miniszteri leirat következtében hivatalosan tudatja, hogy a megyei számszékhez ülnökökül, 3 frt napdij mellett, Bory Györgyöt és Schaffner Jánost nevezte ki. — Tudomásul vétetett. Zaránd, Zemplén megyék , a szepesi XVI. városi kerület, Trencsén, Turócz, Nyitra megyék a nemzetiségi, vagyis nyelvi kérdésben hozott határozataikat, illetőleg az e tárgyban fölterjesztett felirataikat tudomás és pártolás végett közlik. — Minthogy a nemzetiségi, illetőleg nyelvi kérdés megoldása a megye- rendezés kérdésével szoros kapcsolatban van, nevezett törvényhatóságoknak e kérdést fejtegető átiratai illetőleg határozatai és föl- terjesztései, a legközelebbi évnegyegyedes bizottmányi gyűlésnek bemutatandó kimerítő véleményes jelentéstétel végett szintén a megyereudezés tárgyában kinevezett küldöttségnek kiadattak. Felolvastatott Abaujmegye közönségének átirata, melyben a honvédelem rendezése tárgyában a képviselőházhoz nyújtott kér vénye pártolására hivja fel a megye közönségét. Felolvastattak ennek kapcsában Arad és Pest város, úgy Sáros- és Szatmárme- gye közöuségének hasontartalmu megkereséseik. — Mindezen átiratok a mai napon a törvényhatóságok rendezése s a nemzetiségi kérdés megoldása ügyében véleményes jelentéstétellel megbízott küldöttség elnöke Szalay József bizottmányi tagnak azzal adattak ki: hogyanevezett küldöttség ezen átiratok következtében átalában a honvédelem rendezése ügyében javaslatot készítsen, s a legközelebbi évnegyedes bizottmányi ülésre mutassa be. Felolvastatott Eger városa képviselőtestületének fölterjesztése, mely szerint a városi közköltségvetésnek fölülvizsgálatát a megye által eszközöltetni kéri. — Tekintve azt, hogy Eger városa közköltségvetésének fölülvizsgálata az 1848. előtti időkben is mindig kivételesen eszközöltetett, s miután az ily első bírósággal felruházott város közigazgatási állása az 1848-iki törvények szerint a régiben meghagyatott, ezen kivételes helyzetnél fogva Eger városa évi közköltségvetésének fölülvizsgálatát a központi főszbiró előterjesztése folytán, a bizottmány fogja eszközölni. Országgyűlési tudósítás. Pest, márcz. 31. Több napi szünet után a képviselöház tegnap ismét ülést tartott, melyen b. Eötvöst kivéve, az összes miniszterek jelenvoltak. Az utolsó ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után, elnök bemutatta a zágrábbi országgyűlés elnökének levelét, melyben ez tudatja, hogy ott egy küldöttség lön a társországok Magyarországgal]" jogviszonyainak megállapítása végett megválasztva és kiküldve. Minthogy azonban a magyarországi hason küldöttség egy tagja meghalt, három pedig miniszterré lett, elnök kéri a házat, hogy 4 uj ' tagot válaszszon meg. A választás a holnapi (apr. 1.) ülésre ha- lasztatott. Ezután az elnök bemutatta az időközben nagy számmal beérkezett kérvényeket, melyek közül megemlítjük, hogy Közép- Szolnok, Kraszna, Pest, Pozsony és Sáros megyék, továbbá Győr és Rozsnyó városok közönségei, az országos ülésekből a legfontosabb állami ügyek fölötti tanácskozások, sőt szavazások alkalmával is számos képviselő gyakori kimaradását p anaszló Szatmár- Németi városa fölterjesztvénye értelmében, sikeres intézkedést tétetni kérnek. Miután még több képviselő részéről is terjesztettek elő kér vények, gr. Andrássy miszterelnök jelenté a háznak, hogy e napokban elő fogja terjeszteni az államköltségvetést, most azonban a következő tövényjavaslatokat terjeszti elő : „a törvények kihirdetéséről ; a görög-keleti vallásuak ügyében ; a kereskedelmi és iparkamarákról; a Nagyváradról Eszékig és Baranyavártól Villányra vezetendő vasút tárgyában; a Zákonytól Zágrábig és Hat-4 T Á R C Z A. Az amerikai polgárháborúból— Elbeszélés. — (Vége.) Gregg asszonyság erővel vendégszerető akart lenni „a hős védők“ iránt, a kapitány pedig, ki végre is meggondold, hogy egynéhány üveg pálinka 80 tengerész és katona között nem fog valami veszedelmes hatást előidézni, megengedé az ital szétosztását. Még teljesen emlékszem a hajószobábani estélyre, az evőszerek csörrenésére, a dugók puffogására s a zajos társalgásra, mely kizárólag a háborúról folyt. Oly öndicsekvést, oly lelkesült- séget az egyesültek ügye iránt s oly gyalázását a déli forradalmároknak még sohasem hallottam. A forradalmárok gyáva, nyomorult, félig kiéhezett, haszontalan csőcseléknek festettek le általuk, úgy, hogy hinni kelle, miszerint ily ellenség legyőzése nem épen dicsőséges dolog. — A zajos beszéd, a tányérok és poharak csörrenése nekem fejfájást okozott. Örültem tehát, hogy mentséget találhattam, s a fedélzetre menekülhettem. A hajószoba felső ablakai.nyitva lévén, az egész társaságot szemügyre vehettem. A tisztek nekipirosodott arczáu és merev tekintetén eléggé látszott Gregg asszonyság borának ereje. A kapitány, ki a már rég megkedvelt rumot többre becsűié mindenféle szöíönedvuél, meglehetős nagyságú tölt pohár előtt ült, és türhetőleg józannak látszott. A doktor, kedélyessége és beszédessége daczára, inkább csak a levegőbe emelgető poharát, s toasztot mondott, hol az egyesültek elnöke, hol más egyénekre, Gregg asszony pedig szün- teleni fecsegése mellett, csak alig emelé poharát ajkaihoz. A többi vendégek legkevésbbé sem voltak mértékletesek, mert a né- ^er szolga kis fiává! ugyancsak szaporán hordta a telt palaczkokat. Én a hajó hátulsó részére mentem, s a kerékház árnyékában, hol a kormányos helyét tartá elfoglalva — húzódtam meg. Három-négy tengerész, kik az őrséget képezék, ott feküdt alva a fedélzeten — a tisztek közül senki sem volt látható. A tengerészek és katonák között kiosztott ital és a tartott estély a fegyelmet teljesen semmivé tette. Egy hegedű éles hangjai, néger-dal, tapsok és lábtop- panásoktól kisérve hallatszottak föl a fedélzetre olykor. A fedélzeten ott ült guggolva, nyakába vetett világos szinü kendövei, egy négernő, Gregg asszony szolgálója. Ö úrnője parancsára ép most vitt pálinkát a legénységnek, s onnan tért vissza. A hold fekete, mosolygós arczára világított épen, s én vicsorgós szájában fehér fogait láttam fényleni. Miért mosolygott? nem tudtam még felfogni. Ama borból, mely alól oly gazdagon folyt, részemről ugyan nem ittam meg két pohárral, de véremet sebes keringésben, üteremet pedig erős lüktetésben érzém lenni. Miért is nagyon jól esett hűsítő szellője a folyamnak, melynek barnás habjai fölött átlátszó köd lebegett. A folyam egyenletes magas töltése, mely áradás ellen védelmező az ültetvényeket, csak keleti irányban volt látható, mig a déli part erdőségtől látszott szegélyezve, a honnan olykor-olykor egy éji madár sivitása vagy egy éhes farkas vonítása hallatszott. De mi volt ez? — Már két ízben hangos bagolyhuhogást hallottam, hogy szinte megijedék. Vizsgálódtam és nem látók semmiféle madarat., A homályban ugyan észrevettem egy emberi alakot, de erre doktor Cook ur azonnal közelemben szavát hallatá. „Itt kellemesb, mint lenn a meleg hajószobában“ — mondá, és szintén körültekintett, de úgy, mintha a tájék természeti szépségét bámulná. Most különböző tárgyakról beszélgettünk, miközben nagyon föltűnt előttem, hogy orrhangja nem volt többé oly erős, mint ezelőtt. Beszélt a déli part erdősségének szépsége, a világosság hatásáról a csillogó vízfelületre, s egyéb más természeti tünemények és szépségekről, és pedig olyhiggad- sággal, értelem és érzéssel, hogy én egészen más embert véltem
